Mi van a rózsaszín köd után? – erre a kérdésre kereste a választ a házasság hete alkalmából Hajdú Szabolcs Koppány és Hajdúné Tóth Lívia református lelkész házaspár, valamint Makláry Ákos görögkatolikus pap és felesége, Seszták Tímea radiológus orvos. A február 10-én Budapesten megrendezett, Szólj be a papnak! című eseményt nagy érdeklődés övezte, ahol a többi közt a házasság szépségeiről és nehézségeiről, valamint a gyermekvállalás utáni időszakról és a hűség témaköréről is szó esett. A beszélgetést Zila Gábor, a szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője moderálta.
A beszélgetés azzal a kérdéssel kezdődött, hogy mekkora próbatételt vagy örömöt jelent a lelkész- és papcsaládok számára, hogy házasságuk a későbbiekben is a „kirakatban” zajlik. Ahogy mondani szokták – és ahogy Hajdú Szabolcs is vallja –, a lelkipásztor és a parókia falai üvegből vannak. A hívek már a házasságkötés előtt is nagy érdeklődéssel figyelik az életüket, és ez a kíváncsiság utána sem szűnik meg. Vajon milyen kihívást vagy örömöt jelent mindez az életükben?
Hajdú Szabolcs szerint kiemelten fontos, hogy gyermekeik olyan környezetben nőhessenek fel, amely biztosítja számukra a kiegyensúlyozott és normális fejlődést. Felesége, Hajdúné Tóth Lívia elmondta, hogy a lovasberényi parókiára költözésük előtt nem is sejtette, milyen megpróbáltatásokkal kell majd szembenézniük. Gyermekeik gyorsan megtanulták, mit jelent, amikor édesapjuk dolgozik és telefonál, ez azonban rugalmasságra és nyitottságra nevelte őket. A gyülekezet mindig érdeklődik felőlük, figyelemmel kíséri az életüket, és szeretetével támogatja a családot. Lívia úgy érzi, hogy lelkész házaspárként fontos jó példát mutatniuk, hogy hitük és tanításaik ne csupán szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuljanak.
– Nem szabad, hogy mindez frusztráljon, befolyásoljon vagy szerepjátszásra kényszerítsen minket! Ellenkezőleg, arra kell ösztönözzön, hogy Krisztus arcát tudjuk hitelesen megmutatni – tette hozzá Makláry Ákos. Hajdú Szabolcs ajándéknak tekinti, hogy olyan lelkész házaspár barátaik vannak, akikkel megoszthatják a kapcsolatukban felmerülő nehézségeket. Hajdúné Tóth Lívia a közösség erejét mint kulcsfontosságú tényezőt emelte ki. – Ez lehetőséget biztosít arra, hogy támogassuk egymást, hogy kiszakadhassunk a mindennapi élet körforgásából. A civil barátok is fontos szerepet játszanak, mivel segítenek abban, hogy szélesebb perspektívát kapjunk és más nézőpontokat is megismerhessünk – fűzte hozzá Makláry Ákos görögkatolikus pap.
A gyermekvállalás áldás, amely rengeteg örömet okoz, és egyben új kihívások elé is állítja a szülőket. Mi történik a rózsaszín ködön túl, és mi az, ami tovább segíti a párokat, akár a gyermekvállalás után is? – tette fel a kérdést a moderátor, Zila Gábor.
Seszták Tímea visszaemlékezve elmeséli azt a nehéz pillanatot, amikor alig tudta sírás nélkül elmondani az esküjük szövegét. A férje szorította a kezét, miközben az eskető papjuk támogatta őket. Ez az emlék az, amelyhez krízishelyzetekben vissza tud gondolni, és másoknak is ezt tanácsolja. – Ha ezt együtt meg tudtuk csinálni, akkor bármit képesek vagyunk elérni – tette hozzá mosolyogva, férjére pillantva.
A lelkésznő Hajdúné Tóth Lívia elmondta, hogy az esketéskor elhangzott szavak az Úr asztalánál csupán ígéreteknek tűntek, ám ahogy az évek során együtt járták az élet útját, valódi tartalommal teltek meg. Minden egyes kihívás, öröm és nehézség, amelyet közösen átvészeltek, egyre inkább megerősítette az esküjükben foglaltakat, és ezek a szavak az életük szerves részévé váltak. A rózsaszín köd, habár eltűnt, de újra és újra el tudja borítani őt évek múltával is.
