Önállóság
„A kétezres évek elejéig szórványként működött a zirci gyülekezet, évtizedeken keresztül a közeli Dudar és Csetény lelkészei végezték felváltva a szolgálatokat" – emlékezik vissza a gyülekezet első beiktatott lelkipásztora, Vecsey Katalin. A 2000-es népszámlálási adatok viszont megerősítették a zirci reformátusok azon törekvését, hogy önálló gyülekezetté váljanak, ugyanis akkor a közeli falvak lakóival együtt közel ötszázan vallották magukat reformátusnak. „A gyülekezetben megérett a vágy arra, hogy szeretne helyben lakó lelkészt, élénkebb gyülekezeti életet, viszont Zircen sosem lakott helyben lelkipásztor, így nem volt parókia sem. Először azon kellett elgondolkodni, hogy ez hogyan oldható meg" – idézi fel a lelkésznő. Isten végül mindent szépen elrendezett: a templom mellett álló családi ház 2008-ban eladóvá vált, amelyet a Dunántúli Egyházkerület segítségével meg is vásároltak, az akkori püspök, Márkus Mihály pedig Vecsey Katalint nevezte ki missziói lelkésznek a településre.
A fiatal lelkésznő egyáltalán nem volt ismeretlen a zirci reformátusok előtt. „Zircen születtem, Csetényben nőttem fel, majd a teológia elvégzése után tíz évig Sopronban szolgáltam beosztott lelkészként és vallástanárként. Amikor haza-hazalátogattam hétvégére, a csetényi lelkipásztor felkért, hogy szolgáljak a zirci gyülekezetben, ami végül azt eredményezte, hogy én lettem annak lelkésze. A kinevezésem után mind nekem, mind a gyülekezetnek komolyan el kellett szánnia magát a hitben, mert nem lehetett előre tudni, hogy a maroknyi közösség képes lesz-e eltartani magát" – osztja meg Vecsey Katalin. A parókiavásárlást megelőzően a gyülekezet státusza szórványból leányegyházközséggé változott, presbitériumot választottak, majd 2008-ban lelkészük, Katalin kinevezésekor missziói egyházközség lettek.
Katolikus fellegvár
Zirc négyszáz méteres tengerszint feletti magasságával Magyarország legmagasabban fekvő városa. 2018-as adatok szerint lakosainak száma megközelíti a hétezret, akik között kimagasló a római katolikusok ötvenkét százalékos aránya, míg a reformátusok a lakosság 5,4 százalékát teszik ki. A Zirci Református Egyházközség választói névjegyzékében száznegyven fő szerepel.
A három évvel később megtartott generális vizitáción, amelyen részt vettek a Dunántúli Egyházkerület akkori vezetői, az elöljárók úgy látták, hogy a zirci gyülekezet képes megállni a maga lábán. „Akkoriban még voltak kétségeink, hogy valóban képesek vagyunk-e erre. De ezt akartuk, így tulajdonképpen 2013 óta önfenntartó a Zirci Református Egyházközség" – összegzi a lelkésznő.
„Nagy hittel és óriási akarással állt a presbitérium az elképzelés és az egyre szaporodó feladatok elé" – mondja Nagy Tamás, a gyülekezet gondnoka. „Úgy látom, hogy jönnek néha nagyobbnak látszó feladatok, de nem azt latolgatjuk, hogy ebbe beletörik-e a bicskánk, hanem odaállunk és megcsináljuk" – teszi hozzá.
