„Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán.” Mk 1,12–15
12 A Lélek pedig azonnal kivitte őt a pusztába. 13 Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak neki. 14 Miután Jánost fogságba vetették, elment Jézus Galileába, és így hirdette az Isten evangéliumát: 15 Beteljesedett az idő, és elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!
Bibliaolvasó Kalauz – Fekete Károly igemagyarázata
„Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán” (13). Jézus pusztai elcsendesedésében negyven napon át viaskodik messiási feladatával. Intenzív napok voltak ezek, testestől-lelkestől az ügyre koncentrálva, magaslatokon és mélységekben, végtelenség és végesség ütközőpontjában. Életünk pusztájában nem egyszer kell csatáznunk istenközelben és pokoli kietlenben. Csak a Szentlélek erőterében van esélyünk összhangban maradni Urunkkal.
RÉ21 715 RÉ 338
Dicsérő zsoltár | 30 | Dicsérlek, Uram, tégedet
„… Áttört az Isten általam ellenségeimen, mint víz a gáton!” 1Krón 14
1 Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, azután cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy palotát építsenek neki. 2 Ekkor megértette Dávid, hogy az Úr megerősítette a királyságát Izráelben, és hogy naggyá és magasztossá tette uralkodását népének, Izráelnek a javára. 3 Dávid több nőt is feleségül vett még Jeruzsálemben, és további fiakat és leányokat nemzett. 4 Ez a nevük azoknak a gyermekeinek, akik Jeruzsálemben születtek: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon, 5 Jibhár, Elísúa és Elpelet, 6 Nógah, Nefeg és Jáfía, 7 Elísámá, Beeljádá és Elífelet. 8 Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot fölkenték egész Izráel királyává, fölvonultak a filiszteusok mind, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és kivonult ellenük. 9 A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáím-völgyet. 10 Akkor megkérdezte Dávid az Istent: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az Úr ezt felelte neki: Vonulj föl, kezedbe adom őket! 11 Fölvonultak tehát Baal-Perácímba, és ott megverte őket Dávid. Akkor ezt mondta Dávid: Áttört az Isten általam ellenségeimen, mint víz a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácímnak. 12 A filiszteusok otthagyták isteneiket, Dávid pedig azt parancsolta, hogy égessék el azokat. 13 Később ismét ellepték a filiszteusok a völgyet. 14 Ekkor Dávid újra megkérdezte az Istent, Isten pedig azt felelte neki: Ne vonulj közvetlenül utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák felől vonulj ellenük! 15 Ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor szállj csatába, mert előtted megy Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát! 16 Dávid úgy tett, ahogyan megparancsolta neki az Isten, és vágták a filiszteusok seregét Gibeóntól Gézerig. 17 Dávidnak híre ment minden országban, és az Úr rettegést keltett iránta valamennyi nép között.
Az Ige mellett – Csűrös András igemagyarázata
(11) „… Áttört az Isten általam ellenségeimen, mint víz a gáton!” (1Krón 14)
A hit nemcsak hegyeket mozgat, hanem gátakat is áttör. Lebontja a korlátokat, ajtót nyit ott, ahol csak falat látunk. Isten áttöri a gátakat. Korlátolt gondolkodásmódunkat vagy megkövesedett kapcsolati hálónkat lebontja. A kárpit kettéhasad, megnyílik az út ember és a Mindenható között. Krisztus váltságműve a legnagyobb áttörés, amelyet Isten az ellenségeimen – azaz saját bűneimen – elért. Dávid kiáltása nem úgy hangzik: Isten hagyta, hogy ő áttörje a gátat. Hanem Istennek tulajdonítja a győzelmet. Nagy esemény, mikor a sikeres ember elismeri, hogy minden eredményét Istennek köszönheti. Soli Deo Gloria – mondjuk, írjuk, hisszük. Éljük. A mai ember a kudarcait szokta Istennek tulajdonítani, nem a sikerét. Ám a Dávidhoz hasonló viszonyulás alázatra nevel. Könnyebb elfogadnom a sikertelenséget, az eredménytelenséget, ha az áttöréseket Istennek köszönöm meg. Köszönjük meg az Úrnak, mikor a reménytelen küzdelemben alázatosak tudtunk maradni! Köszönjük meg, amikor segített, amikor eredményesek lettünk benne bízva. Amikor Isten gondviselése, csodája, szeretete és kegyelme, mint a víz a gáton, utat tört magának a szívembe. Boldog, aki áttöréseit Istennek tulajdonítja!
