előző nap
következő nap

„Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr...” 5Móz 8

1 Tartsátok meg és teljesítsétek mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok nektek, hogy éljetek, szaporodjatok, bemenjetek és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet az Úr atyáitoknak esküvel megígért. 2 Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? 3 Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik. 4 Ruhád nem szakadt le rólad, lábad sem dagadt meg ez alatt a negyven év alatt. 5 Megértheted ebből, hogy úgy fegyelmez téged Istened, az Úr, ahogyan az ember fegyelmezi a fiát. 6 Tartsd meg tehát Istenednek, az Úrnak a parancsolatait, az ő utain járj, és őt féld! 7 Mert jó földre visz be most téged Istened, az Úr: folyóvizek és mélyből fakadó források földjére, amelyek hegyen-völgyön a felszínre törnek; 8 búzát és árpát, szőlőt, fügét és gránátalmát termő földre, olajfáknak és méznek a földjére. 9 Olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, és nem szenvedsz hiányt semmiben; olyan földre, amelynek köveiben vas van, a hegyeiből pedig rezet bányászhatsz. 10 Ehetsz jóllakásig, és áldani fogod Istenedet, az Urat azért a jó földért, amelyet neked adott. 11 De vigyázz, el ne feledkezz Istenedről, az Úrról, megszegve parancsolatait, törvényeit és rendelkezéseit, amelyeket ma megparancsolok neked! 12 Amikor jóllakásig eszel, szép házakat építesz, és azokban laksz, 13 amikor marháid és juhaid megszaporodnak, lesz sok ezüstöd és aranyad, és bővében leszel mindennek, 14 akkor föl ne fuvalkodjék a szíved, és el ne feledkezz az Úrról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából! 15 Ő vezetett téged a nagy és félelmetes pusztában, ahol mérges kígyók és skorpiók vannak; a kiszikkadt földön, ahol nincs víz, ő fakasztott neked vizet a kemény kősziklából. 16 Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid. Megsanyargatott és próbára tett, hogy végül is jót tegyen veled. 17 Ne gondold tehát majd magadban: Az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot! 18 Hanem gondolj mindig Istenedre, az Úrra, ő ad neked erőt a gazdagodáshoz, hogy szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak, fenntartsa mind a mai napig. 19 De ha mégis elfeledkezel Istenedről, az Úrról, és más isteneket követsz, azokat tiszteled és azokat imádod, kijelentem nektek már most, hogy menthetetlenül elvesztek! 20 Elpusztultok ugyanúgy, mint azok a népek, amelyeket kipusztít előletek az Úr, mert nem hallgattatok az Úrnak, Isteneteknek a szavára.

„Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr..." (2). Három dologban erősíthet meg minket ez a rész: 1. Mindig Isten vezeti az ő népét, és mindig azon az úton, amelyik szerinte számunkra a legjobb. Táplál kenyérrel és az ő igéjével is. 2. Az út, amin járnunk kell, lehet Isten fegyelmezésének az eszköze is (5.16), hogy kiderüljön, mi van a szívünkben. 3. Boldog végkifejlet csak Istennél van, de nála valóban van (11–18)! Mindez megőrizhet az elbizakodottságtól.

RÉ 49 MRÉ 49

„A szombat lett az emberért…” (Márk 2,23–28) Márk 2,23–28

(27) „A szombat lett az emberért…” (Márk 2,23–28)

KELL A TÖRVÉNY, mert a bűnnel teli világban csak a törvény tarthat rendet, egyébként belesüllyednénk a gonosz káoszba.

– 1. Ugyanakkor az ember legnagyobb nyomorúsága, hogy a törvényt csak gyarló módon tudjuk alkalmazni. Ahogy a korai zsidóságban a törvény értelmezése próbált minden rezdülést körül szabályozni; – így ma is, nem egy adott munka elvégzése jelent nehézséget, hanem az azzal járó papírmunka rengetege. Kis túlzással: valójában nem is a tényleges munka elvégzése a lényeg, hanem annak lepapírozása (23).

– 2. Az élet, a munka, egyre inkább nem öröm, hanem szabály- és kötelességteljesítés, amely nem tud megpihenni. „Haldoklik” az élet-öröm, mert vagy azt kérdezzük: „Mit és hogyan kell?”; vagy azt, amit az akkori és a mai farizeusi kegyesség hangsúlyoz: „Mit nem szabad?” (23)

– 3. Jézus először Dávid esetével, egy Igével igazolja, hogy Dávid és emberei is tettek olyat szombaton, amikor szükséget szenvedtek, amit nem volt szabad a törvény szerint (25–26): éhesen ettek a szent kenyerekből (1Sámuel 21,1–6).

– 4. Jézus azonban nemcsak egy Igére hivatkozik, hanem a teljes Írás szemlélete alapján kijelenti, hogy Isten az embert nem azért teremtette, hogy megtartsa a szombatot, meg a törvényt, mert a törvény van az emberért és nem az ember a törvényért.

– 5. Isten életre teremtett minket, és Jézus az élet teljességét ajándékozza vissza nekünk (János 10,10). Kell a törvény, de az élet több, mint törvény, mint rend, mint jog, mint szabályok közötti rabszolga gürcölés (27–28).