Világvallások a Confessioban

A Confessio legutóbbi számának központi témája: a világvallások találkozása.

„Van-e bibliai kapcsolat a három egyistenhívő világvallás között, vagy csak történetesen kerültek egymás mellé a világpolitika színpadán? – kérdezi Németh Pál református lelkész karácsonyi meditációjában, s hozzá is teszi mindjárt: „Az egymással való találkozások természete nem »egymásra találás« volt, hanem mindegyik »szembe találta magát a másikkal«".

A Téma című rovatban négy vallás (muszlim, hindu, buddhista, bahái) magyarországi képviselője beszél hitbeli meggyőződéséről, valamint saját vallása és a keresztyén/keresztény egyházak kapcsolatáról idehaza. Szép és tanulságos példája a másik ember vallásának tiszteletben tartására a Kr. u. 8. századból származó, az akkori iszlám-keresztyén párbeszédet bemutató írás. Két cikk is szól az iszlám mai helyzetéről és arról, ahogy az európai-amerikai köztudatban megjelenik: elsősorban a – az újabb kori keresztyénség körében sem ismeretlen – fundamentalizmus, valamint a 2011. szeptemberi események kapcsán új formát öltött terrorizmus fogalmát körüljárva. Sokaknak elgondolkodtató lehet Szűcs Ferenc teológiai professzor megállapítása a világvallások és a keresztyén hit különbözőségéről: „Nekünk nem válaszokra, hanem megváltásra (de nem önmegváltásra) van szükségünk". A keresztyénségnek erről a specifikumáról olvashatunk a vele készített interjúban. Az összeállítást a Magyarországi Református Egyház zsidómentő szolgálatáról szóló cikk zárja, Horváth Erzsébet tollából.

Az Évszázadok fényei rovatban Dienes Dénes emlékezik meg Szegedi Kis Istvánról, a 440 éve elhunyt európai hírű tudósról és az ő kiemelkedő, ám azóta jószerivel elfeledett pedagógiai munkásságáról.

Végül a Szépművesség rovatból Tóth-Máthé Miklós versét és Dull Krisztina 15. századi festőművészek „karácsonyi" képeiről, a napkeleti bölcsekről írt tanulmányát ajánljuk kiemelten is az olvasók figyelmébe.

Confessio. Az Magyar Református Egyház Zsinata 1977-ben azzal az elgondolással bocsátotta útjára „kulturális figyelőjét", hogy az egyházhoz kötődő, de azon kívül is önállóan létező, kálvinista kultúrkörben meggyökerezett, és annak hagyományait magáénak valló értelmiség számára nyílt fórumot biztosítson a történelmi hagyományok megőrzése, valamint az egyéni és társadalmi etika, a tudományok és művészetek különböző területein történő szellemi együttműködés megteremtésére. A szerkesztőség az elmúlt harmincöt esztendőben vállalt céljának mindig eleget tett, s legutóbbi évek tematikus összeállításaival ma is arra kívánja rávezetni olvasóit, hogy az új évezred új vagy újból előkerülő kérdéseire, problémáira vállaltan vitára késztetően, mert sokrétűen, többféle nézőpontból igyekszik rávilágítani, természetesen nem megkérdőjelezve, vagy megtagadva a református keresztyén hitelveket.

 

A Confessio megrendelhető a Kálvin Kiadó elérhetőségein, vagy személyesen megvásárolható a kiadó könyvesboltjaiban (1113 Budapest, Bocskai út 35. vagy 1146 Budapest, Abonyi utca 21.).

Forrás: kalvinkiado.hu