A kommunikációt meg kell tanulni

A hatéves zsinati időszak felénél vetted át a Kommunikációs Szolgálat vezetését. Milyen célokkal és tervekkel?

Soha nem gondoltam, hogy egyszer újító leszek. Korábban azt hittem, szívesebben állok be egy meglévő rendszerbe, mint hogy fenekestül felforgassak valamit. A Zsinat elnöksége azonban nem kisebb feladatot bízott rám, mint azt, hogy tartsam kézben az egyház hivatalos médiafelületeinek megújítását, mindeközben építsem fel az utánpótlást, vagyis von jak be református fiatalokat a munkába. Dolgoztam már sok helyen, az úgynevezett csúcsmédiában is, mégis ez volt életem egyik legnehezebb és legizgalmasabb szakmai kihívása.

Kezdjük elölről! 2019 januárjától új megjelenéssel, megváltozott tartalommal jelenik meg a Reformátusok Lapja.

Talán ez volt a legszebb folyamat. Sokszor elkapott a flow, mert intelligens, nyitott emberekkel – veled, mint a Reformátusok Lapja főszerkesztőjével, valamint Ablonczy Bálint újságíróval és Rezessy Szabolcs tervezőszerkesztővel – közösen gondolkodtunk arról, hogyan változtathatjuk meg úgy a lapot, hogy az értékes, igei tartalom megmaradjon, mégis a 21. századi ember nyelvén szóljunk az olvasókhoz. Hatalmas dolog, hogy amíg az online világ előretörésével nyomtatott lapok tömege tűnik el a piacról, addig a Reformátusok Lapja megőrizte hatezres olvasótáborát.

A Kossuth Rádió református félórájának műsora és stábja is átalakult. Jól tudom, hogy 2020 őszén is várható változás?

Hiszek a kimondott szó erejében. Mondok egy példát. A Bárka táborban – ahol egyházunk hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyerekeket táboroztat – készítettünk egy szép riportot. A műsor után másfél millió forint adomány érkezett a tábor fenntartására, pedig mi egy szóval sem kértünk pénzt. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor egy riport hallatán megnyílt a hallgatók szíve. Három évvel ezelőtt még más volt a műsor. Azóta bevontunk a munkába vidéki és határon túli tudósítókat. Így szélesebb kitekintéssel mutathatjuk be a magyar reformátusság életét, ezzel is erősítve egységünket. A korábbinál jóval több helyszíni gyülekezeti riport és közéleti beszélgetés hallható. Külön öröm, hogy tehetséges és lelkes fiatalokkal dolgozhatok együtt. Az MTVA vezetése nyitott volt a kezdeményezésünkre, így a református félóra új címet is kapott. A 90. zsoltár első sora helyett zsoltárunk utolsó két szava lett a műsor új címe: Minden időben.

Megújult a www.reformatus.hu portál, bár a tartalmi változás már korábban is megvalósult. Mit hozott a legutóbbi átalakulás 2020-ban?

Ez volt a legkeményebb dió. Izzasztó, sokszor idegőrlő, sziszifuszi munkát igényelt a honlap megújítása, ami nem valósulhatott volna meg, ha nem csatlakozik csapatunkhoz Szücs Péter kollégám, aki végtelen türelemmel és hozzáértéssel viszonyult minden egyes problémás kérdéshez. Hálás vagyok a kollégáimnak, például Ritoók Terinek, aki odaadóan végezte a háttérben a robotmunkát. Célunk az volt, hogy a kor elvárásainak megfelelő, multimédiás, az embereket könnyen megszólító honlapja legyen egyházunknak. Előtérbe került a napi ige, Farkas Zsuzsanna és Feke György kollégáimmal átalakítottuk a rovatstruktúrát, és igyekeztünk olyan felületet létrehozni, ahol az olvasók értékes írásokat, videókat láthatnak, a felhasználók – lelkészek, egyházi munkatársak – pedig könnyedén megtalálják az információkat. Hozzáértők szerint a kivitelezés olyan jól sikerült, hogy még Az Év Honlapja versenyen is elindulhattunk.

Mindeközben az újságíró-szerkesztő munkatársak munkakörülményei is javultak.

