előző nap
következő nap

„Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók...” Tit 1,10–16

10 Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók, különösen a körülmetéltek között. 11 Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak azzal, hogy aljas nyereség kedvéért azt tanítják, amit nem volna szabad. 12 Valaki közülük, saját prófétájuk mondta: „A krétaiak megrögzött hazudozók, gonosz vadállatok, lusta, falánk népség." 13 Ez a vélemény igaz. Éppen ezért fedd őket szigorúan, hogy egészséges legyen a hitük, 14 ne foglalkozzanak zsidó mondákkal és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival. 15 Minden tiszta a tisztának, de a tisztátalanoknak és a hitetleneknek semmi sem tiszta, sőt szennyes mind az elméjük, mind a lelkiismeretük. 16 Azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak, engedetlenek és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.

„Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók..." (10). A gyülekezet nem azért nevezhető a szentek közösségének, mert erkölcsileg feddhetetlen és értelmileg kifinomult, hanem azért, mert Isten megmentő kegyelmének a címzettje. Sokszor hangos a város a gyülekezetről való fecsegéstől, ámítástól, máskor pedig hangos a gyülekezet a benne zajló fecsegéstől és ámítástól. Ebben az ördögi hangzavarban kell megszólaltatnunk és meghallanunk Isten éltető igéjét.

RÉ 53 MRÉ 53

„Még Egyiptom miatt is megszégyenülsz…” (Jeremiás 2) Jeremiás 2

(36) „Még Egyiptom miatt is megszégyenülsz…” (Jeremiás 2)

AZ ÚR NEM AKARJA, HOGY MEGSZÉGYENÜLJÜNK.

– 1. A megszégyenülés nem csupán szégyen, hanem végső kudarc, pusztulás, halál és kárhozat. Jeremiás tökéletesen szemlélteti ezt az állapotot: repedezett falu víztartók vagyunk, amelyek nem tartják a vizet, kiszáradnak (13). Akarjuk az életet, de Isten nélkül olyan ez az önző akarás, mintha vizet markolnánk, mert az kifolyik a kezünkből (14–19).

– 2. A megszégyenülés oka éppen ez a hűtlenség, hitetlenség: A hűséges Úr szent tulajdonai vagyunk, elhagyjuk Őt, és Isten nélkül, e-világi hatalmakkal „paráználkodva” akarjuk az életet (1–13). Olyanok vagyunk, mint a vadszamarak, fékezhetetlen gerjedelmeink kívánságai össze-vissza kergetnek bennünket: ezerfelé keressük a megoldást (24). Júda is mindig az „illetékes nagyhatalmak” oltalmát kereste, az Úr helyett.

– 3. Aki hisz az Úrban, nem szégyenülhet meg! (Ézsaiás 28,16; Róma 10,11) Nincs más lehetőség. Jézus Krisztus feltámadott! (Lukács 24,34) Elveti az Úr azokat, akikben, amikben bizakodunk (37), hogy csak Ő maradjon nekünk, és végképp meg ne szégyenüljünk.

___

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Jósiás, Júda utolsó hiten járó királya is eltévedt a nagy zűrzavarban: emberi erővel akarta függetleníteni magát, meg akarta állítani Egyiptomot, hogy az összefogjon Asszíriával, Babilon ellen, így Kr. e. 609-ben elesett a Megiddói Csatában.