előző nap következő nap

„Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.” 3Móz 24

1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest. 3 Gondoskodjon róla Áron, hogy az a kijelentés sátrában, a bizonyság kárpitján kívül estétől reggelig állandóan égjen az Úr előtt. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre. 4 A színarany lámpatartóra rakja fel a mécseseket, hogy állandóan az Úr előtt égjenek. 5 Végy finomlisztet, és süss belőle tizenkét lepényt. Kéttized vékából készüljön egy lepény. 6 Helyezd el azokat két sorban, soronként hatot, a színarannyal bevont asztalra az Úr elé. 7 Tégy a sorokra tiszta tömjént. Ez legyen a kenyérből az emlékeztető áldozat: tűzáldozat ez az Úrnak. 8 Szombatról szombatra így kell megteríteni az Úr előtt, állandóan: örök szövetség kötelezi erre Izráel fiait. 9 Azután legyen a kenyér Ároné és fiaié. Szent helyen egyék meg, mert az Úr igen szent tűzáldozatai közé tartozik ez is. Örök rendelkezés ez. 10 Egy izráeli asszony fia, akinek az apja egyiptomi volt, Izráel fiaival együtt jött ki, és ennek az izráeli asszonynak a fia összeveszett egy izráeli férfival a táborban. 11 Az izráeli asszony fia káromolta az Úr nevét és átkozódott, ezért odavitték Mózeshez. Anyjának a neve Selómít volt, Dibrí leánya, Dán törzséből. 12 És őrizetbe vették, amíg útmutatást nem kapnak az Úrtól. 13 Az Úr pedig így beszélt Mózeshez: 14 Vidd ki az átkozódót a táboron kívülre, és tegyék fejére a kezüket mindazok, akik hallották őt, azután kövezze meg őt az egész közösség. 15 Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Ha valaki átkozza Istenét, annak bűnhődnie kell vétkéért. 16 Aki az Úr nevét káromolja, halállal lakoljon: irgalom nélkül kövezze meg az egész közösség! Akár jövevény, akár közületek való, meg kell halnia, ha káromolja az Úr nevét. 17 Ha valaki agyonüt egy embert, akárkit is, halállal lakoljon! 18 Aki pedig egy állatot üt agyon, az fizessen az állatért állattal. 19 Ha valaki nyomorékká teszi honfitársát, azzal úgy bánjanak, ahogyan ő cselekedett: 20 törést törésért, szemet szemért, fogat fogért. Amilyen fogyatékosságot okozott, olyat okozzanak neki is. 21 Aki állatot üt agyon, fizesse meg azt, de aki embert üt agyon, annak meg kell halnia. 22 Ugyanaz a törvény vonatkozzon nálatok mind a jövevényre, mind a született izráelire, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek. 23 Így beszélt Mózes Izráel fiaihoz, azok pedig kivitték az átkozódót a táboron kívülre, és megkövezték. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.

A gyülekezetek összetétele nem azonos. Vannak őshonos helyiek és vannak, akik a közösségbe máshonnan jőve épülnek be. Isten figyel arra, hogy mindenkire „ugyanaz a törvény" (22) vonatkozzon, és azonos bánásmódban részesüljön. Mindennek az alapja pedig az, hogy ő az Ura mindeneknek. Ő a fő, és a tagok sokféleségét Isten rendezte el a testben, ahogyan akarta (1Kor 12,18).

RÉ 437 MRÉ 263

„Egy századosnak volt egy szolgája…” (Lukács 7,1–10) Lukács 7,1–10

(2) „Egy századosnak volt egy szolgája…” (Lukács 7,1–10) –  Jézus Krisztusban egymásra talál zsidó és pogány, úr és szolga, egészséges és beteg, méltó és méltatlan. –  A kapernaumi római százados beteg szolgájának gyógyulása hirdeti Jézus Krisztus hatalmának „munkamódszerét”. Az Úr megszégyeníti a hivatalosokat, a méltókat, mert neki van hatalma a „hívatlanokon” és a méltatlanokon is elkezdeni az Ő akaratának megvalósítását. – Ez a római százados már hallott Jézus hatalmáról, és hitt Jézus hatalmában (3). A hit pedig hallásból van (Róma 10,17). Ez a hit először nem „tudatos”, „dogmatikus” hit, de aki hisz Jézus hatalmában, az meglátja az ember Jézusban a szabadító Istent. –  Ez a római százados, hite által, kedvelte szolgáját is. Pedig akkor a pogány világban a szolga tárgynak számított. A római százados valós szeretete akkor mutatkozott meg szolgája iránt, amikor az halálos beteg lett. Mindig a halálos bajban mutatkozik meg az igaz szeretet. Kik vannak még mellettünk? (2)

___

JÉZUS KRISZTUS HATALMA.

– 1. Jézus Krisztusban egymásra talál zsidó és pogány, úr és szolga, egészséges és beteg, méltó és méltatlan.

Jézus Krisztus hatalma által ez a lehetetlen válik lehetségessé; – minden emberi jó szándék, erőlködés, okoskodás csődjén; – tudatos közéleti, társadalmi szándék híján is; – csak úgy „magától”.

Ez csoda.

– 2. A kapernaumi római százados beteg szolgájának gyógyulása hirdeti Jézus Krisztus hatalmának „munkamódszerét”.

Az Úr megszégyeníti a hivatalosokat, a méltókat, mert neki van hatalma a „hívatlanokon” és a méltatlanokon is elkezdeni az Ő akaratának megvalósítását.

– 3. Ez a római százados már hallott Jézus hatalmáról, és hitt Jézus hatalmában (3).

A hit pedig hallásból van (Róma 10,17).

Ez a hit először nem „tudatos”, „dogmatikus” hit, de aki hisz Jézus hatalmában, az meglátja az ember Jézusban a szabadító Istent.

– 4. Ez a római százados, hite által, kedvelte szolgáját is.

Pedig akkor a pogány világban a szolga tárgynak számított.

A római százados valós szeretete akkor mutatkozott meg szolgája iránt, amikor az halálos beteg lett.

Mindig a halálos bajban mutatkozik meg az igaz szeretet.

Kik vannak még mellettünk? (2)

– 5. Ez a római százados, hite által, áttörte a vallási, kulturális, társadalmi határokat.

A százados, magát megalázva, szolgája érdekében, a zsidók véneihez fordult, hogy szóljanak Jézusnak: Mentse meg szolgáját.

Ez a kifejezés számunkra többet jelent, mint pusztán a testi gyógyulásért való könyörgést (3). 

– 6. Ez a római százados, hite által, magát méltatlannak tartotta, hogy Jézus eljöjjön őhozzá (6–7).

Miközben a zsidók szerették őt, mert zsinagógát is épített nekik, ezért méltónak tartották a századost Jézus segítségére (4–5).

Kegyelmi állapot, ha valaki méltatlannak tartja magát.

Ugyanilyen nagy kegyelem, ha valakit nemcsak érdekből szeretnek.

– 7. Ez a római százados, hite által, Jézus szavának, Igéjének megváltó erőt tulajdonított.

Ezt a százados a katonai élet parancsszavának képéből levezette (6–7).

– 8. Ekkora hitet a hivatalos népe között nem talált az Úr! (8–9)

Isten a nem hivatalosokat, a méltatlanokat, a kitaszítottakat is fel tudja, fel akarja használni.

Ekkora hit nincs Isten népe között.

Érdemes lenne tanulnunk a „pogányoktól”, nem pogányságot, hanem krisztus–hitet.