Először rendezték meg az Országos Református Gyűjteményi Találkozót 2025. április 1-jén. Az eseménynek a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala adott otthont, ahova az ország különböző pontjaiból gyűltek össze református könyvtárosok, levéltárosok és múzeumi dolgozók. Az alkalom elsődleges célja az volt, hogy megvitassák az egyházi közgyűjtemények jelenlegi helyzetét, kihívásait és jövőbeni lehetőségeit.
A rendezvényt Berecz Ágnes, az Országos Református Gyűjteményi Tanács (ORGyT) elnöke nyitotta meg. Őszinte meghatottsággal üdvözölte a résztvevőket, kiemelve, hogy bár eddig is szerveztek nyári szakmai találkozókat, de azok ökumenikus alkalmak voltak. A mostani rendezvény azért különleges, mert csak református gyűjtemények felügyelői vannak jelen. – Ha nem is túl gyakran, de időnként lássuk egymást – fogalmazta meg az esemény egyik prioritását.
Gér András zsinati tanácsos áhítatát Lukács evangéliumának 20. fejezetéből merítette, külön kiemelve a 25. verset: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” Az ismert igevers nemcsak Jézus bölcsességét mutatja meg, hanem további gondolkodásra is késztet. A tesztelő kérdés, amelyet Jézus elé tártak – fizessenek-e adót a római császárnak –, nem csupán a korabeli zsidó társadalom politikai-vallási dilemmáját tükrözi, hanem ma is aktuális kérdéseket vet fel. Míg a polgári és vallási kormányzás határai különválaszthatók, a jézusi tanítás hangsúlya mégis azon van: Istennek adjuk meg azt, ami az övé, hiszen az ember az ő képét hordozza – emelte ki a tanácsos.
Gér András zsinati tanácsos
Az alkalom Mező István, a Zsinati Hivatal vezetőjének beszédével folytatódott, amelyben röviden bemutatta az intézményt. Elmondta, hogy a Zsinati Hivatal székháza 1897-ben épült Hajós Alfréd terve alapján, és Pálfy Dezső avatta fel Kálvin János születésének 400. évfordulóján. Mező István hangsúlyozta, hogy az épület emlékhely is, amely a gályarab prédikátorok emlékét őrzi. – Ez a hely több, mint falak és téglák együttese. Olyan hely, ahol az ország összekapcsolódik önmagával és hitünk szerint Istennel. Lehet akármilyen szép székház, ha nincs benne közösség, hit és szolgálat, akkor ez csak egy régi villaépület, de ha van benne lélek, akkor ez nemcsak egy székház, de az egyház szíve is – zárta beszédét a hivatalvezető.
Mező István, a Zsinati Hivatal vezetője
A közösségépítő gondolatokat Gér András követte a Református digitális épített örökségtár bemutatásával. Ennek az új projektnek az a célja, hogy létrehozzanak egy olyan informatikai felületet, weboldalt, ahol összegyűjthetik a református épített műemlékeket úgy, hogy az később is bővíthető legyen. Az elsődleges elképzelés Magyarország lefedése, majd a Kárpát-medence és végül a tengerentúli magyar vonatkozású református épületek összegyűjtése. A weboldal 2025 szeptemberétől lesz elérhető az interneten.
Gerecsei Zsolt, a Dunántúli Református Egyházkerület pápai gyűjteményigazgatója és esperese képekkel illusztrálva mutatta be a térség gyűjteményi helyzetét, kezdve a lezajlott fizikai és szervezeti építkezésekkel az ótemplomban és a levéltárban. Számos eseményt és programot szerveznek, például koncerteket, kézműves foglalkozásokat és táborokat. A múzeum családbarát elismerést kapott, és részt vesz a nemzeti emlékezet pedagógiai programban. A levéltárban állományrendezés, digitalizálás és leltározás zajlik, amelyet kutatók, történészek és egyetemi hallgatók is aktívan használnak. Jelenleg egy Jókai-kiállítás előkészítése van folyamatban.