Mindenki úgy lép házasságra, hogy az egy életre szól, és nem csupán egy próbaidőre, mintha csupán öt évre szóló megállapodás lenne – vette át a szót Makláry Ákos. Hangsúlyozta, hogy a házasságban fontos időről időre visszanyúlni az eredeti elhatározáshoz és döntéshez, hiszen ez adhat erőt a nehezebb időszakokban. A kapcsolat egyik alapja az elköteleződés, amelyhez ragaszkodni kell, és amelybe kapaszkodva együtt lehet tovább haladni.
Ahogyan az eddigi eseményeken, ezúttal is lehetősége volt a közönségnek, hogy kérdéseket tegyen fel a meghívott vendégeknek. Egy fiatal lány egy összetett és mélyreható felvetéssel fordult a beszélgetőkhöz: a hűségről, az örök és megszakíthatatlan kötelékről érdeklődött, valamint arról, hogy létezhet-e olyan tett, amely ezt végérvényesen megtörheti. Hajdú Szabolcs szerint lehet azt mondani, hogy szabad elválni, de ugyanígy azt is, hogy szabad nem elválni. Lehet kötelezőnek tekinteni a kitartást, de eljöhet egy pont két ember életében, amikor dönteniük kell, melyik utat választják. – A szerelem, ami a rózsaszín köd után átformálódik szeretetté, az a gyakorlatban a döntéseink sorozatával tartható fent. Sokszor annak ellenére szeretünk, hogy a másik fél milyen – tette hozzá a református lelkész. Külső segítséget kérni bátran lehet, hiszen a házasságot is folyamatosan ápolni kell, ahogy egy gyermekkel is törődni szükséges – emelte ki Makláry Ákos.
Előfordul, hogy a házaspár eleinte elköteleződik és együtt szeretnék megöregedni, de hosszú küzdelmek után elérkezik a pillanat, amikor fel kell ismerni, hogy a házasságnak nincs jövője, mert a felek egymást mérgezik. Hajdúné Tóth Lívia egy olyan csodáról számolt be, amely egy reménytelennek tűnő kapcsolatban történt. Lelkésznőként ő is eljutott arra a pontra, amikor kimondta, a közös életüknek nincs jövője, és ekkor jött a fordulópont, a házasságuk megmenekült, és azóta is együtt vannak.
Az est folyamán a beszélgetés résztvevői hasznos tippekkel igyekeztek segíteni a kisgyermekes családokat. Ez az időszak gyakran a túlélésről szól, a maga örömeiben és nehézségeiben. Kiemelten fontos az édesanya mentális egészségének figyelemmel kísérése. Az édesapák aktív jelenléte és a közös feladatokban való részvételük különösen meghatározó. Persze, az anyukáknak azt is meg kell tanulniuk, hogy elfogadják a segítséget – jegyezte meg Hajdúné Tóth Lívia, miközben sokatmondóan férjére pillantott. Makláry Ákos egy történettel folytatta a gondolatmenetet: vett egy vezeték nélküli egeret, amihez egy nagyobb köteg használati utasítást kapott. A szülőséghez viszont senki nem kap ilyen utasítást, mégis fontos, hogy beszéljünk róla már akkor, mielőtt megérkezik a gyermek a családba.
A könnyed, mosolygós közönség mély hallgatással kísérte Seszták Tímea személyes történetét, amikor saját példájukkal hívta fel a figyelmet a szemléletváltás fontosságára: a gyermekük koraszülött volt, ezért a fókuszt át kellett helyeznie. – Néha kicsit messzebbről kell figyelnünk a helyzetünket és perspektívát váltani. Ha el merjük fogadni, hogy ajándékba kaptuk a gyermekeinket, akkor csak figyelnünk kell, és ha a szeretet is jelen van, akkor bízni kell magunkban, hogy Isten alkalmasnak tart minket a felnevelésükre. Együtt növünk fel velük, és ők is nevelnek minket – egészítette ki gondolatát a radiológus orvos.
A beszélgetést a változás témakörével zárták a résztvevők. Előfordul, hogy a házasságban az egyik fél jobban fejlődik vagy megváltozik, és ez idővel különbségeket szülhet. A házasság egy folyamatos csiszolódás, ahol nem mindig a férj és a feleség csiszolják egymást, hanem maga az élet formálja őket és a kapcsolatukat. Fontos észrevenni, hogy mikor és miért vesztették el egymást azon a közösen megkezdett úton. Mindenki változik, de ezen az úton ketten, közösen kellene járniuk, és együtt kell fejlődniük. A házasságban való küzdelem elengedhetetlen, és ezt csak közösen lehet véghez vinni.
