előző nap következő nap

„Oldd el a négy angyalt, akik meg vannak kötve a nagy folyamnál,” Jel 9,13–21

13 A hatodik angyal is trombitált, és hallottam egy hangot az Isten előtt álló aranyoltár négy szarva közül, 14 amely ezt mondta a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: Oldd el a négy angyalt, akik meg vannak kötve a nagy folyamnál, az Eufrátesznél. 15 És eloldatott a négy angyal, akik készen álltak, hogy bármely órában, napban, hónapban és esztendőben megöljék az emberek harmadát. 16 A lovasseregek száma húszezerszer tízezer volt: hallottam a számukat. 17 A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket: tűzvörös, jácintkék és kénsárga páncéljuk volt, a lovak feje pedig olyan volt, mint az oroszlánok feje, és a szájukból tűz, füst és kén ömlött. 18 Ez a három csapás ölte meg az emberek harmadát: a tűz, a füst és a kén, amely a szájukból ömlött. 19 Ezeknek a lovaknak az ereje a szájukban és a farkukban van, mert a farkuk kígyóhoz hasonló, és fejjel végződik, és ezzel ártanak. 20 A többi ember pedig, akiket nem öltek meg ezek a csapások, nem tértek meg kezük alkotásaitól, hanem imádták az ördögöket és a bálványokat, amelyeket aranyból és ezüstből, rézből, kőből meg fából készítettek, és amelyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak; 21 és nem tértek meg gyilkosságaikból, varázslásaikból, paráználkodásaikból és lopásaikból sem.

Bibliaolvasó Kalauz – Ferenczi Zoltán igemagyaráza

Egy szűk résen keresztül bepillantva megláthatjuk a menny és a föld együttrezdülését. Az oltárhoz felszálló imádság (13) meghallgatásra talál Istennél. Istennek a tapasztalható valóságon túli hatalma tapasztalhatóvá válik a mi véges világunkban. Igazi csoda ez. Bár a jel egyértelmű, mégsem tér meg mindenki. Vajon a mi egyházunk hallja-e az üzenetet? Vajon látjuk-e, hogy az épületek és a statisztikai mutatók mikor válnak bizonyságtétellé, és mikor bálvánnyá (20)? Vajon nem mi vagyunk-e azok, akik az oltárhoz kötözzük Isten angyalait (14), akik Isten országának eljövetelét hirdetik meg?

RÉ 147 MRÉ 147

„Jaj…” Ézsaiás 18

1 Jaj a suhogó vitorlák országának Etiópia folyóin túl! 2 Követeket küld a tengeren, papiruszhajókon a víz színén. Induljatok gyorsan, követek, a szálas, sima arcú néphez, a közelben és távolban rettegett néphez, az elsöprő erejű néphez, melynek hazáját folyók szelik át. 3 Ti, a világ összes lakói, e föld lakosai! Ha jelt adnak a hegyeken, lássátok meg, ha megfújják a kürtöt, halljátok meg! 4 Mert ezt mondta nekem az Úr: Nyugodtan nézem hajlékomból, mint izzó hőség fényes nappal, mint harmatozó felhő aratási hőségben. 5 Mert még szüret előtt, virágzás után, mielőtt fürtté érnének a szőlőszemek, levágja a vesszőket metszőkéssel, és a hajtásokat lemetszi, leszaggatja róla. 6 Ott marad mindenestül a hegyek ragadozó madarainak és a föld állatainak. Ott tölti a nyarat a ragadozó madár, és ott telel a föld minden állata. 7 Abban az időben ajándékot visz a Seregek Urának a szálas, sima arcú nép, a közelben és távolban rettegett nép, az elsöprő erejű nép, amelynek hazáját folyók szelik át, a Seregek Ura nevének lakóhelyére, a Sion hegyére.

Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata

(1) „Jaj…” (Ézsaiás 18)

– A templomunkban vannak még az egykori, régi thonet székekből. Nagyon értékes darabok, de rendbe kellene őket hozatni, jó részük összeszáradt, rozoga lett. Egyszer véletlenül ráhuppantam az egyikre, és összeroppant a már amúgy is törött szék. Nem adott támaszt, és váratlanul lejjebb zuhantam a kelleténél, amiből lett jajgatás; sőt, nagyobb baj is lehetett volna ebből. Jaj nekünk, ha meggondolatlanul és rossz helyen keressük a támaszokat ebben a világban. Márpedig többnyire így teszünk!

A mai prófécia erre figyelmeztet minket. Az itt szereplő népek az Egyiptomtól délre található területeken éltek, a mai Etiópia, Szudán, Szomália, amelyek a Kr. e. VIII. század végén Egyiptomhoz tartoztak. A háttérben egy Asszíria elleni összeesküvés áll, amelyet többször megkíséreltek: Kr. e. 735-ben, Kr. e. 713–711-ben (Ézsaiás 14), Kr. e. 705–701-ben. Egyiptom mindig megpróbálta Júdát egy ilyen összeesküvésbe belevinni, majd ezzel kiterjeszteni a hatalmát Palesztinára, és a legutóbbihoz Júda már csatlakozott is, amiért nagy árat fizetett Ezékiás idejében (2Királyok 18,13). Értelmezve a szöveget, valójában az Egyiptomiak küldenek követeket Júdához, kérve az asszír ellenes szövetséghez való csatlakozásukat (2).

Jaj azonban annak, aki nem az Úrban bízik elsőrenden, mert nagyot fog zuhanni. Sok a bizonytalan támasz ebben a világban. Ézsaiás válasza most is egyértelmű: nem szabad csatlakozni Egyiptomhoz, Asszíria ellen! Az összeesküvés eleve kudarcra van ítélve, mint amikor a szőlőt gyümölcstermés előtt megmetszik (5); mert az hitetlenség. Az Úr magára fogja hagyni az összeesküvőket, és jaj nekünk, ha az Úr elhagy bennünket, nyugodtan nézve mennyei hajlékából (4) pusztulásunkat (6).

Jézus Krisztusban megtapasztaltuk, hogy Isten nem hagyott el bennünket, és nem szolgáltatott ki minket bűneink pusztító nyomorúságainak, hanem lehajolt hozzánk, hogy biztos támaszunk legyen. Csak Őhozzá járuljunk mindenkor! Őhozzá fognak járulni a népek is (7).