„Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.” 3Móz 24
A gyülekezetek összetétele nem azonos. Vannak őshonos helyiek és vannak, akik a közösségbe máshonnan jőve épülnek be. Isten figyel arra, hogy mindenkire „ugyanaz a törvény" (22) vonatkozzon, és azonos bánásmódban részesüljön. Mindennek az alapja pedig az, hogy ő az Ura mindeneknek. Ő a fő, és a tagok sokféleségét Isten rendezte el a testben, ahogyan akarta (1Kor 12,18).
RÉ 437 MRÉ 263
„Egy századosnak volt egy szolgája…” (Lukács 7,1–10) Lukács 7,1–10
(2) „Egy századosnak volt egy szolgája…” (Lukács 7,1–10) – Jézus Krisztusban egymásra talál zsidó és pogány, úr és szolga, egészséges és beteg, méltó és méltatlan. – A kapernaumi római százados beteg szolgájának gyógyulása hirdeti Jézus Krisztus hatalmának „munkamódszerét”. Az Úr megszégyeníti a hivatalosokat, a méltókat, mert neki van hatalma a „hívatlanokon” és a méltatlanokon is elkezdeni az Ő akaratának megvalósítását. – Ez a római százados már hallott Jézus hatalmáról, és hitt Jézus hatalmában (3). A hit pedig hallásból van (Róma 10,17). Ez a hit először nem „tudatos”, „dogmatikus” hit, de aki hisz Jézus hatalmában, az meglátja az ember Jézusban a szabadító Istent. – Ez a római százados, hite által, kedvelte szolgáját is. Pedig akkor a pogány világban a szolga tárgynak számított. A római százados valós szeretete akkor mutatkozott meg szolgája iránt, amikor az halálos beteg lett. Mindig a halálos bajban mutatkozik meg az igaz szeretet. Kik vannak még mellettünk? (2)
___
JÉZUS KRISZTUS HATALMA.
– 1. Jézus Krisztusban egymásra talál zsidó és pogány, úr és szolga, egészséges és beteg, méltó és méltatlan.
Jézus Krisztus hatalma által ez a lehetetlen válik lehetségessé; – minden emberi jó szándék, erőlködés, okoskodás csődjén; – tudatos közéleti, társadalmi szándék híján is; – csak úgy „magától”.
Ez csoda.
– 2. A kapernaumi római százados beteg szolgájának gyógyulása hirdeti Jézus Krisztus hatalmának „munkamódszerét”.
Az Úr megszégyeníti a hivatalosokat, a méltókat, mert neki van hatalma a „hívatlanokon” és a méltatlanokon is elkezdeni az Ő akaratának megvalósítását.
– 3. Ez a római százados már hallott Jézus hatalmáról, és hitt Jézus hatalmában (3).
A hit pedig hallásból van (Róma 10,17).
Ez a hit először nem „tudatos”, „dogmatikus” hit, de aki hisz Jézus hatalmában, az meglátja az ember Jézusban a szabadító Istent.
– 4. Ez a római százados, hite által, kedvelte szolgáját is.
Pedig akkor a pogány világban a szolga tárgynak számított.
A római százados valós szeretete akkor mutatkozott meg szolgája iránt, amikor az halálos beteg lett.
Mindig a halálos bajban mutatkozik meg az igaz szeretet.
Kik vannak még mellettünk? (2)
– 5. Ez a római százados, hite által, áttörte a vallási, kulturális, társadalmi határokat.
A százados, magát megalázva, szolgája érdekében, a zsidók véneihez fordult, hogy szóljanak Jézusnak: Mentse meg szolgáját.
Ez a kifejezés számunkra többet jelent, mint pusztán a testi gyógyulásért való könyörgést (3).
– 6. Ez a római százados, hite által, magát méltatlannak tartotta, hogy Jézus eljöjjön őhozzá (6–7).
Miközben a zsidók szerették őt, mert zsinagógát is épített nekik, ezért méltónak tartották a századost Jézus segítségére (4–5).
Kegyelmi állapot, ha valaki méltatlannak tartja magát.
Ugyanilyen nagy kegyelem, ha valakit nemcsak érdekből szeretnek.
– 7. Ez a római százados, hite által, Jézus szavának, Igéjének megváltó erőt tulajdonított.
Ezt a százados a katonai élet parancsszavának képéből levezette (6–7).
– 8. Ekkora hitet a hivatalos népe között nem talált az Úr! (8–9)
Isten a nem hivatalosokat, a méltatlanokat, a kitaszítottakat is fel tudja, fel akarja használni.
Ekkora hit nincs Isten népe között.
Érdemes lenne tanulnunk a „pogányoktól”, nem pogányságot, hanem krisztus–hitet.