Szomorúan szembesültem az egyházi újságírók alacsony bérezésével. Fizetésük még a 150 ezer forintot sem érte el, a főszerkesztőé is alig emelkedett 200 ezer forint fölé. Pedig a református újságírók jó része többdiplomás, és aki kapcsolatba került már velük, megtapasztalhatta, hogy végtelenül hűséges, tisztességesen szolgáló csapatot képviselnek. A munka jellegéből adódóan hétvégén, éjszakánként, de akár ünnepnapok alkalmával is zokszó nélkül dolgoznak. Hálával tartozom a médiabizottság elnökének, illetve Zsinatunk elnökségének, hogy elfogadták a javaslatomat, és emelhettünk a béreken, sőt, most először szolgálati autót is kapott a Reformátusok Lapja, valamint a reformatus.hu szerkesztősége. Ez óriási segítség a munkavégzésben.

Nemcsak a munkakörülmények javultak, hanem továbbképzéseket, tréningeket szerveztél Kárpát-medencei újságíróknak, amelyeken évente többször is találkozhattak egymással.

A média világa fénysebességgel változik. Egy évtizede még nem is hallottuk azokat a kifejezéseket, hogy podcast, Insta, Snapchat. A nemrég megismert TikTok-videókat naponta mintegy 500 millióan nyitják meg. Lépést kell tartanunk a média fejlődésével, ha ott akarunk Istenről beszélni, ahol az emberek tömegei találhatók. Korábban senki nem gondolt arra, hogy egyházi újságíróknak képzéseket szervezzen, az utóbbi három évben azonban meghívtuk az ország legfelkészültebb médiaszakembereit, hogy beszéljenek a legújabb kommunikációs kihívásokról. Igazán hasznos volt tanulni tőlük. Ezt bizonyítja az is, hogy a Kárpát-medencei médiatalálkozókon már a csilláron is lógtak; soha nem tapasztalt létszámban jöttek a kollégák.

Mi a helyzet a tréningekkel?

Jó, hogy rákérdeztél, mert ez a másik szívügyem. El sem hinnéd, milyen óriási fejlődést tapasztalnak magukon azok, akik elvégezték a kommunikációs tréningjeinket. Hogy mi haszna van? A lelkészek, egyházi dolgozók sokszor kiszolgáltatottan állnak a sajtó kereszttüzében, de gyakran még a saját közösségükben sem tudják, hogyan is beszéljenek, miként kommunikáljanak krízis idején. A vírushelyzet hozta magával a dilemmát: hogyan lehet online istentiszteleteket tartani? De az is meghatározó emlék marad, amikor felvidéki testvéreinknek segítettünk egy háromnapos kommunikációs tréninggel, mert a magyar református óvodák építése miatt össztűz alá kerültek Szlovákiában. A kommunikációt meg lehet, és meg is kell tanulni. A teológusképzés ennek gyakorlására nem helyez igazán nagy hangsúlyt. A tréningek rövid idő alatt, ráadásul hatékonyan tudnak segíteni.

A Kommunikációs Szolgálat munkájához tartozik egyházunk belső és külső kommunikációjának koordinálása. Milyen munkát jelent ez?

Ez a téma olyan sokrétű, hogy inkább könyvet írnék róla. Nagy Tímea kolléganőm a szívét-lelkét is beletette, de a jelenlegi létszámunk kevés ehhez a munkához. Viszont fontos eredménynek tartom, hogy számos médiummal alakítottunk ki korrekt viszonyt, így a világ is többet hallhat a reformátusokról. Sokat dolgoztunk azon is, hogy mindazokat, akik egyházunk nevében nyilatkoznak, felkészítsük a médiaszereplésre. Hálás vagyok Gér András zsinati tanácsosnak, hogy a legnehezebb helyzetekben is összhangban, szeretetben dolgozhattunk. Köszönöm azt is, hogy megteremtette számunkra a méltó munkakörülményeket. Soha nem gondoltam, hogy egy nálam húsz évvel fiatalabb főnökkel ilyen flottul lehet együttműködni. Le a kalappal előtte!

A személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásával kapcsolatos kommunikáció – a számok alapján úgy tűnik – igazán jól sikerült az elmúlt években. Amikor megjelenik az adóhivatal tájékoztatása a felajánlásokról, szóba kerül, hogy mekkora munkát végeztetek?

Nem simogatják folyamatosan a buksinkat, de ettől függetlenül is örülünk, hiszen a cél a fontos. Az elmúlt három évben 700 millió forinttal nőtt az egyházunknak felajánlott egy százalék összege, és csaknem 85 ezerrel több ember köteleződött el a református egyház mellett ily módon. A kormányzati intézkedések nagyban előmozdították a növekedést, de hiszem, hogy a Szabó-Nyulász Melinda rendező nevével fémjelzett kreatív kampányainknak is meghatározó szerepük volt a számok emelkedésében, hiszen nekünk kellett megszólítani, cselekvésre bírni az embereket.

