A Szentlélek online is megérinthet!

Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnöke köszöntőjében személyes történetét tárta a hallgatóság elé. Néhány hónapja haldokló barátnője tette fel neki a sokakat foglalkoztató kérdést: tényleg létezik-e az öröklét? Ott és akkor a televíziós műsorvezetőnek nem nézők és a mikrofon előtt, hanem egy négyszemközti beszélgetésben kellett bizonyságot tennie. A szavakra nem emlékszik, csak arra, hogy segítséget kapott valahonnan, és a beszélgetés végén a kérdező megnyugodott. Volf-Nagy Tünde azt kívánta a konferencia résztvevőinek, hogy újságíróként, szerkesztőként, mikrofon előtt állva és privát kapcsolataikban is mindig felismerjék, hogy mi a feladatuk, és helyt tudjanak állni. – A mai világban nem könnyű kiállni az értékek mellett és nyilvánosan megvallani a hitünket, de a médiában dolgozó emberekként ez is a dolgunk – hangsúlyozta. Volf-Nagy Tünde megköszönte a szervezők munkáját és a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatását a konferencia létrejöttében.

Galambos István, a Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóság igazgatóhelyettese Máté evangéliumát idézte: „Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!” (Mt 10,16) A keresztyén újságíró szerint Jézus nem azt várja el a médiamunkásoktól, hogy tétlenek legyenek, sokkal inkább azt, hogy okosan és szelíden járjanak el, ez a két tulajdonság ugyanis megfér egymás mellett. Az igazgatóhelyettes úgy véli, a virtuális jelenlét és a valós létezhet egymás mellett, és az online kattintásból is létrejöhet valódi közösség.

Az első előadásban Szűts Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató rávilágított arra, hogy az online világ a történetekre épül. Példaként említette a Hupikék törpikék című mesefilm gonosznak feltüntetett karakterét, Hókuszpókot, akit – ha más megvilágításba helyezünk, akkor – egy kisállatáért rajongó kisnyugdíjasként láthatunk, akit a törpök az őrületbe kergetnek. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára a közösségi médiát kétarcú világnak nevezte, amelyben élmények, felfedezések és kalandok várják a felhasználót. Helye lehet a gyors információszerzésnek, a saját üzeneteinknek, a csendes hangok felerősödésének, ugyanakkor van vagy lehet káros oldala is. Például téves információk befolyásolhatják az életünket, véleménybuborékokba zárhatjuk magunkat, és az általa adott anonimitás elősegítheti az agressziót. Meghökkentő adatként említette, hogy az online platformokon kevesebb, mint két másodperc alatt dönti el a felhasználó, hogy érdekli-e a tartalom.

Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy túl sok időt töltünk a közösségi oldalakon, de Szűts Zoltán közösségi médiaszakértő beszámolt olyan fiatalokról is, akik napi nyolc órán keresztül görgetik az Instagramot. Ez pedig azért lehet különösen káros, mert a közösségi oldalak lehetőséget adnak a hagyományos értékek támadására is, és a felhasználót az azonnali reagálás terhe nyomaszthatja. A keresztyén tartalmak szempontjából hátrány, hogy az örömöt nehéz megosztani, sokkal népszerűbb ugyanis a jó hírnél a düh és a gyűlölet. Ráadásul mivel ugyanaz a csatornarendszer, nagyon leegyszerűsítve a keresztyén tartalomnak szinte versengeni kell a samponreklámokkal.

A szakértő kiemelte, hogy az újságíróknak nehezíti a dolgát, hogy ma már a marketing helyettesíti a terméket, és a külalak a tartalmat. Példaként említette a húsmentes húst a boltok polcain, amely már csak nevében tartalmazza azt, ami az alapja kellene, hogy legyen. Ma a dráma és feszültség hozza a figyelmet, a műsorokat arra alapozzák, hogy hogyan lehet konfliktust generálni. Ráadásul az online világ lehetőséget ad arra, hogy mások életét „két dimenzióban” lássuk: elég csak a szépet és a jót megmutatni. Éppen ezért romboló és bomlasztó hatása lehet. Az egyik legnagyobb csapda pedig, hogy a vélemény fontosabbá válik a tényeknél.

