Harmincéves a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom

Népdaléneklés, élménypedagógia és születésnapi tortázás – mozgalmasan telt az Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom harmincadik tavaszi találkozója, ahol húsz új tagot is avattak. Közel száz egykori és jelenlegi középiskolás vett részt a Balatonszárszón rendezett hétvégén, ahol megünnepeltük az első magyar református ifjúsági szervezet harminc évvel ezelőtti újraalapítását is.

30 éves a Soli Deo Gloria Diákmozgalom

Fotó: Kósa Emese

Találkozónk lelki tartalmának kiindulópontja az volt, hogy csatlakozzunk az élő Ige évének tematikájához, hiszen a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom (SDG) mindig is az Igében való elmélyülésére helyezte a hangsúlyt az iskolamisszióban. A diákoknak élő igehirdetésekre van szükségük, Isten egyházának pedig eleven diákságra. Ezért választottuk harmincadik tavaszi találkozónk mottójának az „Eleveníts meg!” hívó mondatot a Zsoltárok könyve 119. részének 25. verséből.

A református iskolamisszió szempontjából kulcskérdés, hogy megtapasztalják-e iskolásaink az Ige elevenítő hatását. Egy átlagos református középiskolásnak hetente többször van lehetősége a Szentíráson keresztül Isten szavával találkozni, például hét- vagy napkezdő áhítatokon és hittanórákon. Mindezt éveken keresztül. Mennyire eleven ez a találkozás? Az Igéről való beszéd vitalizálja vagy immunizálja és ellenállóvá teszi a gyerekeket? Találkozónk célja az volt, hogy a foglalkozásainkon a résztvevőket megelevenítő tapasztalatokkal gazdagítsuk.

A péntek délutáni érkezést és regisztrációt programnyitó dicsőítés és jégtörő játékok követték. Vacsora után Hős Csaba (KRE-HTK) tiszteletbeli SDG-elnök nyitotta meg az igei szolgálatok sorát, aki az első tanítványokra kiáradó Szentlélek megelevenítő tüzéről (ApCsel 2,3) tanított bennünket. A kiscsoportos feldolgozást éjszakába nyúló társasjátékesttel zártuk.

A szombat reggeli áhítaton Czikó Györgyi, az SDG elnökhelyettese az Ige vezetéséről tanított a Zsoltárok könyve 119. fejezet 105. verse alapján: „Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.” Majd interaktív csoportfoglalkozások, gondolatcsere következett.

Ebéd után pedig egy olyan ünnepi alkalomra került sor, ahová a résztvevőkön kívül régebbi SDG-tagok is érkeztek feleleveníteni a múltat és még inkább elevenné tenni a jelent.

bibliai élménypedagógiai műhely

Fotó: Kósa Emese

A három órakor kezdődő ünnepséget köszöntőkkel nyitottuk meg. Elsőként Horváth Erzsébet egyháztörténészt méltattuk, aki nemcsak kutatta az ifjúsági mozgalmak munkáját, hanem 1994-ben aktív szervezőként járt közben az SDG életre hívásában, a balatonszárszói konferenciatelep szellemi örökségének újra felfedezésében. Szeretettel elevenítettük fel Nagy István egykori SDG-elnök emlékezetét. A harminc évvel ezelőtti első nyári táborban részt vevők elmondása alapján Pista bácsi mindenki legnagyobb megdöbbenésére öt egymást követő este ugyanabból a textusból prédikált, minden este egyre mélyebb igei tanítást mondva Márk evangéliuma 10. fejezetének 45. verséből: „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” A többi között az ő SDG-ben is elmondott igehirdetéseinek hatását láthatjuk abban, hogy az egykori református középiskolások közül mára sokan lelkipásztorok vagy pedagógusok lettek a Magyarországi Református Egyházban.

A kellemes kávészünetet követően négy párhuzamos, szabadon választható műhelyfoglalkozás kezdődött. Právetz Anikó lelkipásztor, az élő Ige éve projektkoordinátora tartott identitáserősítő foglalkozást a Biblia életünkre gyakorolt hatásairól. Lázár Enikő pedagógus, tiszteletbeli SDG-tag a népdalok éneklésébe, Pálfalvi J. Viola lelkipásztor vezetésével pedig bibliai élménypedagógiai foglalkozásába csatlakozhattak a résztvevők. A negyedik műhelyfoglalkozás egy kerekasztal-beszélgetés volt, ahol az SDG közösségében szerzett megelevenítő tapasztalataikról beszélgetett többek között Katona Viktor korábbi elnök, Kohán Péter egykori titkár és Huszti Zsuzsanna szenior SDG-tag is.

