Csaknem száz hallgató vett részt a Károli Gáspár Református Egyetem október 27–28-i, Michiel de Ruyter emlékére szervezett balatoni programján. A balatonszárszói előadások és gyakorlati foglalkozások után Balatonszemesnél tizenöt vitorlás és a Nemere II. futott ki a tóra; a kezdő résztvevőket tapasztalt kormányosok segítették. Az emlékvitorlázás a sport megismertetése és az egyetemi közösség erősítése mellett a magyar protestáns prédikátorokat kiszabadító admirális történetére is ráirányította a figyelmet.
A felsőoktatási intézmény történetében korábban nem volt hasonló léptékű vízisportrendezvény – tudtuk meg Csáki-Hatalovics Gyula Balázs kancellártól. A résztvevők többsége még nem vitorlázott, ezért az egyetem tapasztalt kormányosokat kért fel a hajók vezetésére. Az időjárás is kedvezett: a napsütés mellett a vitorlázáshoz szükséges szél is megérkezett.
Tizenöt vitorlás vett részt a Michiel de Ruyter-emlékvitorlázáson
A kétnapos program október 27-én a Soli Deo Gloria Konferencia-központban kezdődött. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának képviselői a balatoni vízimentés fontosságáról, a szervezet történetéről és a biztonsági tudnivalókról tartottak előadást. A hallgatók a Nemere II. történetét is megismerhették. A következő napra készülve a Dél-Balatoni Vitorlásiskola vezetője, Galántha Gergely beszélt a hajózás alapjairól és a vitorlások működéséről, majd ismertette a programot.
A rendezvény szervezésében kiemelt partner volt a Dél-Balatoni Vitorlásiskola. Az egyetem részéről Luterán Róbert beruházási igazgató dolgozott a programon, aki a Nemere II. legénységének is tagja. A méltán híres klasszikus vitorlás Balatonfüredről többórás utat tett meg, hogy részt vegyen az emlékvitorlázás megnyitásán.
A Dél-Balatoni Vitorlásiskola hajói is segítették a hallgatók vízre szállását
Az első nap gyakorlati foglalkozással zárult: a hallgatók olyan csomókat tanultak megkötni, amelyekre másnap a hajókon is szükségük lehetett. A háromnegyedórás alkalom a vártnál is népszerűbb lett. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs elmondta azt is, néhányan versenyre keltek, ki tudja gyorsabban megkötni a csomókat, a résztvevők pedig azt is jelezték, hogy később is szívesen vennének hasonló foglalkozásokat.
– Elsősorban élményt szeretnénk adni – hangsúlyozta a kancellár, aki azt is fontosnak tartja, hogy a vitorlázás ne csak kevesek számára elérhető, arisztokratikus sportként éljen a köztudatban. Szerinte klubokhoz, vitorlásiskolákhoz és csapatokhoz is lehet csatlakozni. – A vitorlázás rákényszeríti az embereket arra, hogy összehangolják a tevékenységüket és egymásra hangolódjanak – mondta. Úgy látja, a közös hajózás olyan együttműködési készséget fejleszt, amely a későbbiekben is hasznos lehet.
Csáki-Hatalovics Gyula Balázs szerint az emlékvitorlázás a hallgatói közösséget is erősítette
A program olyan hallgatókat is megszólított, akik más egyetemi hallgatói rendezvényeken ritkábban vesznek részt. A hallgatói önkormányzat képviselőinek visszajelzése alapján sokan közülük eddig kevésbé kapcsolódtak be az egyetemi programokba. – Ezek szerint megtaláltunk egy olyan hallgatói csoportot, amelyiket eddig nem lehetett könnyen megszólítani – tette hozzá Csáki-Hatalovics Gyula Balázs. Most például külföldi hallgatók, köztük Erasmus-programban tanulók is csatlakoztak.
Arra a kérdésre, miért fontos az egyetemnek, hogy de Ruyter és a prédikátorok kiszabadításának története egy közösségi eseményen is megjelenjen, a kancellár a Károli Gáspár Református Egyetem széles képzési kínálatát emelte ki. – Bárhova is nézünk, szinte mindenhol találunk megfelelő kapcsolódást ehhez a tematikához – hívta fel a figyelmet. A teológia és a lelkészképzés mellett a történelem, a hajózás szabályozásán keresztül a jog, az esemény kommunikációja révén pedig a kommunikációs képzések hallgatói is megtalálhatták a saját kapcsolódási pontjaikat. A résztvevők több különböző karról érkeztek, így olyan hallgatók találkozhattak, akik a különböző képzési helyszínek miatt a hétköznapokban ritkábban vannak együtt.
A gályarabok szabadítója
Az 1670-es években hitük miatt protestáns lelkészeket és tanítókat idéztek törvényszék elé. Többüket Nápolyba hurcolták, ahol gályarabságra ítélték őket. Michiel de Ruyter holland admirális 1676. február 11-én szabadította ki a még életben maradt huszonhat prédikátort. A szabadítás 350. évfordulójáról idén emlékeznek meg.
– Nem véletlen, hogy a Károli egyik fő mottója a közösség, a közösségépítés – fogalmazott Csáki-Hatalovics Gyula Balázs. Szerinte az ilyen programok a megszokott egyetemi élményeken túl szorosabbá teszik a hallgatók közötti kapcsolatokat, és alkalmat adnak arra is, hogy különböző képzésekről érkezők együtt vegyenek részt egy közös élményben.
Azt is megtudtuk, hogy az emlékvitorlázást hagyományteremtő szándékkal szervezték meg. – Azt szeretnénk, hogy ez az emlékvitorlázás évről évre visszatérjen – jegyezte meg a kancellár. A résztvevők már a rendezvényen arról érdeklődtek, mikor lesz a következő alkalom; az egyetem pedig a csomózós foglalkozáshoz hasonló gyakorlati programok lehetőségét is mérlegeli.
A galéria megnyitásához kattintson valamelyik képre!
Gályarabokat mentő admirális a Kékszalagon
Michiel de Ruyter admirális előtt tisztelgett az idei Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon a híres Nemere II. vitorlás legénysége. A háromszázötven éve elhunyt holland hajós 1676-ban szabadított ki gályarabságából huszonhat, életben maradt magyar protestáns prédikátort, akiket korábban a magyarországi gályarabperekben ítéltek el.