„A templomnál nagyobb van itt”

Már az utolsó simításokat végzik a szakemberek a templom belső terében, ahol másfél éve kezdődtek el a felújítási munkálatok. Nem kis munkára vállalkozott az egyházközség, ugyanis az 1896-ban épült hajlék bőven adott feladatot.

A felújítási munkák idősebb Szakál Ferenc presbiter, építész és irodájának tervei alapján folytak, az előkészítésbe a gyülekezetet is bevonták. – A tervezésben benne voltak a presbiterek és a közösség tagjai is: építészek, statikusok, gépeszek. Mindenki azonosult a templomtervezési munkával – fogalmaz a presbiter. Elmondása szerint először az archív fotók és a műemlékeknél kötelező örökség- és értékvédelmi dokumentumok alapján megállapították, hogy a kiindulási állapot mennyire tükrözi az eredetiséget. – A műemlékvédelmi felújításoknál mindig az eredeti állapot visszaállítására kell törekednünk. Azokon a helyeken viszont, ahol az újjáépítési munkálatok kezdetén a megjelenés nem egyezett meg az eredetivel, a mai kor műszaki és technológiai szintjén alkalmazzuk az új technológiákat. És habár a fő szempont a műemlék templom eredeti állapotának megközelítése volt, emellett azt is célul tűztük ki, hogy az új, 21. századi liturgikus szempontoknak is megfeleljünk.

Ennek érdekében teljesen kipakolták a templomot, hatvan centiméter mélyen felverték az aljzatot, és a mai elvárásoknak megfelelő rétegrendben újították meg. – A padlószerkezetet úgy alakítottuk ki, hogy az alacsony hőmérsékletű padlófűtésrendszer és a teljes új elektromos hálózat is beleférjen. A legfelső réteg pedig olyan terrazzo burkolat lett, amelynek mintázata idézi az adott kor szellemét – magyarázza idősebb Szakál Ferenc. A fűtésrendszert Berzétei László építésügyi gondnok vezetésével tervezték és alakították ki. – A harang alatti toronyablakokat zsalussá tettük, és mögéjük helyeztük el a hőszivattyúk kültéri egységeit. A restaurált padsorokat hatvan centiméterrel hátrébb mozgattuk, és a talapzatukban helyeztük el azokat a padlófűtéshez szükséges, úgynevezett fan-coil berendezéseket, amelyek nyáron hűteni is tudnak.

Az ablakokat is kicserélték, mintegy háromszáz négyzetméternyi üvegfelület újult meg egy új technológiával. – Svájcban készült az ablakszerkezet azokhoz a hőszigetelt ablaküvegekhez, amelyeken az eredeti mintázat köszön vissza, ugyanakkor – az új fűtési rendszerhez igazodva – jelentős hőszigetelő képességgel rendelkeznek. Az ehhez szükséges technológiát egy szegedi céggel kísérleteztük ki. Lényege, hogy a mintát 1000 Celsius-fok körüli hőmérsékleten ráégetik a hőszigetelt üveg belső oldalára – fogalmaz idősebb Szakál Ferenc, aki szerint a fűtés, hűtés és szellőztetés teljesen automatizált, így – ahogy ő fogalmaz – a Szilágyi Dezső téri „okos templom” lesz.

– Amit csak tudtunk, igyekeztünk az eredeti architektúra szerint visszaállítani. Ide nemcsak az ablakok ólomüveg mintázata tartozik, hanem például a belső falak festése is, amelyet több, 1920-ban készült archív fénykép alapján restauráltunk. Találtunk a vakolat alatt eredeti színmintatöredékeket, azok alapján jelennek meg most a kékek és a zöldek a falakon.

Az építész-presbiter elmondása szerint számos új elem is lesz a százhuszonöt éves templomban, például a torony alatti, kilenc négyzetméteres baba-mama szoba helyén kialakított mosdócsoport. Újítás még, hogy az egyik hajóból kikerültek a rögzített padsorok: helyettük száz széket állítanak be, amelyek szükség szerint kivihetők, helyet adva így előadásoknak, koncerteknek. Emellett mind az öt hajót kivetítővel és jó minőségű hangosítással látják el.

