Filmtörténeti példák alapján gondolkodik arról, hogy akik indulatosan, botrányos módon közelítenek Istenhez és a keresztyénséghez, valójában milyen lázasan keresik a válaszokat életük kérdéseire. Úgy véli, nem tudhatjuk, hogy egy-egy botrányos megnyilvánulás csak provokáció, vagy személyes kétségek állnak mögötte. Egy 2003-as magyarországi rádiós botrány kapcsán pedig követendő példát is állít az Olvasó elé: Fekete Ágnes nyitottan beszélgetett a keresztyének kiirtását óhajtó rádiós műsorvezetővel annak indítékairól. Miért nem ez a krisztusi magatartás a követendő példa? – kérdezi Tóth Sára. „Csak nem attól félünk, hogy kizökkentjük komfortzónájukból a vallásos érzékenységű egyháztagokat?"
Megjegyzi: „a vallásos érzékenységű egyháztag vagy nem olvas Bibliát, vagy pedig annyira eltompult az elméje, hogy fel sem tűnik neki, mennyire sokkoló számos bibliai szakasz." Sorolja is a Bibliából Isten megbotránkoztató megnyilvánulásait: Hóseás prófétának azt parancsolja, vegyen feleségül egy parázna nőt, Ezékielt pedig arra szólította fel, hogy emberi ganéjon sütött, tisztátalan kenyeret egyen.
„A Biblia legsokkolóbb, legbotránkoztatóbb története azonban maga a megtestesülés (annak végállomásával, a kereszthalállal). Az, hogy az egyetlen Isten emberré lett, rögtön kiverte a biztosítékot a zsidóság körében (zsidónak botrány ugyebár, írja Pál apostol), és kiveri azóta is. Az egyházban persze folyamatosan hirdetjük, hogy a karácsony nem a beigliről meg a családi idillről szól, hogy Isten fia szegénységben, kivetettségben született, a társadalom peremére szorulva, hogy még egy fogadóban sem jutott neki hely. Arról is prédikálunk, hogy Isten fia a bűnösök barátja, hogy prostituáltakkal, csalókkal vette körül magát, bement a bűnösök házába és velük vacsorált. Mindennek fényében szomorú vagyok és nem értem, hogy lehet, hogy bizonyos egyházi körök megtámadták a megtestesülést pontosan így ábrázoló, sőt, a református egyház megbízásából készült filmet" – írja Tóth Sára. Nem ért egyet azokkal, akik el akarnak határolódni a filmtől, mert az szerinte az közel hozza hozzánk az újjászületés ma is aktuális lehetőségét, a vallásos érzékenység pedig nem építi Isten országát.
>> A teljes írás a Közös(s)ég magazinban olvasható
Reformatus.hu