12 találat a „” kifejezésre

„Gályarab őseink története benne van az identitásunkban”

A gályarabok története a református egyház egyik legtragikusabb, ugyanakkor legmeghatározóbb időszakát idézi fel. A hitükért szenvedő, életüket áldozó prédikátorok emléke nem csupán a múltra emlékeztet, hanem a ma emberének is erőt adhat, hogy megőrizze hitét a legnehezebb időkben is. A Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztorral készített interjúban arra kerestük a választ, miért fontos számunkra a gályarabok emlékezete, és hogyan őrizzük meg történetüket az utókor számára.

2025. január 23.

Háttal a célnak, arccal a segítség felé

– Sokan óva intettek: ne próbálgassam Isten hatalmát, de nekem fontos tudnom, velem van-e az Úr. Rengetegszer tapasztaltam meg, hogy igen. Boszniában, Törökországban vagy épp Afrikában ugyanúgy, mint Kocséron, Debrecenben vagy Kölnben. Sokszor olyan ajándékot is kapok tőle, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja meg a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora.

2025. január 11.

A Tudomány Ünnepe a Sárospataki Református Hittudományi Egyetemen

1674-ben, azaz idén 350 éve zajlott a Pozsonyban felállított különbíróság előtt az a per, melynek következtében 42 hitvalló protestáns lelkipásztort felségsértésért, hazaárulásért, a katolikus egyház megsértéséért gályarabságra ítéltek. A Tudomány Ünnepén erre az eseményre emlékezik a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem közössége olyan előadásokkal, melyek a gályarab prédikátorok emlékezetével kapcsolatos kutatások újabb eredményeire is reflektálnak.

2024. november 19.

Választott szolgálók, akik irányt mutatnak

Emlékzsinatot tartott október 25-én a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a rimaszombati református templomban. Az ünnepi istentiszteleten Pálóczi Czinke István-díjat kapott Bogárdi Szabó István, három lelkipásztort szenteltek fel, megemlékeztek a gályarabságra ítélt protestáns hitvallókról, akiknek örökségét egy most megnyílt emlékút is őrzi – írja tudósításában a reformata.sk.

2024. október 28.

Hűségük világító szövétnek

Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztor újra útnak indult, hogy a protestáns gyászévtized (1671–1681) emlékére megkeresse a gályarabok nyomdokait követő útvonalakat. Az idén a Felvidék keleti, gömöri és kassai területeit járta be egy csoporttal, hogy emlékhelyeket látogasson és külhoni lelki testvérekkel kapcsolódjon össze.

2024. augusztus 28.

A gályarabok története nem pusztán a szenvedésről szól

Háromszázötven évvel ezelőtt kezdődtek el azok a perek, amelyekben protestáns, főként kálvinista prédikátorokat ítéltek gályarabságra. A szenvedések közepette erős, hitükért kiálló közösséggé formálódtak a meghurcolt lelkipásztorok, tanítók és egyházi elöljárók. Emlékezetünkben leginkább a szenvedésük történetét őrizzük, pedig szabadulásukat követően folytatták szolgálatukat, ezzel is példát mutatva az utókornak. Csorba Dávid irodalomtörténésszel, teológussal beszélgettünk.

2024. június 13.

Összeért a történelem két szála

Hollandia budapesti nagykövetsége február 12-én a Millenárison vetítette Roel Reiné filmjét, mely a magyar protestáns gályarabokat is kiszabadító Michiel de Ruyter admirálisról szól. Az este legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a címszereplő leszármazottja és egy kiszabadított prédikátor leszármazottja találkoztak egymással.

2016. február 15.

Gályarabok emlékoszlopa Debrecenben

Magyarföldön, a gályarabokra emlékezve Debrecenben a Nagytemplom mögötti téren 1895-ben emeltek elsőként köztéri emlékművet.

2012. szeptember 21.
Következő oldal >