Vajon mi lehet ezekre a megoldás? – tette fel a kérdést az előadó. A válasz összetett, de nem lehetetlen: a keresztyén újságíróknak izgalmasan és hatásosan kell elmesélni a történetüket, bátran meg kell fogalmazni a véleményüket, és törekedniük kell arra, hogy a tartalom egyszerre hasson érzelemre és értelemre. Mindezek mellett az a legfontosabb, hogy a keresztyén poszt, írás, videó hiteles legyen. Fontos a vizualitás, az interaktivitás, a közvetlenség és az, hogy a vallási tartalom mástól megkülönböztethető legyen.

A konferencia legfrissebb tényeket bemutató előadását Brlázs Ágnes tartotta. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértője a nemrégiben készült kutatásuk részeredményeiről számolt be. Az Egyházak, vallás és hitélet a médiában című vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a magyarországi vallási közösségek médiatartalom-fogyasztási szokásait. Megállapítható, hogy a vallásos emberek médiafogyasztási szokásai azonosak nem vallásos társaikéval: online fogyasztják a legtöbb médiatartalmat. A kitöltők gyakran találkoznak vallásos videókkal, cikkekkel, de ennek ellenére a közösségi médiát használják a leginkább. A platformok sorrendje a látogatások szerint: YouTube, Facebook, Instagram és TikTok. A vallásos emberek elsősorban saját gyülekezeteik posztjait követik a közösségi oldalon. „Amit a sötétségben mondok nektek, azt a világosságban mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek” – idézte Máté evangéliumát a szakértő. A háztetőkre utalva kifejezte, hogy meg kell találni azokat a helyeket, ahol a keresztyén tartalmak utat és közösségeket találnak. A szerkesztőségeknek a minél több platformon való megjelenésre kell törekedniük. Brlázs Ágnes szerint fontos, hogy a tartalom ne termék-, hanem értékközpontú legyen. Gyakran látunk egyházi híreket, sokan követik az online igehirdetéseket, hallgatnak egyházi zenéket, és találkoznak regionális egyházi hírekkel is, a fogyasztók azonban hiányolják az egyházi szórakoztató tartalmakat. Szeretnének több, mindennapi krízishelyzetben megmutatkozó, hittel átszőtt történetet hallani és látni, mint például gyógyulásokat és más, traumákból kivezető utakat megismerni. Szívesen követnének több, gyerekneveléssel, családi életre neveléssel foglalkozó tartalmat, és többször olvasnának vallási írást, prédikációt – hangsúlyozta a szakértő. A kutatás részeredményei között fontos következtetés, hogy a vallási tartalom esetében is a közösségi médián keresztül tudják a szerkesztőségek elérni a hívő felhasználókat.

Az előadások után a konferencia résztvevői panelbeszélgetésekben elemezték a jelenlegi helyzetet. Csűrös András, a Gyömrői Református Egyházközség lelkipásztora szerint szükség van a személyes találkozásokra, de az online platformok is felértékelődtek. Meggyőződése, hogy kötelességünk az igazságot hirdetni, arról írni és tartalmat gyártani a digitális közegben, mert sokakat csak így hívhatunk el a valódi gyülekezetekbe. Csűrös András úgy véli, a Szentlélek online is megérinthet valakit, de Isten az érintés szeretetnyelvét igazán a gyülekezeteken keresztül gyakorolja. Miközben az online tér tele van adattal és információval, az egyház az igazságot hirdeti, ebben a kapcsolatban pedig nem az információ találja meg a felhasználót, hanem sokkal inkább ő a kereső – hívta fel a figyelmet.