A Magyarországi Református Egyház több mint harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltás után, 1992-ben alapította meg a Kálvin Kiadót. Az addig erősen korlátok közé szorított biblia- és egyházikönyv-kiadás előtt ezzel megnyílt az út, hogy éljen a lehetőséggel és alkalmazkodjon az új igényekhez. Protestáns könyvekből ma már – a Kálvin Kiadó mellett számos szellemi műhelynek köszönhetően – igen gazdag kínálat áll az olvasók rendelkezésére. Erről is beszélgettünk Galsi Árpád lelkipásztorral, a Kálvin Kiadó igazgatójával, aki szerint legfontosabb feladatuk a Szentírás középpontban tartása, és hogy az olvasó találkozhasson vele.
„Nagy örömünk, hogy a Biblia továbbra is sokakat meg tud ragadni”
Amikor a kilencvenes években megugrott az ezoterikus és keleti filozófiát a hétköznapi emberek számára is érthetővé tevő irodalom népszerűsége, az kedvezett a teológiai tartalmú könyveknek?
Érdemes lenne vizsgálni ezeket az összefüggéseket, de én még eddig nem foglalkoztam a kérdéssel. Inkább azt emelném ki, hogy a kilencvenes években szerintem nagyobb volt a rangja a teológiai tartalmú, komolyabb könyveknek, sőt magának a könyvnek is, mint napjainkban. Ma is egyszerre van jelen nagyon sokféle hatás a társadalomban, sokféle spirituális igény is megfogalmazódik, miközben a teológiának mint tudománynak valamelyest megváltozott, csökkent a becsülete, rangja, ahogy az elmélyült olvasás, a könyvekbe belefeledkezve olvasás, a könyvek tanulmányozásának kultúrája is gyengül. Ezek a tényezők talán komolyabb hatással vannak a teológiai vagy hagyományosabb, egyházi könyvekre nézve, mint az ezoterikus irodalom esetében. A keresztyénségben nem sok szenzációs újdonság van, és a legtöbben ma már azt feltételezik, hogy eleget tudnak Jézusról és a keresztyénségnek fontos témákról, míg mondjuk a kilencvenes években nagyobb újdonságként hathattak ezek a szélesebb nyilvánosság számára.
Sok család könyvespolcára ekkor kerültek ki a keresztyén gondolkodók könyvei, volt amelyik szinte szenzációszámba ment. Ma el lehet érni ilyen nagy olvasottságot egy-egy kiadvánnyal?
A szenzáció helyett mi inkább arra törekszünk, hogy mi az, ami tartalmi szempontból fontos és jó, illetve könnyen befogadható az olvasóknak. A Kálvin Kiadónak ma nem annyira nagy írói, nagy nevei vannak, mint inkább fontos könyvei. Napjainkban talán nincsenek is annyira nagy formátumú keresztyén gondolkodók, mint akár száz éve, de valószínű, hogy nem is erre van annyira nagy szükség.
„A naponkénti bibliaolvasás hagyománya még mindig nagyon erős a református tradícióban”
Mi érdekli az olvasókat, ha teológiáról van szó?
Alapvetően a közérthetően megfogalmazott és a gyakorlatra koncentráló teológiai könyvek iránt tapasztalunk nagyobb érdeklődést, miközben a történelmi jellegű munkák – szerintem sajnálatos módon – kevésbé izgalmasak a többség számára. De persze mi nem csak teológiai könyveket adunk ki, még ha természetesen minden kiadványunkat meg is határozza a teológiai gondolkodás. A könyvkiadásunk célja, küldetésünk, hogy az olvasó megismerje Istent, jobban értse Jézus Krisztus evangéliumát, és tudjon vele valamit kezdeni a hétköznapi életében. A Szentírás és a közvetlenül a Bibliáról szóló sokféle kiadvány mellett a gyerekkönyvektől kezdve a novellaválogatáson, történeti vagy életrajzi könyveken keresztül az imakönyvekig rengeteg könyvet adunk ki végső soron azért, hogy a Szentírás olvasására segítsük az embereket. Nagy örömünk, hogy a Biblia továbbra is sokakat meg tud ragadni. Komoly érdeklődés övezte például az Ami a Bibliából kimaradt című kiadványunkat, ami a korai keresztyénség apokrif iratairól szóló, tudományos megalapozottságú kiadvány, és mégis több fogyott már most is belőle, mint amire számítottunk.
Miért lehetnek annyira érdekesek éppen azok az írások, amelyek kimaradtak a Bibliából?
Ebben nyilvánvalóan benne van az az általános érdeklődés, ami az újdonságra vagy az ismeretlenre irányul. Mi viszont éppen azért ezt a könyvet adtuk ki ezekkel kapcsolatban, hogy ezzel is az Újszövetség, a Biblia olvasását és jobb megértését segítsük. Ahhoz, hogy értsük az Újszövetség újdonságát, nagyszerűségét, megszólító, örömhírt hozó lényegét, jó, ha látjuk azt a közeget, ami akkor foglalkoztatta az embereket, amikor megszületett. Az a világ egyébként minden különbség dacára sok szempontból hasonlít is mostani világunkra. Gondolkodásban, életmódban legalább olyan sokszínű, mint a mi korunk, beleértve a spirituális sokszínűséget és érdeklődést is.
