előző nap következő nap

„Amikor... felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket...” 1Krón 26

1 A kapuőrök beosztása: a kórahiak közül Meselemjá, Kóré fia, aki Ászáf fiai közül való volt. 2 Meselemjá fiai közül Zekarjá volt az elsőszülött, Jedíaél a második, Zebadjá a harmadik, Jatníél a negyedik, 3 Élám az ötödik, Jóhánán a hatodik, Eljehóénaj a hetedik. 4 Óbéd-Edóm fiai közül Semajá volt az elsőszülött, Józábád a második, Jóáh a harmadik, Szákár a negyedik, Netanél az ötödik, 5 Ammíél a hatodik, Jisszákár a hetedik, Peulletaj a nyolcadik, mert Isten megáldotta őt. 6 Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban elöljárók lettek, mivel vitéz férfiak voltak. 7 Semajá fiai voltak: Otní, Refáél, Óbéd és Elzábád, akinek a testvérei, Elíhú és Szemakjá is bátor harcosok voltak. 8 Ezek mindnyájan Óbéd-Edóm fiai. Ők maguk is, fiaik és testvéreik is bátor emberek voltak, alkalmasak a szolgálatra. Hatvanketten származtak Óbéd-Edómtól. 9 Meselemjá fiai és testvérei is bátor harcosok voltak, mind a tizennyolcan. 10 Merárí fiai közül Hószának is voltak fiai. Simrí volt az első; bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek. 11 Hilkijjá volt a második, Tebaljá a harmadik, Zekarjá a negyedik. Hószá fiai és testvérei összesen tizenhárman voltak. 12 Ezeket a kapuőröket osztották be őrségbe rokonságukkal együtt a férfiak száma szerint, hogy az Úr háza szolgálatára álljanak. 13 Majd sorsvetéssel kijelöltek egy-egy kaput a családoknak, a kisebbeknek és a nagyobbaknak egyaránt. 14 A keleti kaput Selemjának sorsolták ki. Fiának, Zekarjának, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu. 15 Óbéd-Edómnak jutott a déli kapu, fiainak pedig a raktár. 16 Suppímnak és Hószának jutott a nyugati kapu a Salleket-kapuval együtt a fölfelé vezető úton. Őrhelyeik, egyik a másik után, ezek voltak: 17 keleten hat lévita volt, északon naponként négy, délen is naponként négy, a raktárnál pedig kettő-kettő; 18 nyugaton, a csarnoknál négy volt az út mellett, kettő pedig a csarnok mellett. 19 Ez volt a Kórah fiai és Merárí fiai közül való kapuőrök beosztása. 20 A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője. 21 Ladán fiai, a gérsóni Ladán fiai, a gérsóni Ladán családfői ezek voltak: Jehíélí 22 meg Jehíélí fiai, Zétám és testvére, Jóél, az Úr háza kincstárának a felügyelői. 23 Az amrámiak, a jicháriak, a hebróniak és az uzzíéliek közül 24 Sebúél, Gérsómnak, Mózes fiának a leszármazottja volt a kincsek felügyelőinek az elöljárója. 25 Az ő rokonai voltak Elíézer ágán: fia, Rehabjá, ennek a fia Jesajá, ennek a fia Jórám, ennek a fia Zikrí és ennek a fia Selómít. 26 Ez a Selómít volt testvéreivel együtt a felügyelője mindazoknak a szent kincseknek, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok és a hadseregparancsnokok az Úrnak szenteltek. 27 A hadizsákmányt szentelték oda az Úr házának a fenntartására. 28 Mindaz, amit odaszentelt Sámuel, a látó, Saul, Kís fia, Abnér, Nér fia és Jóáb, Cerújá fia, minden, amit csak odaszenteltek, Selómítra és testvéreire volt bízva. 29 A jicháriak közül Kenanjára és fiaira bízták Izráel közügyeit: ők lettek az elöljárók és a bírák. 30 A hebróniak közül Hasabjára és rokonságára, ezerhétszáz bátor harcosra bízták Izráel igazgatását a Jordántól nyugat felé az Urat illető minden dologban és a király szolgálatában. 31 A hebróniak közül Jerijjá volt az első, a hebróni családok származási jegyzéke szerint. Amikor Dávid uralkodásának a negyvenedik évében felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket Jazér-Gileádban, 32 Jerijját és rokonságát, kétezerhétszáz családfőt, ezeket a bátor harcosokat bízta meg Dávid király a rúbeniek, a gádiak és a manassébeliek fél törzsének a felügyeletével az Istent és a királyt illető minden dologban.

„Amikor... felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket..." (31). Gondoltad-e már úgy, amikor levetted a tekinteted Jézusról, és csak a körülményeidre néztél (Mt 14,30), hogy egyedül vagy a hitben és a szolgálatban? Azt tapasztaltad-e már, hogy amikor figyelsz szavára, az olvasott és hirdetetett igére, téged is biztat: „Ne félj, ...én veled vagyok... nekem sok népem van ebben a városban" (ApCsel 18,9–10). Bízd magad Jézusra egészen, és ő ad melléd lelki testvéreket és szolgatársakat!

RÉ 162 MRÉ 152

„…ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?” (Apostolok cselekedetei 11,1–18) Apostolok cselekedetei 11,1–18

(17) „…ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?” (Apostolok cselekedetei 11,1–18)

– A jeruzsálemi gyülekezetben SZÁMONKÉRTÉK Pétert a pogány Kornéliusz megtérése kapcsán (1–4). Súlyos kérdést kellett tisztázni: zsidó- és pogánykeresztyének viszonyát, együtt pedig Jézus Krisztushoz való viszonyukat, ledönthetetlennek tűnő válaszfalak leomlását, ezeknek minden megcsontosodott részleteivel együtt.

– Péter nem magyarázkodott, hanem bizonyságot tett az Úr vezetéséről. Az Úr volt az, aki előkészítette, irányította és igazolta az eseményeket (5–17). Péter a Szentlélek által megérthette az eseményekben az Úr szavát, akaratát, és engedelmeskedhetett annak. Péter azt tette, amit egyedül tehetett: Isten cselekvésének engedelmes eszközévé lett, miközben minden részletet az Úrra bízott.

A számonkérés ebben a világban napi szintű, gyanakvásokon, vádaskodásokon, falhoz préseléseken keresztül, kiemelve a zavarkeltésre alkalmas részleteket.

– De jó tudni, hogy aki engedelmesen, hűségesen, alázattal követi az Úr akaratát (17), figyelve az Isten uralta eseményekre, ott egységes megnyugvás, dicsőítés támad, a legnehezebb ügyet, annak minden részleteit illetően is (18).

A végső számonkéréskor mindannyian az Úr kegyelméből állhatunk majd meg. De ez a kegyelem már ebben a világban is hordoz, megőriz, tisztáz minket, súlyos, méltatlan helyzetekben is.