Sport, rádió, hit

Ezzel a címmel jelent meg életútinterjú-kötet Novotny Zoltán rádiós sportriporterről, a Protestáns Újságírók Szövetségének tiszteletbeli elnökével, aki májusban töltötte be a 80. életévét. A Luther Kiadó által gondozott könyvben az újságírói szakma ikonikus alakjával Boda Zsuzsa beszélgetett.

novotny.jpg

Fotó: MTI / Kovács Tamás

„A Biblia iránymutatását teszem első helyre. Ha mi, emberek a mindennapjainkat, a Tízparancsolat, a Hegyi beszéd és Pál apostol szeretethimnusza alapján próbálnánk eltölteni, jobb lenne a világ” – vallja a Táncsics Mihály-díjas Novotny Zoltán az interjúkötetben. A hazai sportújságírás meghatározó alakja a június 30-i könyvbemutatón elárulta, hogy nem egy konkrét csapatnak, hanem mindig a gyengébbnek szurkol, továbbá azt is, hogy felesége biztatásának köszönheti, hogy ma nem nyugdíjas magyar-történelem szakos tanár, hanem 1966 óta aktív sportriporter. Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy aktív püspöki szolgálata alatt a – sajtótájékoztatónak is otthont adó – Deák téri evangélikus templomcsarnokban 2003-től 2018-ig rendszeresen együtt szolgált a vasárnapi istentiszteleteken a Magyar Rádió örökös tagjával. A Magyar Sportújságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke az olvasópultról hirdette az igét.

A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványban az olvasók négy fejezetben ismerkedhetnek meg Novotny Zoltán igen gazdag és színes életútjával. Az első fejezet a szülőkről, a gyerekkorról és a pályaválasztás dilemmáiról szól, a második a mikrofonközelben eltöltött évtizedeket eleveníti fel. A népszerű rádiós 1968 óta tizenhárom nyári olimpiáról, valamint számtalan Európa- és világbajnokságról tudósította a rádió hallgatóit. A harmadik fejezet a Műfajok kavalkádjában címet viseli, és kiderül belőle, hogy Novotnynak - aki a labdarúgó-mérkőzések körkapcsolásos közvetítésének egyik hazai megteremtője - számos személyes élménye kötődik a televíziózáshoz is, valamint szó esik benne a Budapest kincseiről szóló művelődéstörténeti előadásairól és filmgyári szinkronmunkáiról is. A záró, negyedik fejezetben a számos kitüntetéssel és díjjal elismert médiaszakember őszintén vall hitéről, kötődéséről az evangélikus egyházhoz, a Protestáns Újságírók Szövetségében tizenöt éven át betöltött elnöki tisztségéről.