„A digitális tartalmakban való eligazodást is tanulni kell, kellene”
Hogy látja annak a következményeit, hogy ma sokkal kevesebben tájékozódnak könyvekből, mint az internetről?
Egyrészt, könyvszerető emberként, aki nagyon fontosnak gondolom a megalapozott tudást és a kritikai, reflektáló gondolkodást, szomorú vagyok, hogy ez a kultúra megrendülőben van. Másrészt, nem temetném a könyvből való tudás megszerzésének lehetőségét. Az egyháznak és annak intézményeinek, közösségeinek feladata is, hogy tudatosítsa, a Szentírás olvasása – ami nem fakultatív az egyházban – mindig a középpontban kell, hogy álljon, hiszen onnan ismerjük meg az evangéliumot, Jézus Krisztust. A megértéséhez egyfajta utánakérdező, kritikai olvasás szükséges, ami egy mindennapos tevékenységgé tud válni, ennek köszönhetően újra megtanulhatunk értő módon olvasni. Erre szerintem megvan az igény az emberekben. Szabadidős elfoglaltságként talán nem annyira versenyképes ma az olvasás, de ha rádöbbenünk, hogy mennyire szorosan kapcsolódik ez a hitünkhöz, az életünkhöz, rájövünk, hogy érdemes rá időt szánni. A naponkénti bibliaolvasás hagyománya még mindig nagyon erős a református tradícióban. Amíg a Szentírásból prédikálunk, addig az olvasás fontos lesz.
Lehet ma bármilyen haszna annak, ha valaki könyveket olvasva tájékozódik?
Hasznos, hogy az interneten valós időben szinte korlátlan információhoz hozzá tudunk férni, de egyre nagyobb a veszélye az eltévedésnek és annak, hogy ellenőrizetlen vagy éppen hamis információkat találunk. A digitális tartalmakban való eligazodást is tanulni kell, kellene. Másrészt a nyomtatott szöveg és a digitális tartalmak befogadásában is van különbség. Az utóbbi felszínesebb. Azokat a növényeket, amelyeknek nem túl mély a gyökerük, könnyedén kihúzgálhatjuk a kertünkben. Jakab levele említi annak az embernek a példáját, aki megnézi magát a tükörben, és elfelejti, hogy nézett ki, „de aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jak 1,25). Az ellenőrzött tudás, a megbízható tartalom az évszázadok során összekapcsolódott a könyvkiadás és könyvolvasás kultúrájával. A digitális tartalmak megbízhatósága és jövője – sérülékenysége miatt is – sokkal bizonytalanabb ennél.
„A Szentlélek azt szeretné bennünk munkálni, hogy meggyökerezzen bennünk az, amit olvasunk, hallgatunk”
Hogyan jelenik meg ez a bibliaolvasással kapcsolatban?
Olvashatom a Szentírást úgy is, mint a telefonomon a hírfolyamot, de amit így olvasok, azt elfújja a szél, rögtön el is felejtem. A Szentlélek azt szeretné bennünk munkálni, hogy meggyökerezzen bennünk az, amit olvasunk, hallgatunk. A magvető példáján is azt látjuk, hogy Jézus elhinti a magot, és van, amikor köves talajra esik vagy megfojtja a gyom, de a cél az, hogy meggyökerezzen, nagyra nőjön, gyümölcsöt teremjen. Ez természetesen elsősorban arra vonatkozik, hogy amit olvasok, hallok a Bibliából, az valósuljon is meg az életemben, de ennek az első lépése az odafigyelő, elmélyült hallgatás vagy olvasás. Évszázadok óta kapcsolatban vagyunk ezzel a szöveggel, és ez igenis segíthet abban, hogy ha valami baj érkezne, megtartson minket.
Úgy tudom, ön tudatosan nem használja a legnagyobb közösségi oldalakat a privát életében. Miért?
Ez mentális önvédelem a részemről. Úgy ítéltem meg, hogy amiről emiatt lemaradok, kevésbé lesz a káromra, mint esetleg az, ami azzal jár, hogy ezek kötik le az időmet és a figyelmemet. Így is szét vagyok sokszor esve. Épp elég kevés időm van a családomra, a barátaimra, magára az elmélyült olvasásra. Többet ér, ha ezekre koncentrálok.
A Kálvin Kiadó 1992-től működik. Küldetése, hogy olvasnivalót kínáljon a lehető legtöbb embernek a gyermekektől kezdve egészen az idősekig, a hitben járóktól a Bibliával még csak ismerkedőkig, a lelkészektől és teológusoktól a presbiterekig és a betegágyban fekvő gyülekezeti tagokig. Kiadványai többsége az egyházon kívüli vagy nem református felekezetű olvasókat is meg kívánja szólítani.