Gyarapodás testben, lélekben
„Mivel megvolt a templom és már megvolt a parókia is, ezért nagy hangsúly tudtunk helyezni a lelki építkezésre, lelki épülésre" – magyarázza Vecsey Katalin. Első lépésként bevezették az állandó vasárnapi istentiszteleteket a havi két alkalom helyett. „Azt láttuk, hogy a gyülekezet ennek hatására is elkezdett megerősödni. Elindult a bibliaóra is, ez volt az első rendszeres hétközi gyülekezeti alkalmunk. A zirci általános iskolában nyolc-tíz gyermekkel kezdtük el a hitoktatást, amely egyre több családot vonzott. Nem is a gyülekezet számbeli gyarapodása, hanem inkább a lelki épülése és az összetartása a fontos. A zirci reformátusok megérezték, milyen az, ha helyben lakó lelkészük van, és van gyülekezeti élet" – teszi hozzá a lelkésznő.
Az elmúlt tíz évben aztán programok és alkalmak egész sorozata szolgálta és szolgálja most is a gyülekezet tagjainak hitbeli megerősödését. „Kezdetektől megtartjuk a nyári napközis gyerekhetet. Nagy húzóerő a gyülekezetben az ifjúsági közösségünk, akik négy-öt éve nagyon aktívak, nekik ifjúsági hetet tartunk, és rendszeresek az evangelizációs jellegű, hitmélyítő alkalmaink is, amelyekre vendég lelkipásztorokat szoktunk hívni" – sorolja Vecsey Katalin.
„Bevezettük a presbiteri imaközösséget is" – veszi át a szót a gondnok. „Havonta egyszer, a hónap utolsó vasárnapján, istentisztelet után találkozunk. Van egy kis imakommandónk, amelynek tagjai korábban is összejártak. Az egyik presbiteri gyűlés alatt merült fel, hogy ebből lehetne rendszeres együttlét. Nagy áldásnak látom, hogy a Zirci Egyházközség presbitériuma egy lélekkel ott van ezen az alkalmon, és tud együtt imádkozni" – fűzi hozzá.
A fiatal zirci gyülekezet odaadóan keresi és teremti meg az alkalmakat arra, hogy tagjai együtt lehessenek, és közösen erősödjenek hitükben. A közösség épülését számos kötetlenebb program is szolgálja: ilyen például a református bál, amelyet 2016-ban rendeztek meg először.
Nagy Tamás gondnok szerint mai, rohanó világunkban, amikor inkább a gyülekezetek elnéptelenedése és az egyháznak hátat fordítás a jellemző, fontos, hogy legyen egy-egy olyan alkalom is, amely nem szigorú liturgiai keretek között zajlik. „Ha valaki fél csak úgy benyitni a templomba, annak ezen a kicsit kötetlenebb rendezvényen lehetősége van megismerni bennünket" – magyarázza. A gondnok elismeri, hogy a református bál „nem vonzott be százakat”, de úgy látja, hogy a bál a gyülekezeti tagoknak is jó élmény, ahol egy picit felszabadultabban is együtt tudnak lenni.
Templombővítés helyett
A formálódó és gyarapodó gyülekezet minden alkalmat megragad az együttlétre. „A nagyobb ünnepeken gyakran előfordul, hogy nem férünk el a templomban, szenteste például két istentiszteletet tartunk: először az óvodás és alsós, utána a felsős hittanosoknak és családjuknak" – mondja Nagy Tamás.
Az evangélikusokkal közös használatú, imateremből lett templom családias, bensőséges légkörű helyszíne a gyülekezeti alkalmaknak, viszont csak nyolcvan-kilencven ember fér el benne. „Persze örömteli dolog is, hogy konfirmációkor is szinte folyik ki a tömeg a templomból" – vallja meg a gondnok. A presbitérium első gondolata az apró templom kibővítése volt, amire lett is volna lehetőségük, ám hiába futottak többször is neki, túl hosszú folyamat lett volna átküzdeniük magukat a bürokrácián.
A diófa új élete
A gyülekezeti terem építéséhez sajnos ki kell majd vágni a kert gyönyörű, legalább tíz méter magas diófáját is. „Nagyon finom diót ad, megszakad érte a szívünk" – mondja Vecsey Katalin. A diófa faanyagát a gyülekezet szeretné felhasználni, ám arról még nem döntöttek, hogy szobrot vagy szekrényt készítenek-e a nemes anyagból.