– Nagyon szerettük volna, hogyha a felújítással elkészülünk virágvasárnapra – mondja Illés Dávid, aki már húsz éve vezeti az egyházközséget. És habár úgy tűnik, a templombelső felújítási munkálatainak kilencvenöt százalékával végeznek majd a kitűzött dátumig, a jól elvégzett munka után érzett örömöt beárnyékolja, hogy a koronavírus-járvány miatt a templomok – így a Szilágyi Dezső téri is – egyelőre zárva maradnak a gyülekezetek előtt. – Most úgy néz ki, hogy a hajlék ugyan elkészül, de amíg a Coviddal küzdünk, addig nem ünnepelhetünk közösen. Nem sok jóban reménykedünk – teszi hozzá az esperes.

Persze a presbitérium szeretné, ha valamilyen formában mégiscsak együtt ünnepelhetnének, így több ötlet is felmerült. – Mivel úgyis online tartjuk már néhány hete az istentiszteleteket, így virágvasárnap olyan közvetítést tervezünk, amely alatt körbevezetjük a nézőket a felújított templomban – mondja az első ötletet Illés Dávid. Hogy ez előre felvett bejátszás lesz-e, vagy az istentisztelet végén, élőben jár majd körbe a kamera a templomtérben, még nem dőlt el.

– Azt is el tudom képzelni, hogy – ha a járványügyi szabályok és egyházunk rendje engedi majd – azok, akiket már beoltottak és erről rendelkeznek igazolással is, előzetes regisztráció után megnézhetnék a templomot. Nem számítok sok emberre – teszi hozzá.

– Roppant érdekes volt az a másfél évnyi előkészítő munka, amely a gyülekezet teljes nyilvánossága előtt folyt. Volt, hogy a presbitérium vezetésével, iparművészeti moderátorok bevonásával beszélgettünk arról, milyen irányt vegyen a felújítás, amely tartalmasabb gyülekezeti életet és újfajta liturgikus megközelítést is lehetővé tesz majd – emlékszik vissza idősebb Szakál Ferenc.

– 2019 októbere óta nincs templomunk – mondja Illés Dávid. – Az első néhány istentiszteletet a gyülekezeti termünkben, majd az esti alkalmakat közel három hónapon keresztül a Szilágyi Dezső tér 2-es mólójánál horgonyzó TRIP Hajón tartottuk. Ennek különleges hangulata volt. Márciusban beköszöntött a koronavírus, és egyre szűkültek a találkozási lehetőségek. Hét alkalommal autós istentiszteletet tartottunk az őrmezei P+R parkolóban, aztán teljesen átálltunk az online közvetítésekre – idézi fel az esperes.

A gyülekezet nyáron vasárnaponként a templomkertben felállított rendezvénysátorban gyűlt össze. Októberben néhány hétre ismét használhatták a templomot, ekkor tartották meg a konfirmációt is. November óta viszont újra csak az online térben találkoznak.

– A technológiai rendbe beleillett, hogy nem volt templomunk. Felállítottunk egy kis stúdiót, és onnan közvetítjük az istentiszteleteket. Van, hogy élőben látható-hallható az igehirdetés, de előfordul, hogy felvételről megy a prédikáció – avat be a kulisszatitkokba Illés Dávid. Hozzáteszi, hogy a PAX Televízió minden vasárnap közvetít a Szilágyi Dezső térről. – Még tavaly tavasszal összeállt a kis önkéntes médiacsapat, akikkel kialakítottuk a stúdiót és a rendet. Segítségükkel nagyot léptünk előre az online felületen való megjelenésben.

Az esperes-lelkipásztor elmondása szerint az önkéntesség egyébként is jellemző a gyülekezetre. Illés Dávid kiemeli a diakóniai munkában szerepet vállaló gyülekezeti tagokat, illetve azokat a csoportvezetőket, akik a több mint harminc közösségi csoport közül néhány vezetésében szerepet vállalnak. – Négy Zoom-előfizetésünk van, hogy ezek a csoportok a korlátozások alatt is működhessenek.

Az elöljáró úgy látja, a járványnak „köszönhető” az is, hogy a keresztelőre felkészítő alkalmak új lendületet vettek. – Eddig nehéz volt találkozni a családokkal. Ha elhozták a gyermeket magukkal, akkor nem tudtak rendesen figyelni. Ha nem hozták el, akkor az egyik szülő gyakran otthon maradt, ha pedig rábízták valakire, akkor a telefon csörgött. Most már a második online keresztelős beszélgetéssorozatunk indult el, amely este kilenc órakor kezdődik, így miután lefektették a gyerekeket, a szülők könnyebben csatlakoznak. Ennyire komolyan, mint most, korábban még nem tudtunk velük beszélgetni.