A Kommunikációs Szolgálat több nagy rendezvény (például Csillagpont, református egységnap, Reformátusok Szárszói Konferenciája) szervezésében is részt vett. Három évvel ezelőtt gondoltad volna, hogy ennyire szerteágazó feladatotok lesz majd?

A Zsinathoz szerződve megkérdeztem, hogy mi a kommunikációs vezető feladata. Egy Post-itet, vagyis egy ötször öt centiméteres citromsárga színű cetlit nyomtak a kezembe azzal, hogy ennyi. Így utólag azt érzem, elkelt volna egy hatcentis papírdarabka is. A koronavírus-járvány hozott változásokat a kommunikációs tevékenységetekben? Az volt a feladatunk, hogy folyamatosan friss információkkal és igei bátorítással lássuk el az embereket. A vírus mindenki számára új, ismeretlen, emiatt félelmetes helyzetet teremtett. Éjjel-nappal dolgoztunk, szerveztünk, írtunk, riportokat készítettünk, forgattunk, nem kíméltük magunkat. Hálás vagyok, mert több tucat lelkipásztor első szóra csatlakozott a kezdeményezésünkhöz, és kameráink előtt elmondta igei gondolatait. Áhítatainkat Bencze Zsófia szerkesztette. Olyan kiváló munkát végzett, hogy a köztévé és számos helyi televízió is megkívánta és műsorára tűzte ezeket a kisfilmeket. Az egyszázalékos kampányunk borult a járvány miatt. Egy gyors döntéssel a kampányra szánt kisfilmünket átadtuk a szeretetszolgálatnak, ők ugyanis a vírus miatt bajba jutott családoknak gyűjtöttek. Az adakozásra buzdító kisfilmünket számos kereskedelmi televízió ingyen leadta, ennek köszönhetően a szeretetszolgálat történetében a legrövidebb idő alatt a legtöbb adomány gyűlt össze. Arról a rekordról szinte senki nem tud, hogy fél év helyett két hét alatt egy új egyszázalékos kampányt dobtunk össze a kollégákkal, és Isten megáldotta a munkánkat. Egyházunk soha nem kapott még ennyi embertől ilyen magas összegű – 1 milliárd 600 ezer forint – egyszázalékos felajánlást, mint idén.

Hogyan lehet ennyi feladat koordinálását egy kézben tartani úgy, hogy bár vannak munkatársaid, mégis minden szál nálad fut össze?

Krisztus keresztjének tövében egyformák vagyunk, nem kell álarcot viselnem, így őszintén elárulhatom, hogy mennyire ambivalensen: túlfeszítettséggel, kialvatlansággal, gyomorfekéllyel, áldozatokkal, de Istenbe vetett mély hittel, lelkesedéssel, szenvedéllyel és kitartással.

Milyen feladatok megvalósítását látnád fontosnak a jövőben a református kommunikációban?

Büszke vagyok, hogy az elődök munkájára alapozva igényes református médiát építettünk ki. A hosszú lánc egyik láncszeme voltam ebben a szolgálatban. Köszönöm a bizalmat Bogárdi Szabó István püspök úrnak, aki bízott abban, hogy három év alatt képesek leszünk megoldani ezt a tömérdek feladatot. Kommunikációs szakemberként azt érzem, hogy szinte nekem ordít a jézusi parancs: tegyetek tanítványommá minden népeket! De hogyan szólítsuk meg őket? Világossá vált számomra, Isten azért hívott el a református egyházba, hogy segítsek elmondani, miként lehet úgy beszélni róla, hogy az mindenki számára érthető legyen. Idén ősszel készítettünk egy utcariport-sorozatot, és sokakat megdöbbentett az eredmény: a megkérdezettek többsége még az evangélium szót sem ismerte. Van tehát feladat bőven. A jövőben abban segítenénk a lelkipásztoroknak, a gyülekezeteknek és az intézmények dolgozóinak, hogy hatékonyabban kommunikáljanak, tanulják meg használni a (social)médiát. Így legértékesebb kincsünk, Isten igéje ezeken a csatornákon keresztül milliónyi emberhez juthatna el.