előző nap
következő nap

„...ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni” Gal 5,1–6

1 Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni. 2 Íme, én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. 3 De ismét bizonyságot teszek minden embernek, hogy aki körülmetélkedik, köteles az egész törvényt megtartani. 4 Ha törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok Krisztustól, a kegyelemből pedig kiestetek. 5 Mi ugyanis a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét. 6 Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.

„...ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni" (1). A „szolgaság igája" változatos lehet. Csábító volt visszatérni a pogány kultuszhoz, a beavatási szertartáshoz, a titokzatos megismeréshez. Tévhit volt az is, hogy Krisztushoz a körülmetélkedés és a szigorú törvényeskedés visz közel. Pál mindkét iránytól óv. A hívő ember szabadságának örömét mindig veszélyezteti a szolgaság igája. Ezért egyedül Krisztushoz ragaszkodjunk!

RÉ 217 MRÉ 301

„Jöjj hozzám…” (Énekek 4) Énekek 4

(8) „Jöjj hozzám…” (Énekek 4)

A FÉRFI ÉS A NŐ SZÖVETSÉGE ÁLDOTT RITMUSBAN ELEVEN!

– 1. Olyan ez, mint a szív dobogása, összehúzódik és elernyed, lüktet, dobog. Közelség és távolság váltogatják egymást.

– 2. Ilyen a házasság.

– Gyönyörű a házastársunk (1–7)! Ő a miénk az Úrban, az egyetlenünk, egymáséi vagyunk. Ő a kertünk, zárt kert ez! (12–15) Mindig mondjuk párunknak, hogy milyen szép, és harminc év múlva szebb, mint hamvasan. A szépség sokkal több, mint külső. A szépség hit, összetartozás, közös reménység, élmény, küzdelem, üdvösség; – amely persze mindig odafigyel a külsőre is, vagyis soha nem lehet igénytelen.

– Amikor pedig távolodna a házastársunk, akkor hiányozzon! Vigyázat, ez nem testi távolodás, hanem a közös életben közeledünk és távolodunk, ezért a hétköznapi robotban újra és újra meg kell találnunk egymást, az Úrban (8; 16).

– 3. A legáldottabb lehetőség a közeledésre a folytonos távolodásban, a közös kegyesség: ima, Ige, evangélium, együtt. Az Úrhoz konkrétan közeledve közeledhetünk igazán egymáshoz is. Szent „trialógus” ez.

___

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Olyan ez, mint a szív dobogása, összehúzódik és elernyed, lüktet, dobog.

Olyan ez, mint a tenger morajlása, a lábamnál fodrozódik, aztán ellepi pár óra múlva a térdemet, majd délutánra az apályban elhúzódik.

Hasonló ez Prokofjev pulzálóan ihletett műveihez, a hegedűre és zongorára írt „Melódiákhoz”: elhalkul, majd ismét felerősödik; – gyors, majd lassul, hogy ismét tempósabb legyen.

Közelség és távolság váltogatják egymást.