„A kegyelem számomra is készen áll”

Milyen területeken működik a cigánymisszió?

Az Országos Református Cigánymisszió 2013 óta működik szervezett keretek között, de már korábban is sok szolgáló fordult nyitott szívvel a cigányság felé és végzett közöttük áldásos szolgálatot. Dani Eszter lelkipásztor vezetésével ekkor dolgozták ki a tízéves célkitűzéseket meghatározó cigánymissziós stratégiát, amelynek koordinálását kezdetben a Zsinat, majd a Református Szeretetszolgálat felzárkózási osztálya keretében működő cigánymisszió végezte, az elmúlt három évben Pena-Sztojka Szabina lelkipásztor irányításával. Folyamatosan alakultak ki a különböző, ma is meghatározó szolgálati formák, amelyeket 2024 szeptemberétől a Testvéri Szolgálat–Cigánymisszió nevű szervezeti egységben végzünk, idén januártól Balogh Róbert lelkipásztor lelkészi és az én operatív vezetésemmel. A misszió valamennyi programjánál törekszünk az igei megalapozottságra, a személyes megszólításra, az érzékenyítésre és a mindennapi szolgálatban használható tudások és készségek fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy programjainkról, a kapcsolódás lehetőségeiről széles körben kommunikáljunk, a kéthavonta megjelenő Cigánymissziós-Felzárkózási Hírlevéllel, illetve honlapunkon, Facebook-oldalunkon, ahol a programajánlók és a pályázati lehetőségek mellett az alkalmanként készülő szakmai, kulturális és összefoglaló jellegű podcast- és videós anyagaink is elérhetők.

Milyen eszközei vannak a cigánymissziónak az evangelizációban?

A cigánymisszióban – mint minden misszióban – elengedhetetlen az aktív lelkipásztori részvétel, a tiszta igei tanítás, a református lelkiség, szellemiség továbbadása. Fontos a munkatársak hitből fakadó szeretete, közvetlensége, szakmai felkészültsége. A legnagyobb áldást azonban cigány testvéreink szolgálata jelenti, akik a dicsőítésben, bizonyságtételben, imádságban, igei szolgálatban hitelesen és erővel képviselik, adják át a saját életükben megélt szabadulást és az evangéliumot.

Hogyan tudják mérni a misszió eredményességét?

Az elmúlt több mint egy évtizedben csaknem ötven gyülekezettel kerültünk közvetlen kapcsolatba, jelenleg harminc körüli az elért gyülekezetek száma. Közel húsz oktatási intézménnyel működünk együtt. Összességében mintegy hétezer embert érünk el szolgálatunkkal, éves szinten hatvan-hetven testvér kapcsolódik önkéntes szolgálóként a programjainkhoz. Munkánk eredményessége elsősorban nem számokban mérhető és nem is csupán a mi erőfeszítéseink eredménye. Mi végezzük a kapott talentumaink alapján, lehetőség szerint a feladatainkat, de a növekedést az Úr adja.

Milyen céljai vannak a szolgálatnak?

A stratégiai munkacsoport által kidolgozott cigánymissziós stratégia a 2024–2030 közötti időszakra foglalja össze a jövőképet, átfogó és részcélokat. Küldetésünknek tekintjük, hogy megismerjük és másokkal megismertessük az evangéliumot, megbékéljünk egymással, így valódi szeretetkapcsolatokra épülő közösséggé váljunk. Származástól, társadalmi státusztól és bármilyen sajátosságtól függetlenül segítsük a bizalom helyreállását ember és ember, illetve Isten és ember kapcsolatában, és megéljük, megjelenítsük Isten országának valóságát itt a földön. A stratégia céljainak eléréséhez szükséges konkrét területek, az azokon szükséges tevékenységek, ütemezés és forrástérkép, azaz a cselekvési terv megalkotása a hetekben felálló munkacsoport feladata, az elkészülő operatív dokumentumot a Zsinat őszi ülésére kell előterjesztenünk.

A szolgálat egyik vezetőjeként milyen személyes motiváció vezeti?

Anyai ágon református vagyok, nagyapám, Mező Gábor a kunszentmiklósi gyülekezetben szolgált lelkészként. Fiatalkori útkereséseim többször is tévútra vezettek, emiatt túl közeli és nehezen felbontható kapcsolatba kerültem az alkohollal. A kiutat 1995-ben a dömösi Református Iszákosmentő Misszió jelentette. Amellett, hogy hitre jutottam – az úrvacsoraosztás közben énekelt „Ó, Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz” kezdetű ének soraiból megértettem, hogy a kegyelem számomra is készen áll, csak el kell fogadnom –, állást és szállást is kaptam, három évig szakácsként szolgáltam Dömösön. 1997-ben konfirmáltam a keszthelyi református gyülekezetben. A megfelelő szakmaiság elsajátítására beiratkoztam a Tábita Református Diakónusképző Intézetbe, amelyet 1999-ben végeztem el. Házasságkötésem miatt kerültem Sárszentlőrincre, ahol a helyi, evangélikus Zsivora György Népfőiskolai Alapítványnál cigánymissziós, szociális és fejlesztő munkatársként dolgoztam. Közben elvégeztem a Károli Gáspár Református Egyetem általános szociális munkás képzését Nagykőrösön. 1998 óta foglalkozom projektek, pályázati programok, majd intézményi, szervezeti stratégiák kidolgozásával, fejlesztésével, menedzsmenttel és szakmai megvalósítással. Eddigi munkáim során jellemzően a hátrányos helyzetek feloldásáért dolgoztam, sok cigány származású emberrel együtt munkálkodva, többükkel barátságot is kötve. Számomra egyértelmű: bármilyen felzárkózás, fejlesztés alapja az egyéni hitre jutás, az Úr Jézus kegyelmének megismerése, elfogadása, az abban való újjászületés és a közösségben végzett szolgálatban való megerősödés.