– A sakk meggyógyított, és remek kikapcsolódást nyújt – fogalmazott Bagosi Lajos sakkoktató. A nyugdíjas középiskolai tanár, tiszteletbeli óbudai presbiter és korábbi gondnok saját gyűjteményéből állított össze kiállítást az óbudai református parókián. A tárlat kétszáz éves sakkfiguráktól kezdve ritkaságnak számító táblákon át személyes emlékekig bezárólag mutatja be a sakk és egy életút sokszínűségét.
– Nem kell hozzá jó matekosnak lenni, felnőttként is megtanulható táblajáték és sport – mondta el Bagosi Lajos, amikor arról kérdeztem: mi kell ahhoz, hogy valakiből sakkjátékos válhasson. A nyolcvannégy esztendős oktató megkért, hogy Lajos bácsinak szólítsam, miután beléptem a különleges kiállításnak otthont adó parókiára. A világ minden tájáról hozott magával vagy kapott ajándékba sakktáblát, ebből jött létre a játékot, egyben a tanári pályáját és az életét is bemutató tárlat.
Sakkterápia és gyógyulás
– Ahová megyek, mindig viszek táblát. A sakk számomra maga az élet. Leülteti az embert, és a játék közben megszűnik minden körülötte. Nagyszerűen kikapcsol, mert figyelmet igényel. Jól esik ez a fajta koncentráció, hasonlít ahhoz, amikor Isten közelében lehetek – mondta el Bagosi Lajos. Feleségével 1967-ben költöztek Óbudára. Évek óta szolgál a református templomban, a tetőtől a pincéig mindent ismer, volt presbiter és gondnok is nyugdíjba vonulását követően.
Felnőttként tanult meg sakkozni, súlyos betegségből segített neki meggyógyulni. 1981-ben sztrókot kapott, beszélni sem tudott, hosszú kórházi kezelés várt rá. Egy pszichológusnő javaslatára kezdett el sakkozni. Tapasztalta, ezért is hisz a játék gyógyító hatásában. Felépülése után sokat sakkozott, tanulta a játékot és elemezte, majd megfogadta, hogy másoknak is megtanítja a táblajátékot. El is végezte a sakkterápiát. Munkahelyén, a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskolában volt egy helyi és országos szinten is szép eredményeket elért csapata, úgy megtanulta a sportot, hogy a ’90-es évek elején hatodik lett országos szinten. Lajos bácsi sokak bíztatására sakkoktatói képesítést is szerzett.
Bagosi Lajos 1939. szeptember 23-án született Berettyóújfaluban. Elektroműszerész szakmunkás volt. Nukleáris műszertagozaton üzemmérnökként dolgozott. Tanári képesítést szerzett. 1963-tól 2006-ig tanított a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskolában, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán volt vezető tanár. Felesége, Bagosiné Gál Zsuzsanna Mária gyógyszerész. Két gyermekük és öt unokájuk van.
Bagosi Lajos figyelemmel kíséri a nemzetközi sakkeseményeket és eredményeket. Neves nagymesterektől tanulhatott, versenyeket szervezett, elemzett és zsűrizett. Többször is volt alkalma játszani a Polgár lányokkal is, akiktől rendszerint kikapott. Nemcsak kiváló műszaki szakemberek és orvosok kerültek ki a kezei közül, de több későbbi lelkipásztor is a tanítványa volt.
– Az osztályteremben, ahol tanítottam egy Váci Mihály-gondolat volt felírva: „Tedd a dolgod!“ Ehhez tartottam magam az élet minden területén. Sakkozó tanáremberként éltem az életemet. Nem az volt a célom, hogy pénzt keressek, hanem az, hogy tanítsak. Ez a szép sport fegyelemre nevel, tágítja az értelmünket. Aki tud egy kicsit sakkozni, annak öt évvel hosszabb lesz az élete. Ezért is ajánlom ezt a játékot és sportágat mindenkinek – idézte fel.
Bagosi Lajos sokat volt kórházban, de a teremtő Isten mindig megsegítette, és ahogy fogalmazott: az Úr Jézus Krisztus sokkal többet szenvedett, mint ő. A sztrókból bár felépült, de később egy súlyos bőrbetegség miatt többször műtötték. Amikor kórházban kellett maradnia és nem tudott az ünnepekre hazamenni, a családja és a sakk végig mellette voltak, amiért rendkívül hálás. Az iskolák mellett vidéki szanatóriumokba és idősotthonba is ment sakkot tanítani, sakkterápiás foglalkozásokat tartani. Néhány évvel ezelőtt meghívták az Óbudai Egészségolimpiára is, ahol nagy érdeklődés kísérte a sakkot, később többen be is iratták hozzá a gyermekeiket, unokáikat.
Világjárta sakktáblák az óbudai református templom parókiáján
Lajos bácsi sokat küzdött az életében. Ahogyan a sakk neki is segített, megfogadta, hogy művelni fogja ezt a sportágat. – Istennek hála, itt vagyok, és megnyílhatott a kiállítás, különös egybeesés, hogy idén Magyarország ad otthont a sakkolimpiának. Az egyháztól megkaptam azt a lehetőséget, hogy az óbudai református templom parókiája befogadta a kiállítást. Korábban elhatároztam, hogy bárhol járok a világban, mindig hazahozok magammal egy sakk-készletet, ajándékba is kaptam táblákat és figurákat, így gyarapodott a gyűjteményem – árulta el. Lajos bácsi büszkén mutatta meg a Bieber Károly kovácsmestertől kapott sakktáblát és a kétszáz éves figurákat. Hozzáfűzte azt is: kedvenc figurája a sakktábláról a huszár, mert nagyon jól tud mozogni.
Amikor a mai gyerekek sakkal való kapcsolatáról kérdeztem, Lajos bácsi úgy fogalmazott: tapasztalata szerint kicsit visszaesett az érdeklődésük. A fiatalok sokat ülnek a gép előtt, és rengeteg információval találkoznak nap mint nap. Nagyon felgyorsult a világuk, a sakk pedig türelemjáték is. Bagosi Lajos megemlítette, hogy korábban a tatai edzőtáborba többször meghívták, hogy sakkozni tanítsa a sportolókat. – Ahogy a szervezők fogalmaztak: szellemi gyúrás kellene a fizikai sportot űző fiataloknak. Megtanítottam őket, sokan később is visszatértek, kerestek engem, hogy mikor lesz sakk. Engem erről ismernek itt, Óbudán is. Múltkor a piacon az egyik hentes szólított meg: „Tanár úr, tetszik még sakkozni?” Kiderült, hogy ő is járt hozzám foglalkozásra. Jól esik, hogy ma is él bennük a játék, és emlékeznek rám. A sakknál az akarat és a játék szeretete a legfontosabb. Ahol járok, ezt hirdetem ma is – fejtette ki Lajos bácsi.
Az Alfától az Omegáig című kiállítás június 23-ig látogatható az óbudai református templom parókiáján. Vasárnaponként 11 és 13 óra között tekinthető meg a gazdag életutat is bemutató sakkról szóló kiállítás.
Idén szeptember 10. és 23. között Budapesten rendezi meg a 45. sakkolimpiát a Nemzetközi Sakkszövetség. A világversenyen a több mint kétezer vendég között a világ legerősebb és legértékesebb játékosai is feltűnnek majd a BOK Sportcsarnokban. A magyar sakksport komoly hagyományokkal rendelkezik, csaknem egy évszázaddal ezelőtt az első és a második hivatalos sakkolimpiát is a magyar csapat nyerte meg.