Több konferenciát szerveztünk már a 2004-es megalakulásunk óta, legutóbb, másfél éve például az internetes újságírásról. A mai világ sokak szerint a mérhető dolgokról, a mennyiségről, a számokról szól. Gondoljunk csak arra, mennyi szó esik a nyomtatott lapok példányszámának alakulásáról, a rádiók, tévék hallgatottsági és nézettségi adatairól, vagy az internetes világban a klikkelések számáról! Mindenkit az érdekel, hány ember hallgatja, nézi a műsorát, hányan olvassák az újságját, ám a médiatartalmak minőségéről kevés szó esik. Minket az foglalkoztatott, hogy ebben a számokról szóló médiavilágban miként lehet a minőséget érvényesen, hitelesen képviselni és eljuttatni az emberekhez.
Mi a minőség a protestáns újságírók szerint?
A minőség egy általános, nehezen megfogható fogalom. Ahány ember, annyiféleképpen közelíti meg. Azért szerveztük ezt a konferenciát, hogy mindenki elmondhassa a maga véleményét arról, mi a minőség, és az szerinte hogyan jeleníthető meg az újságírói munkában.
Ön szerint mi a minőség?
A konferenciára készülve arra lettem figyelmes, hogy a minőség kifejezés egyáltalán nem szerepel a Szentírásban, ezért hasonló, rokonértelmű szavakat kerestem benne. Arra jutottam, hogy a legközelebb álló fogalom a gyümölcs lehet. Ez központi szerepet kap a Bibliában: a teremtés és a bűnbeesés történetében, a jézusi példázatokban és a Jelenések könyvében is megjelenik. Ezen érdemes elgondolkodni, hiszen a gyümölcs mindennapjaink része. Mindenki szeret valamilyen gyümölcsöt, hiszen ízletes és egészséges, nélkülözhetetlen táplálék a szervezetünk számára. Ha a minőség helyett a gyümölcs kifejezést használjuk, talán megfoghatóbb számunkra a szó jelentése. A gyümölcs és a gyümölcstermés gyönyörű metaforája az életünkre és a munkánkra alkalmazva tehát azt jelenti: úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy tetteink és cselekedeteink, ahogy a gyümölcs is, mások javára váljanak.
Könnyű dolga van akkor a minőséget közvetítő újságírónak, hiszen – ahogy mondja is – az emberek szeretik a gyümölcsöt.
Ezt gondolnánk, de sajnos a Biblia nemcsak a jó, hanem a rossz, férges, romlott gyümölcsről is beszél. A minőségi újságíró arra törekszik, hogy a legjobb tudása és a lelkiismerete szerinti igazságot ossza meg másokkal, hogy abból ők is okulhassanak, attól bölcsebbek, tájékozottabbak legyenek, és ennek köszönhetően jó döntéseket hozva jobban eligazodjanak a világban. A tömegmédiából sajnos ennek az ellenkezőjét is ismerjük, amikor önös – politikai vagy üzleti – célok érdekében félrevezetik, becsapják az embereket.
De az emberek az újságosstand előtt állva vagy a tévét bekapcsolva miért nem a jó gyümölcsöt választják, ahogy a piacon is teszik?
Hófehérke is jó ízzel harapott a boszorkánytól kapott almába, hiszen nem látszott rajta, hogy bármi hibája lenne. Az újságolvasók, rádióhallgatók, tévénézők sem feltétlenül tudják első látásra megállapítani, hogy valóban egy hiteles újságíró akar-e hozzájuk egy fontos és az életük számára hasznos üzenetet eljuttatni, vagy egy szélhámos akarja manipulálni őket. Utóbbiak a reklámpszichológia legkülönfélébb trükkjeivel csalják magukhoz az embereket, és mire kiderülne, hogy értéktelen és haszontalan az üzenetük, már a képernyő elé ültették az áldozatukat. Ráadásul a nem minőségi, hazug médiatartalmak negatív hatásaira sokszor csak jóval később derül fény, amikor az üzenet befogadója már megvette a silány minőségű árucikket, vagy rossz irányban változtatott a viselkedésén.
Milyen esélyei vannak a minőségi újságírásnak a tömegmédia korában?
Nehéz a dolguk azoknak, akik valóban hiteles és szükséges tudásanyagot akarnak megosztani másokkal. A keresztyén újságírók ugyanis ma még gyakran nincsenek azoknak a kommunikációs eszközöknek és módszereknek a birtokában, amelyekkel hatásosan fel tudnák kelteni a tömegek figyelmét és érdeklődését az üzeneteik iránt. A profitorientált tömegmédia a reklámpszichológia és a marketingszakma segítségével arra törekszik, hogy minél több potenciális fogyasztó érdeklődését felkeltse a médiatartalmai iránt, hogy az azokhoz kapcsolt reklámokat minél többen lássák. A minőségi, valódi értékeket közvetíteni akaró keresztyén újságírót azonban nem ezek a szempontok vezérlik.
A motiváció más. Az eszközök lehetnek ugyanazok?
Távol álljon tőlünk, hogy manipulatív eszközökkel bárkire is rátukmáljuk az üzenetünket. Jézus sem erőltette magát senkire. Aki odament hozzá, annak elmondta a tanítását, és az eldönthette, követi-e, vagy továbbmegy a maga útján. Ugyanakkor persze nekünk sem lehet mindegy, hogy mennyire tudunk hatni, mennyire tudunk sóvá lenni a világban. Aki a médiában dolgozik, keresztyénként sem teheti meg, hogy nem törődik azzal, hányan hallják és közülük hányan értik meg az üzenetét. Ezért igenis fejlesztenünk kell az eszköztárunkat, a módszereinket, ismernünk kell nem a trükköket, de a szakmai fogásokat mindenképpen, és helyt kell állnunk a versenyben. Hiába vagyunk ugyanis meggyőződve az általunk kínált gyümölcs minőségéről, ha ki se megyünk a piacra, és meg se próbáljuk értékesíteni azt, átengedve így az embereket azoknak a kofáknak, akik esetleg rosszabb minőségű, netalán mérgezett almával traktálják őket.
Kiss Sándor / Reformátusok Lapja