előző nap következő nap

„Én nyomorult ember!” Róm 7,14–25

14 Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: a bűn rabszolgája. 15 Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. 16 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. 17 Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. 18 Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, hiszen az akarat megvolna bennem a jóra, de nem tudom véghezvinni azt. 19 Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. 20 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. 21 Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy – miközben a jót akarom tenni – csak a rosszra van lehetőségem. 22 Mert gyönyörködöm Isten törvényében a belső ember szerint, 23 de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével. 24 Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? 25 Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.

„Én nyomorult ember!" (24). Pál apostol saját állapotát vallja meg ezekkel a mélyről fakadó, őszinte szavakkal. A botladozókkal, a kételkedő igazságkeresőkkel igyekszik vigasztaló kapcsolatba lépni. Az önmentegető törvényeskedőket, az önigazoló szabályalkotókat pedig kijózanítja, hogy ne éljenek tovább a Krisztus szabadságát hordozó evangéliumi hit nélkül.

RÉ 130 MRÉ 130

„Enni fognak, és még marad is!” (2Királyok 4) 2Királyok 4

(43) „Enni fognak, és még marad is!”(2Királyok 4)* AZ ÉLET ÉS A HALÁL KÜZDELME EZ A FEJEZET. – 1. Lásd: Az eladósodott özvegyasszony kiszolgáltatott helyzete (1–7); – a súnémi asszony későn kapott fiának gutaütéses halála (8–37); – az éhező „próféták” ismeretlen tökféle növényből kotyvasztott halálos főzeléke (38–41); – egyáltalán a folyamatos éhezés, a napok túlélése, és azokban a mégis mennyei „több” megpillantása (43.; 29–31). Igen, ilyen az élet, folytonos küzdelem a következő napért, a halállal, a gonosszal szemben – 2. Elizeus csodái jelek: – ahogy az eladósodott özvegyasszony olaját megszaporítja; – ahogy életet lehel a fiatal haldoklóba; – ahogy ehetővé teszi az ehetetlen, mérgező kotyvalékot; – valamint ahogy megszaporítja a kenyeret. Nem Elizeus teszi ezeket a csodákat, hanem az Úr cselekszik itt, aki ezekkel a csodákkal azt hirdeti, hogy Ő az élet pártján áll, és Őneki van hatalma az életet megtartani, a halállal szemben. – 3. Ma Jézus Krisztus feltámadásának csodájára tekintve tapasztaljuk az élet győzelmét a halál felett, és bizony látványos csodák nélkül is tapasztaljuk az Isten ugyanekkora erejét. Ez még nagyobb dolog!**

___

Izráel királyainak listája:

Jeroboám, Izráel királya (Kr. e. 931–910 uralkodásának ideje 22 év)

Nádáb, Izráel királya (Kr. e. 910–909 uralkodásának ideje 2 év)

Baasá, Izráel királya (Kr. e. 909–886) uralkodásának ideje 24 év)

Élá, Izráel királya (Kr. e. 886–885) uralkodásának ideje 2 év)

Zimri, Izráel királya (Kr. e. 885 uralkodásának ideje 7 nap)

Tibni, Izráel királya (Kr. e. 885–880 uralkodásának ideje 6 év, Omrival együtt pártoskodva mind a 6 évet)

Omri, Izráel királya (Kr. e. 885–874 uralkodásának ideje 18 év, ebből Tibnivel együtt pártoskodva 6 évet)

Áháb, Izráel királya (Kr. e. 874–853 uralkodásának ideje 22 év) = Illés próféta működése.

Ahazjá, Izráel királya (Kr. e. 853–852 uralkodásának ideje 2 év) = Illés próféta működése.

Jórám, Izráel királya (Kr. e. 852–841 uralkodásának ideje 12 év) = Illés próféta működése.

Jéhú, Izráel királya (Kr. e. 841–814 uralkodásának ideje 28 év) = Elizeus próféta működése.

Jóáház, Izráel királya (Kr. e. 814–798 uralkodásának ideje 17 év) = Elizeus próféta működése.

Jóás, Izráel királya (Kr. e. 798–782 uralkodásának ideje 16 év, ebből II. Jeroboámmal pártoskodva 11 évet) = Elizeus próféta működése.

II. Jeroboám, Izráel királya (Kr. e. 793–753 uralkodásának ideje 41 év) = Elizeus, Hóseás, Jónás, Ámósz próféták működése.

** AZ ÉLET ÉS A HALÁL KÜZDELME EZ A FEJEZET.

– 1. Élet és halál csap itt össze: – Az eladósodott özvegyasszony kiszolgáltatott helyzete (1–7); – a súnémi asszony későn kapott fiának gutaütéses halála (8–37); – az éhező „próféták” ismeretlen tökféle növényből kotyvasztott halálos főzeléke (38–41); – egyáltalán a folyamatos éhezés, a napok túlélése, és azokban a mégis mennyei „több” megpillantása (43.; Lukács 12,23), a kenyérgondokon túl megtapasztalva azt a „többet”, ami az evésen túl is megmarad, örökké nekünk (29–31); – mindezek az igeszakaszban olvasható tények bizonyítják élet és halál tagadhatatlan és folyamatos összecsapását.

Igen, ilyen az élet, folytonos küzdelem a következő napért, a halállal, a gonosszal szemben; – másként a jólétben, és másként a nyomorban; – de folytonos küzdelem az életért a halállal!

Csak emberi erővel küzdeni a halál ellenében: totálisan esélytelen.

– 2. Elizeus csodái jelek: – ahogy az eladósodott özvegyasszony olaját megszaporítja; – ahogy életet lehel a fiatal haldoklóba; – ahogy ehetővé teszi az ehetetlen, mérgező kotyvalékot; – valamint, ahogy megszaporítja a kenyeret.

Nem Elizeus teszi ezeket a csodákat, hanem az Úr cselekszik itt, aki ezekkel a csodákkal azt hirdeti, hogy Ő az élet pártján áll, és Őneki van hatalma az életet megtartani, a halállal szemben.

Az Úr mindenható, azt cselekszi, amit mi soha nem vagyunk képesek megtenni; – de amit Ő Jézus Krisztus csodáiban tökéletesen kijelentett (János 6,1–14), és feltámadásában végérvényesen nekünk ajándékozott.

– 3. Ma Jézus Krisztus feltámadásának csodájára tekintve tapasztaljuk az élet győzelmét a halál felett, és bizony látványos csodák nélkül is tapasztaljuk az Isten ugyanekkora erejét.

Ez a „látványos csodanélküliség” még nagyobb dolog!