Győri János a debreceni (Tiszántúli Református Egyházkerület) gyűjteményi helyzetről beszélt bővebben, amely mérete és történelmi múltja alapján a legnagyobb a református gyűjtemények között. A kollekció három egységből áll: a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára és Teológiai Szakkönyvtára, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma és a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. Ezek közös költségvetéssel működnek. Az előadásban szó esett a könyvtár és a debreceni iskolák történetéről is. – Összességében az intézmények működése kiegyensúlyozott, és a vállalt kötelezettségeiket teljesíteni tudják – jelentette ki az igazgató.
Dienes Dénes a sárospataki (Tiszáninneni Református Egyházkerület) gyűjtemény történetét a négy szekció ismertetésével kezdte: nagykönyvtár, adattár, múzeum és levéltár. Az adattár alapja a két világháború közötti egyházszociológiai gyűjtemény, amely azóta bővült amerikai gyűjteménnyel és a tiszáninneni egyházkerület lelkészeinek fényképtárával. Kiemelte, hogy két restaurátorműhely működik az intézményben: a levéltárhoz kapcsolódó papírrestaurátor- és a múzeumi textilrestaurátor-műhely, ezek rendkívül költségesek. Dienes Dénes jelezte, hogy szűkös a költségvetésük, ezért lehet, hogy fel kell adniuk valamit a jövőben, ha nem történik pozitív változás.
Kánási Szabolcs a Zsinati Levéltár történetét ismertette, amely a Kálvin téren található. Itt a többi között a Bethesda Gyermekkórház iratait, szeretetszolgálati számlákat és külügyi dokumentumokat is őriznek. Végül Berecz Ágnes (Dunamelléki Református Egyházkerület) zárta az ülést, hangsúlyozva, hogy az egyházkerület vezetése komolyan veszi a felmerült problémákat, kihívásokat, és jelezte, hogy a kiút keresése elkezdődött.
Berecz Ágnes, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke
Délután Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményeinek gyűjteményigazgató-helyettese moderálta a levéltárosok beszélgetését, amely a közgyűjtemények pénzügyi nehézségeit taglalta. Az intézmény működését főként pályázati források fedezik, de ezek egyre ritkábban elérhetők, ami instabilitást okoz. A költségvetés nagy részét a napi kiadások emésztik fel, miközben az anyagok fertőtlenítése és digitalizálása komoly anyagi terhet jelent. A helyzet javításának egyik lehetséges megoldása a kedvezményes szolgáltatói szerződés, illetve a digitalizált anyagok összehangolása központi támogatással, ezzel a fájlnevek egységesítése is megoldódna, ami költséghatékonyabb működést biztosíthat.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének munkatársai Veres Anna Mária könyvtárigazgató vezetésével a fenntarthatóság kérdéséről tanácskoztak. A könyvtárak többségének a működése a bizonytalan támogatásoktól függ, és nem minden intézmény részesül belőlük. Bár egyes könyvtárak pluszbevételhez tudnak jutni, a turizmusból származó források a bérköltségek miatt sok helyen nem elegendők. A tanácskozáson hangsúlyozták a kutatómunka és a turizmus közötti egyensúly megtalálásának fontosságát.
Ezt követően a múzeumok helyzetéről tanácskoztak a résztvevők a Pannonia Reformata Múzeum vezetőjének, Halászné Kapcsándi Szilvia moderálásával. Megvitatták, hogy az egész terület komoly anyagi nehézségekkel küzd, ami miatt pótolhatatlan tárgyak pusztulnak el. Felmerült a marketing és reklám kérdése is: a szakemberek egyetértettek abban, hogy a református hívőket arra kellene ösztönözni, hogy mozduljanak ki és látogassák meg egymás közgyűjteményeit.
Az esemény végén a moderátorok összegezték az elhangzottakat: valamennyi gyűjteményi terület fenntartási problémával küzd, erre mielőbb megoldást kell találni. Egyetértettek abban, hogy ezeket össze kell foglalni, és el kell juttatni javaslataikat a Zsinati Hivatalnak. A résztvevők megegyeztek arról is, hogy a jövőben évente két hasonló találkozót rendeznek a folyamatos párbeszéd és a közös megoldáskeresés céljából.