„Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak:...” Jn 1,35–51
Milyen jó rácsodálkozni Jézus egyszerűségére! Akik érdeklődnek utána, elmehetnek hozzá, nála maradhatnak, őszintén beszélgethetnek vele. Van, akit ő hív el, és van, akit a már vele járók hívnak hozzá. Nem is teljesen pontos a bizonyságtétel – meg is ütközik rajta Nátánaél, mégis nagy üzenet az ma is, hogy Jézushoz lehet jönni, meg lehet ismerni. S akkor ámulunk el igazán, amikor kiderül, hogy nemcsak az előzményeket, de a jövőt is ismeri, és áldásokat tartogat.
RÉ 183 MRÉ 308
„A babilóniai király kezébe kerülsz!” (Jeremiás 37) Jeremiás 37
(17) „A babilóniai király kezébe kerülsz!” (Jeremiás 37)
ISTEN SZOLGÁJÁNAK HŰSÉGE.
– 1. Jeremiás hűséges a rá bízott üzenethez. Miközben Babilon ostromolta Jeruzsálemet, Egyiptom felvonult Babilon ellen. A babiloni király szüneteltette a város ostromát, amíg le nem győzte Egyiptomot. Remény támadt sokakban, hogy talán megmenekültek. Jeremiás azonban hűséggel csak azt az üzenetet mondta, amit az Isten rá bízott (9–10; 17): Babilon elfoglalja és fölperzseli a várost (1–10).
– 2. Ebben a hűségben akkor sincs szünet, amikor a próféta a saját ügyeit intézi. Ez, emberileg talán a legnehezebb ebben a szolgálatban, nincs magánügy, privát szféra. Jeremiást éppen akkor fogják el, amikor saját dolgait intézi (11–12).
– 3. Jeremiás a fogságban is hűséges, noha tudja, ha a vizes tömlöcben hagyják, hamarosan meghal. Kéri az enyhítést, de nem változtat azon az üzeneten, amit az Isten neki adott (13–21).
– 4. Isten népére egyetlen üzenet bízatott, amely független a kor történéseitől: Isten megváltó szeretete a Jézus Krisztusban (Bonhoeffer); – vagyis, ha Isten jogos ítélete fel is perzselné az életünket; – nem hagy bennünket elveszni, újjáépíti azt. Isten kezében vagyunk, nem idegen hatalmak kezén! (17)
___
Hozzáfűzés az igemagyarázathoz
Ezért a reménytelinek tűnő helyzetben hívatta Cidkijjá király Jeremiást is, hátha megváltozott az Úr üzenete…
Milyen érdekes provokáció, hiszen Cidkijjá nem volt istenfélő, mégis kíváncsi lenne az Úr szavára?