Barna Sándor püspökjelölt:
A sárospataki teológia újraindulása utáni első évfolyamon végeztem 1996-ban. Onnan kerültem Rásonysápberencsre, ahol ma is élek a feleségemmel és két egyetemista fiammal. Öt kis gyülekezetet pásztorolok már harminc éve. Életem nagyobbik része ehhez a vidékhez, ezekhez az emberekhez köt. Sokat tanultam az itt élőktől a hűségről, arról, hogyan maradjunk egymás mellett örömben, nehézségben és a vidék fogyatkozása közepette. Elődeimtől jó lelki alapot örököltem, erre támaszkodva építkeztünk. A harminc évre visszatekintve leginkább Isten hűségét látom. Az Úr elhívott erre a szolgálatra, és nemcsak feladatot adott, hanem erőt és társakat is.
Miért vállalta a jelölést?
Az egyházkerület vezetésében eltöltött két és fél év alatt a kezdeti naivságból tapasztalat lett, abból pedig átfogó elképzelés arról, min kell változtatnunk. Közelről látom a gondokat és azt is, mennyi erő van a gyülekezeteinkben. A változás már elindult. A megkezdett munka azonban több időt és következetes folytatást kíván.
Mely területeken tartja leginkább szükségesnek a változást?
Lelkileg megrendült és más nehéz örökséggel is küzdő egyházkerület vezetését vettem át 2024-ben. A konszolidáció lelki és gazdasági téren is megkezdődött. A korábbiakhoz képest átláthatóbban, racionálisabban gazdálkodunk. Fontosnak tartom azt a református örökséget, amely bölcs takarékosságra és a jó célokért vállalt áldozatra tanít. A ránk bízott javaknak a gyülekezetek, a misszió és az intézményeink szolgálatát kell segíteniük. Az egyéni érdekekkel szemben a közösség javát nézzük. Ezt világos, mindenkire egyformán érvényes szabályokkal, következetes döntésekkel kell megszilárdítanunk.
A feudális beidegződések nem férnek össze a jogbiztonsággal. A személyi kultuszokkal szakítanunk kell. A református egyházban senki tekintélye nem állhat a Szentírás és hitvallásaink fölött. A tévtanítás attól sem válik elfogadhatóvá, ha lelkész mondja. Nem dominálhat az „én” a munkánkban – az már nem szolgálat. Meg kell újítanunk az egyházkerület sajtóját is. Minden gyülekezet munkájáról időben, érthetően és hitelesen kell hírt adnunk olyan csatornákon, amelyek mindenkihez eljutnak. A fiatalokat is hozzájuk eljutó formában kell megszólítani. A digitális tér új missziós terület. Jelenlétünkkel az evangéliumot, az igazságot és az egyházkerületi összetartozást kell szolgálnunk. Országos szinten kell szabályozni a manipuláció és az online hergelés problémáját.
Mit tenne azért, hogy a fiatalok szorosabban kötődjenek az egyházhoz?
Az egyházkerületi ifjúsági missziót alapjaiban alakítottuk át. Minden évben pályázatot hirdetünk gyermek- és ifjúsági táborok, valamint programok támogatására, segítjük az egyházmegyék alkalmait. Húsz gyermek üdültetésére alkalmas nyaralót vettünk. A fiatalok tartós kötődése a gyülekezetekben születik meg, ahol ismerik, meghallgatják őket, helyük van a közösségben, az ott végzett ifjúsági munkát segítenünk kell. Ez évtől támogatjuk a református iskolákban szolgáló lelkészek missziós munkáját.
Mikor mondott legutóbb nemet egy népszerűnek ígérkező ügyre? Miért döntött így?
A választási időszakban felajánlották, hogy segítenek kampányvideókat készíteni. Nemet mondtam. A népszerűség nem bibliai mérce. Ha ezt keressük, inkább fagyit áruljunk nyáron. A személyes találkozás a vezetői szolgálat egyik legfontosabb része. Ezekből értettem meg az elmúlt két és fél évben, mire van szükség az egyházkerületben. A forgatás elvenné ettől az időt, a folyamatos személyes videós jelenlétet hosszú távon, a püspöki munka mellett sem tudnám vállalni. Kis egyházkerület vagyunk, szolgálatunk és személyiségünk ismert mások előtt. Az egyébként missziós eszközként jól használható közösségi platformok imázsépítésre való használatával nem tudok azonosulni.
Mitől tart vezetőként a leginkább?
Attól, hogy az egyház fejlődését továbbra is az anyagiaktól várjuk. Felelősen kell gazdálkodnunk, de a pénz önmagában nem teremt élő gyülekezeteket. Tartok attól is, hogy az egyéni érdekek szolgálatában megerősödik a lelki manipuláció, amikor valaki a saját célját Isten ügyeként állítja be. Aki komolyan veszi Krisztus követését, a maga javát a közösségével együtt keresi. Ezt a kettőt nem szakíthatjuk el egymástól. Az egyház könnyen belső csörték nyilvános színhelyévé válhat. Sokat beszélünk, vitatkozunk, és túl keveset teszünk. A hiteles keresztyén életnek abban kell láthatóvá válnia, ahogyan döntünk, dolgozunk és egymással bánunk.
Fotó: Szilágyiné Ádám Alexandra