„…elismerték…” Gal 2,1–10
1 Azután tizennégy esztendő múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással, és magammal vittem Tituszt is. 2 Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem fel, és eléjük tártam az evangéliumot, amelyet a népek között hirdetek, mégpedig külön a tekintélyesek elé, nehogy hiába fáradjak, és hogy eddigi fáradozásom se legyen hiábavaló. 3 Még a velem lévő Tituszt sem kényszerítette senki arra, hogy körülmetélkedjék, noha ő görög volt, 4 a befurakodott áltestvérek kedvéért sem, akik csak azért férkőztek be közénk, hogy kikémleljék szabadságunkat, amelyet Krisztus Jézusban kaptunk, és így szolgává tegyenek minket. 5 Ezeknek egy pillanatra sem engedtünk, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra. 6 Azok pedig, akik tekintélyeseknek számítanak – hogy a múltban mik voltak, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az ember személyét –, azok a tekintélyes személyek engem semmire sem köteleztek. 7 Ellenkezőleg: elismerték, hogy rám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, mint ahogyan Péterre a körülmetélésé. 8 Mert aki munkálkodott Péter által a körülmetéltek közötti apostolságban, az munkálkodott énáltalam is a népek között. 9 És amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintenek, felismerték a nekem adott kegyelmet, megállapodásul kezet adtak nekem és Barnabásnak, hogy mi a népekhez menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez. 10 Csak azt kérték, hogy emlékezzünk meg a szegényekről; ez az, amit én igyekeztem is megtenni.
Bibliaolvasó Kalauz – Varga Róbert igemagyarázata
„…elismerték…” (7) Ma olyan világban élünk, amelyben nehezen ismerik el valakinek a tekintélyét. Pál szolgálata mögött felismerték Isten elhívó szeretetének tekintélyét (9). Megértették: nem szabad ráerőltetni a zsidó vallás értékrendjét a pogányokra (3), el kell azonban mindenkinek ismernie Isten igéjének a tekintélyét (6). Számodra Isten szava az egyetlen tekintély? Az egység alapja is ez lehet: szeretettel elfogadni a másik gondolkodását, megfogalmazását a hitről.
RÉ21 117 • IÉ Jn 16,23b–28(29–32)33 • Zsolt 66,8–20
Imádság | 332 | Mennybéli felséges Isten
Heti zsoltárének | 21 | Örvendez, Uram, a király
„Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.” Péld 18
1 A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. 2 Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének fitogtatásában. 3 Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. 4 Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. 5 Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert. 6 Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. 7 Az ostobának saját szája a romlása, és saját ajkai ejtik csapdába őt. 8 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. 9 Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. 10 Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. 11 A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. 12 Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos. 13 Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják. 14 Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni? 15 Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik. 16 Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja. 17 Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja. 18 A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat. 19 A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint városkapun a zár. 20 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. 21 Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. 22 Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát. 23 Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol. 24 Van ember, aki bajba juttatja felebarátait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(10) „Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.” (Péld 18)
Ez a fejezet sok-sok élethelyzetet, emberi viszonyulást tartalmaz. Többnyire a helyes és helytelen viselkedést látjuk egymással szembe vagy egymás mellé állítva. Mindennapjainkban ezek vesznek körül bennünket. Közöttük biztonságot kínáló üzenet az, hogy Isten neve, az ő személye tudható, elérhető számunkra. Jelenléte valóban olyan, mint egy mindenféle élethelyzetből hívogató és biztonságot nyújtó torony. Azzal a tudattal járhatunk tehát a legnagyobb próbatételek között is, hogy elérhető az Úr. Mert elérhetővé tette magát ószövetségi népe számára, az új szövetség tagjainak pedig Jézus Krisztusban lett közelivé. Gondoljunk azokra a pillanatokra, amikor földön jártakor kétségbeesett tanítványok, nyomorúságot hordozók kiáltottak hozzá: Mester, Jézus, Dávidnak fia! Ez ma is érvényes számunkra. Védelmet jelent az Úr neve, és számunkra megígért állandósult jelenléte. „…veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20)
