„...tudtára adja szándékát az embernek” Ám 4
1 Halljátok meg ezt az igét, ti, básáni tehenek Samária hegyén, akik sanyargatjátok a nincsteleneket, és bántalmazzátok a szegényeket, akik ezt mondjátok uraitoknak: Hozzatok még, hadd igyunk! 2 Megesküdött szentségére az én Uram, az Úr, hogy eljön rátok az az idő, amikor szigonnyal visznek el benneteket, maradékotokat pedig halászhorgokkal. 3 A leomlott falon át mentek ki egymás után, és a Hermón felé hajtanak benneteket – így szól az Úr. 4 Jöjjetek csak Bételbe, és vétkezzetek, Gilgálban vétkezzetek még többet! Hozzátok reggelenként áldozataitokat, harmadnapra tizedeiteket! 5 Égessetek kovásszal készült hálaáldozatot, kiáltsátok, híreszteljétek, hogy önkéntes áldozatot hoztok, mert így szeretitek, Izráel fiai! – így szól az én Uram, az Úr. 6 Én meg azt tettem veletek, hogy nem volt harapnivaló városaitokban, kenyérhiány volt minden helységetekben, mégsem tértetek meg hozzám! – így szól az Úr. 7 Én az esőt is megvontam tőletek három hónappal az aratás előtt: az egyik városra adtam esőt, a másik városra nem adtam esőt. Az egyik föld kapott esőt, a másik föld nem kapott esőt, és kiszáradt. 8 Két-három városból támolyogtak egy városba, hogy vizet ihassanak, de nem jutott nekik elég, mégsem tértetek meg hozzám – így szól az Úr. 9 Megvertelek benneteket aszállyal és gabonarozsdával, kertjeiteknek és szőlőiteknek, fügefáitoknak és olajfáitoknak nagy részét leette a sáska, mégsem tértetek meg hozzám – így szól az Úr. 10 Dögvészt küldtem rátok, olyat, mint Egyiptomra. Ifjaitokat fegyverrel öltem meg, lovaitok zsákmányul estek. Táborotok bűze orrotokba szállt, mégsem tértetek meg hozzám – így szól az Úr. 11 Olyan pusztulást hoztam rátok, mint amikor Sodomát és Gomorát elpusztította Isten. Olyanok lettetek, mint a tűzből kiragadott üszkös fadarab, mégsem tértetek meg hozzám – így szól az Úr. 12 Ezért bánok így veled, Izráel! És mivel így bánok veled, készülj Istened elé, Izráel! 13 Mert aki hegyeket formál, és szelet teremt, aki tudtára adja szándékát az embernek, aki hajnalt és alkonyatot alkot, és a föld magaslatain lépked, annak neve: az Úr, a Seregek Istene.
Bibliaolvasó Kalauz – Riskóné Fazekas Márta igemagyarázata
Számos világvallást láthatok azon keresztül, hogy a Lepramisszió munkaterületén dolgozom. Az istenség félelmetes, nevezzék őt akárhogy. Rettenetes és könyörtelen, aki a félelmen keresztül készteti imádatra a benne hívőket. A 13. versben látjuk meg az Úr „többletét”. Ő az, aki „tudtára adja szándékát az embernek” (13). Szavával vezet és eligazít. Nincs más ilyen Isten, hozzá fogható!
RÉ21 621 RÉ 364
Zsoltár vasárnapra | 71 | Tebenned bízom, én Istenem
„…megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” Jn 8,30–36
30 Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne. 31 Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; 32 megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. 33 Ők ezt kérdezték tőle: Ábrahám utódai vagyunk, és soha nem voltunk szolgái senkinek. Hogyan mondhatod hát: Szabadok lesztek? 34 Jézus így válaszolt nekik: Bizony, bizony, mondom nektek, hogy aki bűnt cselekszik, az a bűn szolgája. 35 A szolga pedig nem marad a házban örökre: a fiú marad ott örökre. 36 Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(32) „…megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” (Jn 8,30–36)
Hit, Ábrahám, igazság, bűn, szabadság. Mintha egy osztályterembe ülnénk be átismételni a keresztyén hit néhány alappillérét. Jézus ez alkalommal olyanokhoz szólt, akik hittek benne; hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ilyenek mindig voltak és vannak. Nézzük a körülöttünk lévő, gyilkos indulatokkal teli világot, és azt érezzük, nincs senki, aki a legkisebb nyitottságot mutatná Jézus iránt. Ő beszél, minden szava bátorítás, ha megismered az igazságot, megtanulod, mi az igazi szabadság. Ami ezen túl van, részletkérdés. Először azonban fel kell ismerni: Jézus valóban Istentől jött, mert ha ez igaz, minden lehetséges. Ha ez így van, akkor Isten megtörte a bűn-büntetés ciklusát. Ha ez így van, akkor az embert a kríziseiben megbénító tehetetlenségnek örökre búcsút inthetünk. Ha ezt hisszük, ki kell lépnünk a képzeletbeli osztályteremből. Az igazi tanítvány az igazság ismerője lett, aki ezzel a felszabadító erővel indul tovább. Az ilyen ember a zsoltárossal együtt mondja: „igazságod szerint járok-kelek” (Zsolt 26,3), akkor is, ha épp ártatlanságát kellene bizonygatnia. Az igazság ismerője nem emberek, hanem Isten előtt vallja meg ártatlanságát. Nem az emberek megértését keresi; ha Isten igent mond rá, neki elég. Mert ő is igent mondott Istenre.