Végül úgy döntöttek, hogy új gyülekezeti termet építenek a parókiához tartozó telekrészen a templom mögött. „Tesszük mindezt úgy, hogy a két épületrészt adott esetben akár össze is lehet majd kötni" – fogalmaz Nagy Tamás. Miután az építkezéshez szükséges tervek elkészültek, megszereztek minden engedélyt és pályázati forrásból rendelkezésre áll a pénz is, tavasszal indulhat a kivitelezés. A pályázati feltételek szerint év végére már állnia kell az új gyülekezeti háznak.
A templomon kívül jelenleg a parókia egyik közösségi térré alakított szobájában tudnak összegyűlni a hívek, itt tartják a bibliaórákat, a felnőttek körét, és ide zsúfolódnak be az ifisek péntekenként. „A többszörösen kinőtt helyiség miatt mindenféleképpen nagy segítség lesz az új gyülekezeti ház" – véli Vecsey Katalin.
Éteri szolgálat
Könnyen elképzelhető, hogy február 10-én, vasárnap is szűkös lesz a templom, ugyanis nagy megtiszteltetés érte az alig több mint tízéves gyülekezetet: aznap innen közvetíti vasárnapi istentiszteletét a Kossuth Rádió.
„Éppen két hittanóra között, a szünetben szólalt meg a telefonom néhány héttel ezelőtt. Az egyház kommunikációs irodájától hívott egy hölgy, és tájékoztatott, hogy ránk esett a választás, és február 10-én Zircről sugározza az istentiszteletet a rádió. Addig van még négy vasárnap, készüljünk" – emlékszik vissza a lelkész a szokatlan felkérésre. A templomban az elmúlt héten szemlét tartott a rádió egyik hangmérnöke is, és közvetítésre alkalmasnak találta azt.
Vecsey Katalin szerint a nagy megtiszteltetés mellett ez egyben nagyon fontos szolgálat azok felé, akik akkor vasárnap nem tudnak elmenni templomba, de be tudják kapcsolni otthon a rádiót. „Egészséges izgatottság uralkodik most a közösségben: kis gyülekezetként nem akarjuk lebecsülni magunkat, de nem is gondoltuk, hogy egyszer ilyenben lehet részünk" – mondja a lelkésznő, aki beavat abba is, mire számíthat a hallgatóság a rádiós istentiszteleten. „A lelki felkészülés mellett tettekkel is készülünk a jeles alkalomra: meghívtuk két zenész barátunkat, akik többször szolgáltak már itt a gyülekezetben, és az orgona mellett ők is be fognak kapcsolódni csellóval és brácsával az énekek kíséretébe, emellett kisebb igei szolgálatot vállalt még az ifjúsági kör is" – osztja meg Vecsey Katalin.
Marad a misszió
A lelkész szerint már a kezdetek óta nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a város életében is meghatározó szereplőként, közösségként legyenek jelen, ami az erősen katolikus gyökerű Zirc esetében különösen nagy kihívás, de jól haladnak. Ma már természetesnek számít, hogy a városi eseményekre, különböző átadókra vagy avatásokra meghívják a reformátusokat is, azt viszont még nem sikerült elérniük, hogy az új kenyér ünnepén közösen kérjék Isten áldását.
A zirci gyülekezet az elmúlt tíz évben sokat gyarapodott, de Vecsey Katalin szerint még sok tennivaló akad. „Úgy látom, van missziós feladatunk bőven, nem érzem azt, hogy a végére értünk volna valaminek. Folytatjuk, amit elkezdtünk, mert rengeteg ember van még a látókörünkben, akiket meg kell szólítanunk" – jelenti ki a lelkésznő.
Hegedűs Bence, fotó: Kalocsai Richárd
A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2019. február 10-i számában.