Fizikailag távol, lelkileg közel

Így működnek cigány szakkollégiumaink a karantén idején

A kijárási korlátozásokkal és egyetembezárásokkal párhuzamosan a Magyarországi Református Egyház roma szakkollégiumai is felfüggesztették működésüket – legalábbis az intézmények falain belül. A hallgatók ugyan hazautaztak, a munka azonban hasonló intenzitással folyik Budapesten és Debrecenben is: a virtuális tér adta lehetőségeket maximalizálva folytatódnak a szakmai programok, a nyelv- és a bibliaórák is.

Bárkit, aki a cigány szakkollégiumokkal valaha kapcsolatba került, hogy ha megkérdeznénk, mi az első három dolog, ami eszébe jut az intézményekről, szinte biztos, hogy a közösség az említettek között lenne. Nos, ez az, amely egy csapásra köddé vált március 16-án, amikor Magyarország Kormányának rendelete alapján bezártak az iskolák és az egyetemek, így a hozzájuk kapcsolódó intézmények folyamatos, terv szerinti működése is veszélybe került.

A szakkollégiumoknak azonnal kellett reagálniuk, hiszen mind a budapesti RefoRom, mind pedig a debreceni WISZ nem egyszerűen „szolgáltatásokat” nyújt: hallgatói ugyanis legtöbb esetben halmozottan hátrányos helyzetből érkeznek, akiknek az ösztöndíj és a lakhatás, valamint a tagsággal járó többi előny nem csak a diploma megszerzése, hanem a megélhetés és a családok tehermentesítése miatt is kifejezetten fontos.

reforom.jpg

Fotó: Dezső Attila

„Azoknak, akiknek nincsenek szüleik, vagy külföldi országba kellett volna biztonságban eljutniuk, méltányosságból, a kijárási korlátozások betartásával lehetővé tettük a kollégium épületében maradást” – fogalmazott Káli-Horváth Kálmán, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója, a lehetőséggel azonban nem csak a fővárosban, hanem Debrecenben is éltek hallgatók.