„…jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott elém a hegy csúcsán!” 2Móz 34,1–9
1 Azután azt mondta az Úr Mózesnek: Faragj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat! Én pedig majd felírom a táblákra azokat az igéket, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket összetörtél. 2 Reggelre légy készen! Aztán jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott elém a hegy csúcsán! 3 Ne jöjjön fel veled senki, ne is mutatkozzék senki az egész hegyen, se juhok, se marhák ne legeljenek a hegy tövében! 4 Faragott tehát Mózes két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, majd korán reggel fölment a Sínai-hegyre, ahogyan megparancsolta neki az Úr, és kezében vitte a két kőtáblát. 5 Ekkor leszállt felhőben az Úr. Mózes pedig odaállt mellé, és segítségül hívta az Úr nevét. 6 Elvonult előtte az Úr, és így mondta azt ki: Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! 7 Megtartja irgalmát ezer nemzedéken át, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait is három, sőt négy nemzedéken át. 8 Mózes sietve a földig hajolt, leborult, 9 és ezt mondta: Ó, Uram, ha elnyertem jóindulatodat, járj közöttünk, Uram! Mert bár keménynyakú nép ez, bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket!
Bibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata
„…jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott elém a hegy csúcsán!” (2) Mózes korán reggel megy Isten hegyére. Bárhol és bármikor lehet imádkozni Istenhez, de ha ő szólít: álljunk ünnepélyesen a színe elé a hegy tetején. Ott, ahonnan belátható az út, amely hozzá fölvezetett. Ott, ami lentről elérhetetlen magasságnak tűnik, de megéri fölkapaszkodni a látványért és az élményért. Megérint, hogy mindezt Isten teremtette. Ott, a közelében jobban meghalljuk, hogy türelmét, kegyelmét és szeretetét hirdeti nekünk (6).
RÉ21 19 • IÉ 1Pt 5,5b–11 • Zsolt 25,1–9
Heti zsoltár | 58 | Ti, tanácsban ülő személyek
„…és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan elrendeltük nektek.” 1Thessz 4,9–12
9 A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, 10 és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Makedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben, 11 és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan elrendeltük nektek. 12 A kívülállók iránt tisztességesen viselkedjetek, és ne szoruljatok rá senkire.
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(11) „…és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan elrendeltük nektek.” (1Thessz 4,9–12)
A kisfiam megkérdezte egy keményebb iskolahét után, ő mikor mehet nyugdíjba. Megértettem a sóhaját: kinek van kedve tenni a dolgát? Alkotni már inkább, meg építeni, de dolgozni… az más. Ez az életérzés sem új keletű. A Római Birodalom társadalmi szerkezetében lenézték a kétkezi munkát, és persze a munkásokat is. Úgy vélték, aki szabad ember, ne végezzen fizikai munkát, legfeljebb néhány órát, ha nagyon szükséges. Ez maradjon meg a rabszolgáknak. Dolgozzanak ők, akik semmit nem érnek. Hogy mit jelent ez a rész, így már világosan értjük: te ne nézd le az embertársadat! Ne használd ki a másik embert, akkor sem, ha lehetőséged lenne rá! Ne várd el, hogy más dolgozzon helyetted. Ne húzz hasznot embertársad kiszolgáltatottságából. Ne élj vissza az előnyöddel más kárára. Ne szorulj rá másra, légy önellátó. Dolgozz és élj csendesen, nem felülve a helyi indulatokra, konfliktusokra. És semmiképp sem tovább erősítve, gerjesztve azokat. Sem a családban, sem társadalmilag.
