„Lásd, név szerint elhívtam Becalélt… és most melléje állítom Oholiábot.” 2Móz 31
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Lásd, név szerint elhívtam Becalélt, Húr fiának, Úrínak a fiát Júda törzséből. 3 Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára, 4 hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, 5 kövek vésésére és berakására, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére. 6 Én most melléje állítom Oholíábot, Ahíszámák fiát Dán törzséből. Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit megparancsoltam neked: 7 a kijelentés sátrát, a bizonyság ládáját, a rá való fedelet és a sátor egész fölszerelését, 8 az asztalt és fölszerelését, a színarany lámpatartót és annak egész fölszerelését, az illatáldozati oltárt, 9 az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését, a medencét és az állványát 10 meg a díszes ruhákat, Áron főpap szent ruháit és fiainak a papi ruháit, 11 a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszert a szentély számára. Mindent úgy készítsenek, ahogyan megparancsoltam neked. 12 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: 13 Mondd meg Izráel fiainak: Tartsátok meg szombatjaimat, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre, hogy megtudjátok: én, az Úr vagyok, aki megszentellek titeket. 14 Tartsátok meg a szombatot, tartsátok azt szentnek! Aki megszentségteleníti azt, halállal lakoljon! Ki kell irtani népe közül azt az embert, aki valamilyen munkát végez azon a napon. 15 Hat napon át végezzék munkájukat, de a hetedik nap a teljes nyugalom napja, szent az az Úr előtt. Mindaz, aki valamilyen munkát végez a szombat napján, halállal lakoljon! 16 Tartsák meg Izráel fiai a szombatot, tegyék a nyugalom napjává nemzedékről nemzedékre, örök szövetségül. 17 Örök jel ez köztem és Izráel fiai között. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent. 18 Amikor befejezte Isten Mózessel való beszédét a Sínai-hegyen, átadta neki a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.
Bibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata
„Lásd, név szerint elhívtam Becalélt… és most melléje állítom Oholiábot.” (2.6) Az egyik legszebb elhívástörténet a Bibliában Becalél és Oholiáb mesterek kiválasztása. Bölcsességgel, fantáziával, esztétikai érzékkel, megáldott mesterek voltak. A nevük is fennmaradt. Kiválasztásuk arra emlékeztet minket, hogy amit Istennek szánunk, érdemes a legnagyobb körültekintéssel megvalósítani. A legfőbb Úrnak készül a művünk, ez határozzon meg mindent!
RÉ21 742
Szerda esti dicséret | 685 | Ó, magas mennynek szentséges Istene
„…megakadályozott minket a Sátán.” 1Thessz 2,17–20
17 Mi pedig, testvéreim, miután külsőleg, de nem szívünkben, egy rövid időre elszakadtunk tőletek, annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra, hogy ismét lássunk titeket. 18 Ezért el akartunk menni hozzátok, én, Pál nem is egyszer, de megakadályozott minket a Sátán. 19 Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor? 20 Bizony, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(18) „…megakadályozott minket a Sátán.” (1Thessz 2,17–20)
Tavaly egy nagyobb sártócsába ragadtam a kocsival. Hiába próbáltam okoskodni, minden trükk csak mélyebbre vitte a kereket a cuppogós, puha talajban. Előre-hátra tolatgattam, fadarabot kerestem, de hiába – el kellett ismernem: beragadtam. Elakadtam. Mit kezdünk azokkal a helyzetekkel, amikor nagyon akarunk valamit, de nem megy? Pedig talán nem is volna nagy kérés, vagy épp csupa jószándék vezérel. Mégis lehetetlen. Amikor félresiklik a békülési szándék. Amikor nem tudsz elsimítani egy konfliktust. Amikor nem megy a megbocsátás. Vagy bármennyire szeretnél, mégsem tudsz segíteni a másiknak. Amikor már számtalan megoldást próbáltál, mégsem történik semmi. Ez az elakadás. Ahogy Pál írja: „megakadályozott minket a Sátán”. És ekkor van a legnagyobb szükségünk Isten bölcsességére és türelmére, hogy megtanuljunk várni, bízni, vagy akár másfelé indulni, ha Isten mutat új utat. Mert amikor már mindent beleadtál, az összes erődet és ötletedet felélted, akkor jön el Isten ideje. Akkor lendít tovább, sokszor egészen váratlan módon.
