„Bizony, Isten Fia volt ez!” Mt 27,45–56
45 Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség támadt az egész földön. 46 Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: Éli, éli, lámá sabaktáni, azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? 47 Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: Illést hívja. 48 Egyikük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki. 49 De a többiek ezt mondták: Hagyd csak, lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse őt. 50 Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 51 És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. 52 A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 53 Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. 54 Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: Bizony, Isten Fia volt ez! 55 Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust, hogy szolgáljanak neki. 56 Közöttük volt a magdalai Mária és Mária, Jakab és József anyja, valamint Zebedeus fiainak anyja.
Bibliaolvasó Kalauz – Mikola Borbála igemagyarázata
Miközben a hivatalosak csodát várnak, mert a Messiás nem halhat meg, a természet összhangban van Teremtőjével. Elsötétül délben és belerendül a világ Jézus hangos kiáltásaiba: az ítélet magányába és halálos áldozatába. Élet fakadt belőle azonnal: szabad az út az Élet királyához és szentek teste megéled. És azóta is élet fakad belőle, mert valóban az Isten Fia volt, akit láttak meghalni a tanúk: a kétkedők, a közömbös katonák és az Őt szeretők.
RÉ21 497 RÉ 339
Esti ének | 693 | Nyugodni térünk, tenéked könyörgünk
„Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három egész héten át.” Dán 10
1 Círus perzsa király uralkodása harmadik évében kijelentést kapott Dániel, akit Baltazárnak is neveztek. Igaz ez a kijelentés, amely súlyos háborúkról szól. Ő figyelt a kijelentésre, és megértette a látomást. 2 Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három egész héten át. 3 Ízletes ételt nem ettem, húst és bort nem vettem a számba, olajjal sem kentem meg magamat, míg el nem telt a három hét. 4 Az első hónap huszonnegyedikén a nagy folyamnak, a Tigrisnek a partján voltam. 5 Föltekintettem, és láttam egy gyolcsruhába öltözött férfit, akinek színarany öv volt a derekán. 6 Teste olyan volt, mint a drágakő, arca fénylett, mint a villám, szemei, mint az égő fáklyák. Karjai és lábai csillogtak, mint a fénylő réz, és beszéde oly hangos volt, mint a tömeg zúgása. 7 Egyedül én, Dániel, láttam ezt a látomást. A férfiak, akik velem voltak, nem látták a látomást, mert nagy rémület fogta el őket; elmenekültek és elrejtőztek. 8 Én magamra maradva láttam ezt a nagy látomást, de engem is elhagyott az erőm, belesápadtam, és nem tudtam az erőmet összeszedni. 9 Hallottam hangos beszédét, és amikor hangos beszédét meghallottam, ájultan roskadtam arcommal a földre. 10 Ekkor megérintett egy kéz, és fölsegített térdeimre és tenyereimre. 11 Ezt mondta nekem: Dániel, akit az Isten kedvel! Figyelj arra, amit neked mondok, és állj fel, mert neked hoztam üzenetet! Amikor így szólt hozzám, reszketve felálltam. 12 Majd ezt mondta nekem: Ne félj, Dániel, mert az első naptól fogva, hogy rászántad magad a dolgok megértésére, megalázkodva Istened előtt, meghallotta szavadat Isten, és én a te szavaid miatt jöttem. 13 A perzsa birodalom vezére ugyan utamat állta huszonegy napig, de Mihály, az egyik legfőbb vezér segítségemre jött. Ezért kellett ott maradnom a perzsa birodalomban, 14 de most megjöttem, és elmondom neked, hogy mi fog történni népeddel az utolsó napokban; mert ez a látomás is arról az időről szól. 15 Miközben így beszélt hozzám, lehajtottam a fejemet, és némán hallgattam. 16 Ekkor egy emberhez hasonló lény megérintette ajkamat. Én pedig kinyitottam a számat, és így kezdtem beszélni az előttem állóhoz: Uram, a látomás alatt annyira elfogott a fájdalom, hogy nem tudtam erőmet összeszedni. 17 De uram, hogyan is merne a te szolgád beszélni veled, ó, uram! Még most sincs semmi erőm, és a lélegzetem is elállt. 18 Akkor ismét megérintett az az emberhez hasonló lény, és hogy bátorságot öntsön belém, 19 ezt mondta: Ne félj te, akit az Isten kedvel! Békesség neked! Légy erős, légy erős! Amikor így beszélt hozzám, megerősödtem, és ezt mondtam: Beszélj, uram, mert megerősítettél engem! 20 Azután így szólt: Tudod-e, miért jöttem hozzád? Nekem most újra harcolnom kell Perzsia vezérével, és miután végeztem vele, a görögök vezére következik. 21 De előbb elmondom neked, hogy mi van megírva az igazság könyvében. Senki sincs, aki velem tartana azok ellen, csak Mihály, a ti vezéretek.
Az Ige mellett – Csűrös András Jakab igemagyarázata
(2) „Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három egész héten át.” (Dán 10)
Dániel gyászol, böjtöl, sír és bűnbánatot tart. Nem követett el semmit, népe nevében tart bűnbánatot. Lehet ugyanis azoknak a bűneit is a vállunkra vennünk, akikkel egy sorson vagyunk. Dániel az imádságra, bűnbánatra, könyörgésre heteket szán. Az angyal pedig utána jelenik meg neki. Az apostolok tíz napig imádkoznak bezárkózva – és a Szentlélek utána töltetik ki közöttük pünkösdkor. Nem szabad megspórolni az imádságot és a bűnbánatot. A hitbeli megújulást emberi erővel nem segíthetjük elő, de kérhetjük az Urat, hogy történjen meg. Ez nem pillanatnyi kérés, ráfigyelés, hanem hosszú távú projekt. Egyéni hitünkben is azok az igazán fontos kapcsolataink, amelyekre időt szánunk. Az egyik szeretetnyelv a minőségi idő. Isten egyik szeretetnyelve is ez. Te mennyi időt fordítasz felesleges dolgokra – és mennyit Istenre? Mennyi időt töltesz névtelen arcokkal vitázva a közösségi médiában – és mennyit szánsz helyette magadra? Dániel tudta a fontossági sorrendet. Ma nincsenek helyükön a sorrendek. Tegyük rendbe – bűnbánattal és könyörgéssel.
