„...kedves illatú tűzáldozat az Úrnak” 3Móz 1
1 Szólította Mózest az Úr, és így beszélt hozzá a kijelentés sátrából: 2 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha közületek valaki áldozatot akar bemutatni az Úrnak, akkor háziállatot: marhát vagy juhfélét mutassatok be áldozatul. 3 Ha marhát akar áldozni égőáldozatul, hibátlan hímet mutasson be. Vigye azt a kijelentés sátrának a bejáratához, hogy kedvesen fogadja tőle az Úr. 4 Tegye a kezét az égőáldozat fejére, hogy az kedves fogadtatásban részesüljön és engesztelést szerezzen. 5 Majd vágja le a marhát az Úr színe előtt. Áron fiai, a papok pedig mutassák be áldozatul a vért: hintsék a vért körös-körül az oltárra, amely a kijelentés sátrának bejáratánál van. 6 Azután nyúzza meg az égőáldozatot, és vágja föl darabjaira, 7 Áron pap fiai pedig gyújtsanak tüzet az oltáron, rakjanak fát a tűzre, 8 majd Áron fiai, a papok tegyék oda sorjában a darabokat a fejjel és a hájjal együtt az oltár tüzében a fára, 9 a belét és lábszárait azonban mossák meg vízben. Füstölögtesse el a pap az egészet az oltáron: égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak. 10 Ha juhfélét: bárányt vagy kecskét akar adni égőáldozatul, hibátlan hímet mutasson be. 11 Vágja le az oltár északi oldalánál az Úr színe előtt, Áron fiai, a papok pedig hintsék annak a vérét körös-körül az oltárra. 12 Azután vágja föl darabjaira, majd a fejével és a hájával együtt tegye oda azokat a pap sorjában az oltár tüzében a fára, 13 a belet és a lábszárakat azonban mossák meg vízben. Mutassa be a pap áldozatul az egészet, és füstölögtesse el az oltáron: égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak. 14 Ha pedig madarat akar égőáldozatul bemutatni az Úrnak, akkor gerlét vagy galambot mutasson be áldozatul. 15 Vigye oda azt a pap az oltárhoz, tépje le a fejét, azután füstölögtesse el az oltáron. A vérét nyomja ki az oltár peremére, 16 a begyét tartalmával együtt távolítsa el, és dobja az oltár keleti oldalára, a hamu gyűjtőhelyére. 17 Hasítsa be a szárnyait, de ne szakítsa le, és füstölögtesse el a pap a madarat az oltáron, a tűzre rakott fán: égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak.
Bibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata
„...kedves illatú tűzáldozat az Úrnak” (9). Pál apostol írta le a legjobban azt a változást, amely a keresztyének gondolkodásában végbement, ahogyan fokozatosan megértették Jézus Krisztus áldozatának jelentését: eleinte még feljártak a templomba az imádság, és talán az áldozatbemutatás idejére (ApCsel 2,46; 3,1). De fokozatosan megértették, hogy az igazi, Istennek tetsző áldozat az életük, az egymás iránti szeretetük és áldozatvállalásuk (Róm 12,1; Fil 4,18).
RÉ21 141 RÉ 141
Könyörgés böjti időben | 470 | Hatalmas Isten, könyörgünk
„Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted! Jézus így válaszolt: Az életedet adod énértem?” Jn 13,36–38
36 Simon Péter megkérdezte tőle: Uram, hova mégy? Jézus így felelt: Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később követni fogsz. 37 Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted! 38 Jézus így válaszolt: Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(37–38) „Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted! Jézus így válaszolt: Az életedet adod énértem?” (Jn 13,36–38)
A minket körülvevő világ azt sugallja, hogy az embernek folyton önbizalmat és magabiztosságot kell mutatnia. Ez csak még inkább megnehezíti, hogy az ember tisztában legyen saját képességeivel, és sokszor alul, gyakran viszont túlértékeljük magunkat. Péter is félreértékelte magát, elbizakodott volt abban a tekintetben, hogy ő mennyire hűséges Jézushoz. Fogadkozott: akár az életét is képes odaadni érte. „Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem” (38). Jézus ismeri Pétert, tudja, hogy még nincs az elköteleződésének azon a fokán, amit gondol és állít magáról. Péternek súlyos felismerések sora kell ahhoz, hogy megtanulja, nem képes Jézust úgy és annyira szeretni és követni, amennyire gondolja. Jézus pedig súlyos felismerések során formálja őt olyan hűséges szolgájává, aki végül mégiscsak képes lesz a Jézusért magát odaáldozó életre. Az önzését hátrahagyó, nyugodt, kiegyensúlyozott életet ma is csak a Jézussal való napi kapcsolat formáló ereje révén lehet megkapni.