Öt órakor a találkozó ideiglenesen hivatalos közgyűléssé alakult. Az immáron két éve együtt dolgozó, összeszokott elnökség beszámolt a tavalyi, összesen tizenkét református középiskolában tett látogatásáról, a református diákoknak indított vezetőképzőről és a jövőbeli terveikről. Végül Németh Tamás elnök az elmúlt időszak áldásos jeleként a közgyűlés elé terjesztette a vasárnapi záró istentiszteleten tizennyolc diák rendes tagként, valamint két jelen lévő iskolalelkész tiszteletbeli tagként való felvételét a diákmozgalomba. Rég volt már rá példa, hogy ennyien csatlakozzanak egyszerre a közösségünkhöz!

műhely

Fotó: Kósa Emese

Az ünnepségre érkezett vendégeink zöme a vacsora és az ünnepi torta elfogyasztása után elköszönt, ám a találkozó közel sem ért véget. Áhítattal hallgattuk Kamarás-Horváthy Petra, a Pápai Református Kollégium gimnáziumi diákotthona életének szervezéséért felelős munkatárs szívhez szóló igehirdetését és bizonyságtételét, aki Istenhez való személyes kapcsolódásunk fontosságát helyezte a hallgatók szívére a Római levél 1. fejezet 17. verse alapján, miszerint „az igaz ember pedig hitből él”.

Kamarás-Horváthy Petra áhítata

Fotó: Székely Gergely

Napzárásként imádságokban való elmélyüléssel, majd az „sdg5perces” névre keresztelt Ki mit tud? programmal zártuk az estét, ahol a résztvevők saját maguk által írt versek, novellák, zeneszámok és humoros stand up előadások bemutatásával szórakoztatták egymást. Aki pedig bírta, tíz óra után a csárdában rendezett táncházon és társasjátékesten vezethette le megmaradt energiáit.

A vasárnap délelőtti istentiszteleten Németh Tamás elnök a Zsidókhoz írt levél 4. fejezet 12. verse alapján az Ige tulajdonságairól beszélt, az úrvacsorai közösség után pedig következett az ünnepélyes tagavató és a fogadalomtétel. A már említett tizennyolc rendes diáktag mellett két tiszteletbeli tagot is avattunk, mégpedig Molnárfi Mátyást a Várday Kata Református Általános Iskola Gimnázium és Kollégium, valamint Szabó Ákost, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium iskolalelkészét.

Miért jönnek el még ma is egy SDG-találkozóra középiskolások, és mit visznek haza magukkal?

Ahogy az egyik kisvárdai résztvevő, Fülep Mirella fogalmazott: – Nekem az SDG nagyon sok önbizalmat, szabadságot és egy olyan közösséget adott, amelyben ki tudom bontakoztatni a hitemet olyan barátokkal, akiket itt szereztem. A mostani találkozón a népdalműhely fogott meg. Az éneklés mindig is közel állt a szívemhez, és nagyon boldog vagyok, amikor ezt az SDG-ben tudom csinálni.

A szintén Kisvárdáról érkezett, és SDG-taggá avatott Székely Lajos Levente pedig azt mondta: – Számomra a tavaszi találkozó hatalmas lelki feltöltődéssel járt, mint ahogyan a többi SDG-alkalom is. Mindig felemelő érzés ebben a közösségben eltölteni egy hosszú hétvégét, mindig jó újra együtt lenni és közösen imádkozni, beszélgetni és hallgatni Isten Igéjét. Rengeteg új élményt szereztem a találkozón, remek programokon is részt tudtam venni, mint például a szórakoztató és elgondolkodtató műhelyfoglalkozásokon. Számomra a legkiemelkedőbb pillanat a hétvégén az volt, amikor megtörtént a fogadalomtételem és hivatalos tag lettem, ezekben a pillanatokban igazán közel éreztem magamhoz Istent.

– Nagyon sok jó élményem van, de a legemlékezetesebbeknek biztos az sdg5perceseket mondanám, a kiscsoportos beszélgetéseket és az esti társast – mondta Oláh Fanni, a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium tizenegyedik osztályos tanulója. A vele együtt Budafokról érkezett Miklós Hanna Noémi számára pedig csodálatos barátokat adott a tavaszi találkozó. – Rengeteg embert ismertem meg, és sokat gyönyörködtem bennük, milyen értékesek mind. Nehéz időszakon mentem keresztül, de úgy éreztem, az Úr a hétvégén levette minden terhemet a vállamról és bearanyozta a napjaimat az emberekkel, akiket ott megismerhettem. El tudtam csendesülni, imádkozni a nehéz időszakon átmenő ismerőseimért, és nagyon közel éreztem magam Istenhez – mesélt élményeiről és benyomásairól.

Az SDG küldetésnyilatkozata:

„Isten úgy szerette a világot, hogy egészen közel jött hozzánk Jézus Krisztusban. Ez arra indít bennünket, hogy vele együtt munkálkodjunk és egy olyan őszinte, nyílt, befogadó közösséget éljünk meg a ránk bízottakkal együtt, ahol érett keresztyénekké válhatunk Isten újjáteremtő munkája által.”

Bátorítunk mindenkit, aki fontosnak tartja a református középiskolákban a diákokért végzett missziónkat, hogy kapcsolódjon a diákmozgalomhoz akár imádsággal, akár a szolgálatba való bekapcsolódással, akár állandó támogatással. Információkat és kapcsolódási pontot a honlapunkon lehet találni.