Válasz az evangélium kérdésére

„Köszönjük Literáty Zoltánnak ezt a kötetet, amelyet örömmel adunk ki homiletikai tankönyvsorozatunk részeként mint a tételes beszéd gyakorlati példatárát. Ez a kötet azonban sokkal több ennél, hiszen elsősorban igehirdetés-kötetet tart kezében az olvasó, amely folyamatos igemagyarázatban tárja fel Márk evangéliumát. Imádságos, szentlelkesen odaszánt, komoly készületek, vajúdások áldott gyermekei ezek a prédikációk. A prédikációkat olvasva rádöbbenünk arra, hogy az igehirdetés csoda: a Biblia holt betűje és a gyarló emberi beszéd megelevenedik, a mai ember szétszórt figyelme csak az Úrra tekint, hogy a földi zarándokutunkon megállva, a mennyei világ gazdagságában részesülve, szolgáló szeretetben, bizonyosságban folytathassuk futásunkat a megérkezésig. A feltámadott Úr jár előttünk. Az igehirdetés mindig érvényes műfaj. Ez a kötet áldott igazolása ennek.” (Részlet a kötet 15–16. oldaláról)

„Az Érdligeti Református Egyházközség tagja vagyok. Literáty Zoltán kicsi gyülekezetünk lelkésze 2011 óta. A Márk evangéliuma alapján tartott, következetesen végiggondolt prédikációkat úgy olvastam most újra, mint aki csaknem az összes szóbeli igehirdetésen jelen voltam, és a most is a bennem »élő« élményeimet hasonlítom össze a leírt, szerkesztett szöveggel. (…) A Ki ez? című kötet prédikációi számomra azért jelentenek értéket, mert a jól felépített, szép ívű üzenetek nagy részét – úgy érzem – én is tovább tudom adni. Literáty Zoltán elmondott és leírt prédikációit ugyanis – több mint negyven éve genetikát és immunológiát oktató előadóként – akaratlanul előadástechnikailag is vizsgálom. Leírva, szerkesztett formában még inkább értékelem Literáty prédikációinak szerkezeti fegyelmét, a tételek hangsúlyos kiemeléseit és azok kikristályosodó üzeneteit. Ezért érthetőnek és jogosnak tartom azt, hogy a szerző mint példatárt adja elénk munkáját. (…) Literáty Zoltán prédikációs kötete, egyben sermo példatára számomra ajándék, és bizalommal írom, hogy ajándék lesz minden leendő olvasó számára. Személyes és egyben átadható ajándék, amelyet egy elhívott és elkötelezett emberen keresztül odafentről kapunk.” (Részlet a kötet 11. oldaláról)

„Ritkaságszámba megy manapság, hogy valaki felülről nyert bátorsággal hosszabb bibliai könyv szószéki magyarázatába kezd, és be is fejezi azt – még ha két és fél évbe telik is. Literáty Zoltán ezt tette, és jól tette, hiszen a lectio continua alapján elmondott prédikációi nyomán gyülekezete nem csupán könnyű eledellel tápláltatott, hanem keményebb igékkel is felvérteztetett a mindennapok harcaira. Sőt ennek nyomán, az »ősevangélium« igéi alapján még mélyebben tárulhatott fel a hallgatók előtt az emberré lett Isten személyének és művének megannyi titka. Ám az is ritkaságszámba megy manapság, hogy egy igehirdető a két főbb igehirdetési műfaj közül nem a homília, hanem a sermo műfajában hirdeti az Igét. Homíliát elmondani az írásértelmezésben járatosabb hívő ember is tud. De ízig-vérig felkészült és kiváló igehirdetőnek kell lennie annak, aki vasárnapról vasárnapra a sermo műfajában adja át az Ige üzenetét. Ez a nehezebb út, ez a nagyobb kihívás. Hiszen ez az Augustinus óta élő és legitim igehirdetői módszer több készülést, több időt, több elmélyülést, több szenvedésbe ágyazott gyönyörűséget, több szisztematikus fegyelmezettséget és több szentlelkes fantáziát igényel. A maga tételes felosztásával talán mindezektől lesz a sermo műfaja kommunikációs szempontból hatékonyabb, ekkléziasztikai szempontból élettel telibb, kérügmatikai szempontból mélyebbre mutató, applikációs tekintetben pedig inspirálóbb is. Sőt, ritkaságszámba megy manapság egy kilencvenegy sermót tartalmazó igehirdetéskötet megjelenése is, amely nemcsak spirituális tekintetben építő olvasmány, hanem igehirdetés-szakmai példatár is egyben, amelyet haszonnal forgathatnak akadémiai szinten teologizálók, lelkipásztorok, teológushallgatók, valamint laikusok is. Végigolvasva a gyűjteményt élményként lesz valósággá az olvasó életében az a jézusi ige, amely az igehirdetés és igehallgatás eseményének, valamint az igehirdető és igehallgató viszonyának egyik lényeges vonását fogalmazza meg: »Aki titeket hallgat, engem hallgat…« (Lk 10,16)”

„A sermo tételes beszéd, Augustinus óta része a keresztyén igehirdetési hagyománynak. A textusból előlépő tétel, amely Ravasz László meghatározása szerint ítélet, abroncsként tartja össze az igehirdetést. Az anyag felosztása is e tételhez idomul, és az elágaztatás logikai művelete révén az igehirdetés elején meghirdetett causalis tétel végül finális tétellé lesz. Literáty Zoltán kilencvenegy sermót felölelő Márk-sorozatot ad olvasója kezébe, a kötet függelékében pedig a homiletikatörténet nagy alakjainak Márk-prédikációiból ad közre válogatást. (…) Minden prédikáció bevezetésében félkövéren szedve szerepel az igehirdetés tételmondata. Ennek feltüntetése homiletikailag nem volna szükségszerű, a gyülekezeti szolgálatra készülő teológiai hallgatók számára mégis különösen hasznos egy oldalon látni a textust, a tételt és a vázlatpontokat. Ravasz László is kiemeli, hogy az altételek megfogalmazása nem a textus vagy a tétel felosztását jelenti, hanem az anyag elrendezését. Az igehirdetésekkel ismerkedve az olvasó számára is egyre tudatosabbá válik, hogy miként juthat el az igehirdető a textus többszöri olvasásától az anyag kigyűjtésén és a tétel megfogalmazásán át az anyag elrendezéséig, valamint az altételek megfogalmazásáig. (…) A kötettel való ismerkedés egyszerre jelent spirituális és intellektuális utazást (…) a pedagógiai és homiletikai cél mellett, a prédikációk egzisztenciálisan is megragadják az olvasót, és végsősoron minden igehirdetés arra ösztönöz, hogy személyes választ adjunk a kötet és az evangélium kérdésére: Ki ez?” (Részlet a Theologiai Szemlében megjelenő recenzióból)