Trianon után az Istenhez fordulás segített

A határon túli területeken az iskolák és a vallás megtartó ereje, az anyaországban pedig a nemzet megújulását segítő hit reneszánsza az, ami miatt a trianoni békediktátum után a magyar egyházak szerepéhez a nemzet megmaradásában semmi sem mérhető. Az idén a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Szerencsés Károly történésszel beszélgettünk a Harkányi szabadegyetem apropóján.

2022. szeptember 16.

Aki miatt a Műegyetem diákjai hajlandók voltak korán kelni

1922. szeptember 1-jén halt meg Pecz Samu építész, többek között a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium és a hozzá tartozó templom tervezője. Rá emlékezünk írásunkkal.

2022. szeptember 1.

Kékcédulás bizalom

Pontosan 75 éve, 1947-ben zajlott Magyarország egyik nagyon fontos országgyűlési választása, amely a „kékcédulás választásként” vonult be a történelembe. Van-e ennek hatása a mostani életünkre, demokráciafelfogásunkra, vagy csak pontszerű esemény a történelemben? Csűrös András lelkipásztor gondolatai.

2022. augusztus 19.

Történetek múltbeli népszámlálásokról

Jézus születése, az összeírások kijátszása és papírmagyarok. Hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze? Tartsanak velünk a népszámlálások történetébe tett utazáson, és megtudják. Idén ősszel tartják a 2021-ben, a koronavírus-járvány miatt elhalasztott népszámlálást Magyarországon, ahol a felekezeti hovatartozásról is megkérdeznek majd bennünket.

2022. augusztus 18.

Szárszó elé

Fűben és fapadokon ülő hallgatóság. Neves írók, értelmiségiek és az ország fiatalságának találkozása, akik utolsó pengőiket áldozták az utazásra. Nagy hatású előadások a magyarság jövőjéről. Ez az 1943-as Szárszó. Öröksége egyszerre áldás és kihívás.

2022. augusztus 11.

Református liturgikus tér, avagy miért van éppen így?

Nem volt mindig magától értetődő, hogy milyen öltözetben prédikáljon a lelkész, hogyan kereszteljék a csecsemőket, mint ahogyan az sem, merre nézzenek a padok és miből igyuk az úrvacsorai bort. Olykor vitákon és rossz tapasztalatokon keresztül jutottunk el a letisztult, gyakorlatias és egyszerű református liturgikus gyakorlatokhoz, amelyek mára hagyománnyá álltak össze. A kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténésze, Fogarasi Zsuzsa szerint a református liturgiában egyenrangú emberek mennek ki az úrasztalához és részesülnek az úri szent vacsorában, mind a borban, mind a kenyérben. Ezért használunk asztalt, és nem oltárt.

2022. augusztus 9.

Református kézben a „Rákosi-villa”

Patinás villaépületbe költözött a Kommunikációs Szolgálat – és vele a Reformátusok Lapja is – Budapesten, a Zsinati Hivatal székházának szomszédságába. A sokat látott több mint százéves épület titkokat rejt, itt élt például néhány évig Rákosi Mátyás is a '40-es években. A villa történetének néhány mozzanatába avatjuk be olvasóinkat a lap székhelyváltásának alkalmából.

2022. július 10.

A magyar reformátusság első nemzedéke Wittenbergben

Miért csak a magyaroknak lehetett diáktársasága Wittenbergben? Miért tartottak nekik külön latin nyelvű áhítatot? Hogy kerültek hordókba a könyvek? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphatnak választ interjúnkban Szabó András professor emeritustól, aki Natio Ungarica című német nyelvű kiadványáért elnyerte az Év Publikációja díjat a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.

2022. július 8.

A keresztyénség lett a fejlődés motorja

Korea példája a keresztyénség terjedésének történetében ritkaság: a helyi lakosság terjesztette az evangéliumot, s az rövid időn belül széles körben ismertté vált a félsziget egész területén. Magyarországon keveset tudunk Dél-Korea keresztyén vallási közösségeiről, pedig számos különleges, egyedi vonást hordoznak. A Fülöp-szigeteket leszámítva egyetlen ázsiai ország sem fogadta akkora lelkesedéssel a keresztyén hitet, mint a négy évezredes pogány vallási és kulturális hagyományokkal rendelkező Korea.

2022. június 24.

Trianon – Isten ostora

Az elképzelhetetlen trianoni békediktátum életbe lépésével a református egyházközségekben is eluralkodó hangulat lett a gyász és a bizonytalanság. A korabeli leírásokból és igemagyarázatokból kiderül: egyházunk szolgálatának fő hangsúlya a lelkigondozásra és az „életvezetésre” helyeződött át. A gyakorlati próbatételekre válaszok fogalmazódtak meg – mondja Radvánszky Ferenc református lelkipásztor. Megítélése szerint a gyakorlati vezetés ma is fontos feladata az egyháznak.

2022. június 3.