A mesterséges intelligencia egyre inkább része az életünknek, és lassan a hit területén sem kerülhetjük ki az ezzel kapcsolatos kérdéseket, amelyekre ráadásul igyekeznünk kell a Biblián alapuló válaszokat adni. Erre a nem könnyű feladatra vállalkozott Békefi Bálint A mesterséges intelligencia és a keresztény hit című könyvében.
Amikor a könyvet először vettem a kezembe, a zsebkönyv szó jutott róla eszembe: akár egy nagyobb kabátzsebben is elvihető bárhova. A borító igényes, szép, meghozza az ember kedvét a könyv olvasásához. A Harmat Kiadónál megjelent írás mindössze 141 oldal, és három nagy fejezetre tagolódik.
A könyv először végigveszi a mesterséges intelligencia (MI) történetét, ami nem az elmúlt évtizedekben kezdődött. Megtudhatjuk belőle, hogy a mesterséges, ember által teremtett lény gondolata már az ókorban megszületett, és például a zsidó hagyományban is megtaláljuk a gólemtörténetekben, vagy épp az ókori görögnél, az Iliásztól kezdve a Talószról szóló mítoszokig.
A második nagy fejezet a mesterséges intelligencia teológiai kihívásairól szól, bemutat például több elképzelést arról, miben is áll az ember istenképűsége, és hogy teremthet-e másik intelligens lényt az ember. Felteszi azt a kérdést is, hogy lehet-e tudatos a mesterséges intelligencia, és azt a témát is megvizsgálja, hogy egy „szerző nélküli” szöveg esetében beszélhetünk-e alkotói szándékról és szövegértelmezésről.
A teológiai problémák mellett az etikai kihívásokat is megvizsgálja a szerző, ez adja a harmadik nagy fejezetet. A többi között arról is olvashatunk, hogy lehet-e önálló személy egy mesterséges intelligencia, vagy arról, hogy ha egy gép önállóan hoz döntéseket, akkor felelősségre vonható-e a döntéseiért. De szó esik az MI segítségével készített manipulatív tartalmakról, a technológiai munkanélküliségről és a filmekben látott nagyobb katasztrófa esélyéről is. A szerző egy keresztyén MI-etika kidolgozásához is javaslatokat tesz, az utószóban pedig evangéliumi válaszokat próbál adni néhány felvetődő kérdésre.
A könyv leginkább egy doktori disszertáció kiadásának tűnik, inkább tudományos-filozófiai-teológiai mű, de ismeretterjesztő olvasmányként is kézbe lehet venni. Nem feltétlen annak ajánlható, aki most kezdene ismerkedni a mesterséges intelligencia témájával, mert olvasása nem mindenhol könnyed séta a betűk erdejében, de akit nem riasztanak el a mélyebb tudományos részek sem, annak érdekes lehet. Feltétlenül ajánlott azoknak, akik az alapfogalmakkal már tisztában vannak az MI témájában, és foglalkoztatja őket a kérdés, hogy egy emberi viselkedést mímelő, emberi intelligenciát utánozni próbáló program elérheti-e azt a határt, ahol megkülönböztethetetlen az embertől, és hogy mik a keresztyén válaszok a mesterséges intelligencia körül felbukkanó egyre újabb és újabb kérdésekre. Azoknak pedig szinte kötelező olvasmány, akik napjaink kérdéseiről is szeretnének szentírási alapon beszélgetni, gondolkodni, tanítani, prédikálni.
A könyv előnye és hátránya is a rövidsége. Gyorsan elolvasható, tömören tárgyalja az egyes témákat, de pont ezért az embert „éhesen hagyja”, ami persze nem feltétlenül baj, de örömmel olvastam volna még a műben szereplő témákról. Amikor letettem a könyvet, számtalan kérdés fogalmazódott meg bennem. A mesterséges intelligencia és a keresztény hit című könyv inkább bevezető, mondhatni előétel az MI teológiai és filozófiai vizsgálatához, aki elolvassa, biztosan keres majd még hasonló könyveket.
Mesterséges lelkészasszisztens?
Lehet-e hasznos társa a mesterséges intelligencia egy lelkipásztornak? Mire lehet használni a ChatGPT jellegű programokat a gyülekezet körüli feladatokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkünkben.