A szabadság hangja

Adott egy toborzó, aki a kiszemelt áldozat bizalmába férkőzik, legtöbb esetben úgy, hogy előzetesen már ismeri a célszemélyt. Az átvert gyermek ezután az embercsempész kezébe kerül, ez pedig az ügyfélhez juttatja őt. Az ügymenet során van, aki a hamis okmányok beszerzéséért felel, van, aki őrzi a fogvatartott személyt, és „kell” olyan „hozzáértő”, aki a pénzmosást végzi el. Az emberkereskedelemnek országokon átívelő hálózatai épültek ki, amelyek milliárdokat termelnek működtetőiknek. Egyes becslések szerint évente harmincmilliárd dollárnál is több profit származik az emberkereskedelemből – mondhatni, nincs olyan ország, amely ne lenne érintett. A felfoghatatlannak tűnő összegek mögött tragikus sorsok állnak, több tízmillió felnőtt és gyermek esett áldozatul ennek az üzletnek. Az érintettek száma évről évre rohamosan nő, hiszen évente egymilliónál is több az új gyermekáldozat. E problémába nyújt betekintést A szabadság hangja című alkotás, amely már 2018-ban elkészült, de csak most, 2023 nyarán, évekig tartó huzavona után kerülhetett az amerikai mozikba. A Jim Caviezel főszereplésével készült mozit január 25-én mutatják be hazánkban.

A film Tim Ballard egykori szövetségi ügynök igaz történetének egy kis szeletét dolgozza fel. Ballard hosszú évekig dolgozott azon, hogy gyerekkereskedőket, pedofilokat kapjon el. Miután szembesült azzal, hogy a gyerekek sok esetben nem kerülnek vissza családjukhoz, otthagyta a nyomozóirodát, és Dél-Amerikában kutatott tovább az elraboltak után. Az ügynök életének ezt a szakaszát tárja elénk a film, amely egy kolumbiai testvérpár elrablásával kezdődik. A főszereplő és a testvérpár kisfiú tagjának sorsa keresztezi egymást, ezért a nyomozó Kolumbiában folytatja tevékenységét, hogy megtalálja a kislányt, és visszavigye őt édesapjukhoz. Az alkotás – amely nem hemzseg az akciójelenetektől, inkább lassan adagolja a feszültséget – már a téma miatt is felkavaró, nyomasztó. A rablást és a gyermek megrendelőhöz kerülését végigkövetjük, miközben érzelmek sokasága – a dühtől a tehetetlenségig – dolgozik bennünk. Ez, valamint a tragikus világjelenség miatti tenni akarás vágya a film megtekintése után is velünk marad… Tim Ballardról a filmben őt alakító Jim Caviezel úgy fogalmazott: róla a Csodálatos élet című alkotás jutott eszébe. Ebben a filmben egy angyal menti meg a főhőst az öngyilkosságtól, majd egy alternatív múltba vezeti őt, hogy megmutassa, mennyi tragédia történt volna, ha ő nincs. A színész így tekint Ballardra, hiszen a hiánya sok tragikus esethez vezethetett volna. A nyomozónak az emberkereskedelem elleni küzdelem céljából létrehozott szervezete mintegy négyezer gyermeket mentett meg és több ezer emberkereskedőt buktatott le.

A jelenség minden földrészen fellelhető, így Európában is súlyos probléma. Deborah Meroff könyvében (SOS: Mentsétek meg a lányainkat!) egy korábbi tanulmányra hivatkozik, amely mintegy 880 ezer főre teszi azok számát, akiket az Európai Unióban munkára kényszerítenek. Ebbe beletartoznak a szexmunkára kötelezett kiskorúak, akiknek a nagy része Kelet- és Közép-Európából származik. A probléma közel van hozzánk, és amíg vannak, akik igénybe veszik a szexrabszolgaság intézményét, addig velünk is marad. Máté evangéliumában egy helyen Jézus így szól tanítványaihoz: „Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik.” A gyermek, akit Jézus példaként állít a tanítványok elé, előítéletek nélkül el- és befogadó, ez adja sebezhetőségét, félrevezethetőségét. Ezért fogalmaz Jézus ilyen keményen. Tim Ballard motivációját a filmben hasonló egyértelműséggel emelte ki: „Isten gyermekei nem eladók!” Története és az ebből készült film fontos, mert A szabadság hangja felhívja a figyelmet egy olyan valós problémára, amely világméretű, de kevés figyelmet kap a médiában. Pedig a gyermekek védelmének minden társadalomban kiemelt ügynek kell lennie.