A koronavírus-járvány miatt megcsappant a számuk, de előtte viszonylag sok keresztelőt és esküvőt tartottak a Duna partján álló templomban. – Mindenkit próbálunk integrálni a gyülekezetbe. A keresztelős szülőktől a beszélgetésen túl elvárjuk, hogy részt vegyenek alkalmainkon azért, hogy a gyülekezet megismerhesse őket. Azt kérjük tőlük, hogy legalább két istentiszteleten legyenek jelen, illetve az anyukák gyermekükkel legalább két baba-mama köri alkalmon is vegyenek részt.

A közösség gyermekes családjainak külön levelezőlistájuk van, és havonta egyszer gyermekpszichológus is jár a Szilágyi Dezső térre, akivel beszélgethetnek. – Próbálunk a kedvükben járni és több lehetőséget felajánlani nekik. Létezik például nálunk Komatál Program: a közösség tagjai felváltva visznek ételt az újszülöttet nevelő kismamának a gyermekágyas időszakban. Igaz, a legtöbb efféle törekvésünket a koronavírus-járvány most ellehetetleníti – Zoomon kevesebb a lehetőség.

Talán ez a kiemelt figyelem az oka annak, hogy az átlagosnál több a gyermekes család a gyülekezetben. – Igaz, nagy részük már elköltözött a környékről, de még mindig visszajárnak a közösségbe. Van olyan csoportunk, amelynek tagjai már harminc éve együtt vannak – hoz még egy példát a gyülekezeti hűségre Illés Dávid. Hozzáteszi: több ezer református él a kerületben, közülük ezerhétszázról tudnak is, az egyházközség választói névjegyzékében pedig közel hétszázan szerepelnek.

A közösségben az esperessel együtt hét lelkipásztor szolgál, akik az alkalmak és a különböző csoportok vezetése mellett a hitoktatók segítségével tíz iskolában több mint ötszáz diák hittanoktatásást is végzik.

A Budai Református Egyházközségben kiemelt szerep jut az imádságoknak. – Minden este fél tízkor közös imát tartunk az interneten – mondja Illés Dávid. – Most különösen fontos, hogy így is kifejezzük a köszönetet, amelyet érzünk – utal a vírushelyzetben helytálló munkatársakra és az egészégügyi dolgozók munkájára a lelkész. A gyülekezet emellett kisebb-nagyobb adományokkal is támogatja a kórházakban teljesítőképességük határán dolgozó nővéreket és orvosokat. – Megkértem a kórházlelkészeinket, hogy mérjék fel, mivel tudnánk segíteni az ápolókat és az orvosokat. Nem egészségügyi műszerekre kell gondolni, hanem mondjuk néhány láda almára, vagy pár karton gyümölcslére.

Több imacsoport is működik. – A közös imádság támogatja az egyéni kapcsolatomat Istennel. Az egyéni imádság pedig támogatja a közösségi imát. Mi lehet a gyülekezet nagyobb közös dolga mint együtt imádkozni, együtt lenni Isten előtt, imádságban hordozni az embereket? Az imádkozásnak az a célja, hogy ott legyünk Isten közelében – magyarázza Illés Dávid.

A gyülekezet honlapján külön menüpontja van az imakérésnek. Az esperes elmondása szerint leginkább azokért a dolgokért imádkoznak, amelyekről a közösségen belül tudomást szereznek. – Tudunk egymásról. Most például azért keresett meg egy tagunk, mert a felesége a Covid-osztályra került.

Az esperes-lelkész szerint a templom fontos épület abból a szempontból, hogy az a közösség központja. – Habár ma már másmilyen templomot építenénk, a budaiak büszkék rá és nagyon szeretik, sok Isten-élményük fűződik hozzá. A református néplélek kapcsolódik a templomhoz. Valóban: kell egy tér, ahol találkozunk, de ahogy Jézus is mondja, „a templomnál nagyobb van itt” (Mt 12,6). Talán a gyülekezetünk is megérezte azt az elmúlt másfél évben, hogy lehet parkolóban, sátorban, hajón vagy az interneten is istentiszteletet tartani – a templom nem az alfa vagy az ómega, hanem azon belül valami, ami fontos és kell, de nem minden. Több van a templomnál, és mi ezért a többért vagyunk itt együtt.

– Virágvasárnap dicsőséges napnak tűnik, ahogy Jézus bevonul Jeruzsálembe, de tudjuk, hogy mire készül. Mi azt a valakit keressük e falak között, aki bevonul, megtisztítja a templomot, majd a saját teste lesz a templom.