Bemutatták A koronatanú című filmalkotást Budapesten, a Kino Cafe Moziban. A csütörtöki premiert kerekasztal-beszélgetés követte: nemcsak az alkotásról beszélgettek a résztvevők, hanem a másnapi szomorú apropó, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25-e kapcsán a második világháború utáni Magyarország viszonyairól is.
Részlet a filmből – Arany Bálint szerepében Tokaji Csaba
A koronatanú a második világháború után épp csak kibontakozni kezdő többpártrendszert ért kíméletlen támadást, a kiépülő diktatúra eszköztárát, valamint a köztársaság megdöntésének vádja mögött meghúzódó valódi szándékokat Arany Bálint sorsa és a Magyar Testvéri Közösséggel szemben indított első koncepciós per eseményei által mutatja be. A 35 perces alkotás az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében készült, és a YouTube videómegosztón teljes egészében megtekinthető.
A film előzetese
Minden történelmi helyzetben van egyéni felelősség
A kerekasztal-beszélgetésen Földváryné Kiss Réka és Szekér Nóra történész szakértők mellett Borbás Barna és Réti László, a film rendezői mondták el gondolataikat.
Földváryné Kiss Réka arról beszélt: nem véletlen, hogy a Parlament Kovács Béla 1947-es elhurcolásának napját, február 25-ét választotta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjául, mert ezzel is küzdeni akartak a Kádár-rendszer hamis narratívája ellen, mely szerint a Rajk-perrel vagy a fordulat évével kezdődött volna meg a letérés a demokrácia útjáról. Ez persze nem igaz, a kommunisták már ezelőtt is keményen dolgoztak a nemzeti függetlenségi demokratikus alternatíva eltörlésén, a büntetőjog eszközeivel is.
Kiemelte: szerinte Arany Bálint hős volt. Feltette a kérdést, hogy vajon hányan vállalnánk a fizikai és pszichés kínzást, és kockáztatnánk az életünket. „Ez a kockázatvállalás, ez a hősiesség.” Megítélése szerint ez nemcsak Arany Bálint személyes története, hanem egy egész generációé. Sőt, családtörténetek ezek, hiszen aki egyszer az állambiztonság látókörébe került, az utána ott is maradt, és generációkon átívelő meghurcoltatást szenvedett el a családja – emlékeztetett Földváryné Kiss Réka.
Arany Bálint
(Rinyaújlak, 1901. február 28. – Budapest, 1987. november 24.)
magyar gépészmérnök, a Magyar Közösség munkájában való részvételéért koncepciós perben elítélték.
Arany Bálint négygyermekes családba született, a csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1925-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta 1929-ben. Tervezőmérnökként jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. 1935-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A második világháború idején a németellenes tevékenységet folytató Magyar Közösség tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében.
1945-től a Független Kisgazdapárt központjában dolgozott szervezőtitkárként. 1946. decemberében letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. A koncepciós perben előbb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták.
1956 szeptemberében szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve Koronatanú (Emlékirat 1945–57) címmel jelent meg 1990-ben Budapesten.
Forrás: Wikipédia
Szekér Nóra történész szerint még rengeteg, kevéssé ismert hős van. A Magyar Közösség történetében is számos nem kellően kiemelt hős lenne említhető. Hibának nevezte: sokszor aszerint ítélnek meg valakit, hogy mennyire volt sikeres, miközben például Arany Bálint sem változtatta meg a koncepciós per menetét, a kommunisták átvették a hatalmat, de a tettének nyoma van, és a helytállása példa. Ő a legpozitívabb értelemben hős – jelentette ki Szekér Nóra.
Szellemi hagyomány, amivel lehet azonosulni
A film rendezői közül Borbás Barna a céljaikról beszélt. A filmmel szerették volna felhívni a figyelmet a kevéssé ismert 1945 és 1949 közötti időszakra. – A célunk az volt, hogy tisztítsuk ezt a korszakot, adjunk neki valamilyen arcot, és átélhetővé tegyük így talán fiatalabb közönségnek is – mondta. Szerinte az Arany Bálint által is képviselt harmadik utas, mind a nácik, mind a kommunisták ellen szervezkedő szellemi hagyomány nagyon értékes és szerethető, lehet vele azonosulni.
Réti László arról rántotta le a leplet, hogy a film azért 33 perces, mert a közoktatásban negyvenöt perces tanórák vannak, és nem titkolt célkitűzés volt, hogy ebbe beleférjen a film megtekintése... Lehetett volna egész estés filmet is készíteni az anyagból, de arra szerinte mindenképpen elég ez a 33 perc, hogy felvillant, felkelti az érdeklődést a téma iránt. Azt is elmondta, törekedtek rá, hogy hitelesen rekonstruáljanak minden jelenetet.
A beszélgetés zárásaként Borbás Barna azt a gondolatot fogalmazta meg: Arany Bálint példa arra, hogy akkor is lehet mozgástér, amikor azt gondoljuk – nincs. És ennek lehet, hogy nem ott, akkor van jelentősége, hanem évtizedek vagy évszázadok múlva.
Földváryné Kiss Réka pedig úgy foglalta össze a filmet, hogy egy elveszett generáció történetének a mélyfúrását láthatjuk benne. Hangsúlyozta: fontos emlékezni arra, hogy minden történelmi helyzetben van egyéni felelősség és döntési lehetőség.