Kéri-Kertész Vivien szociális munkásként és klienskoordinátorként dolgozik a Szemléletmód Rehabilitációs Központban, ahol látássérült embereket kísér az önállóság felé vezető úton. Szolgálata egyszerre szól szakértelemről, emberségről és hitről. Személyes motivációjáról, mindennapi munkájáról és a lelki kihívásairól, örömeiről beszélgettünk vele.
Mióta dolgozik látássérültekkel, és milyen feladatai vannak a Szemléletmód Rehabilitációs Központban?
Nyolc éve foglalkozom látássérült emberekkel, ebből két évet a Vakok Állami Intézetében töltöttem. Hat éve csatlakoztam a Szemléletmód Rehabilitációs Központhoz, ahol jelenleg szociális munkásként és klienskoordinátorként dolgozom. Szociális munkásként az egyéni szükségletekre fókuszálok, és az ehhez igazodó lehetőségekről tájékoztatom a klienseket. Nem kevesebbet és nem többet nyújtok annál, mint amire tényleg szükségük van – ez a személyre szabott segítés lényege. Klienskoordinátorként az oktatás megszervezése a feladatom: összekötöm a klienst a számára megfelelő szakemberrel. Ez a háttérmunka valójában a rehabilitáció motorja. Egyéni és csoportos formában támogatom a klienseket, segítek nekik eligazodni a számukra releváns szolgáltatásokban, eszközök elérésében, állami és más forrásból érkező támogatásokban.
Mi inspirálta arra, hogy látássérültekkel dolgozzon?
Nem volt személyes érintettségem, sem látássérült ismerősöm korábban. De engem mindig is a különleges területek vonzottak a szociális munkán belül, olyanok, amelyek egy saját világot képviselnek. Ezért is örültem a lehetőségnek, amikor dolgozhattam a Vakok Állami Intézetében. Ott bentlakó kliensekkel foglalkoztam, most pedig az Új Látásmód Buda-Környéki Látássérültek Egyesülete Szemléletmód Rehabilitációs Központban ambuláns rendszerben dolgozom.
Kapnak-e lelki támogatást azok, akik elveszítik a látásukat?
Igen, minden elemi rehabilitációs központban dolgozik pszichológus vagy mentálhigiénés szakember, akik egyéni és csoportos foglalkozásokon segítik a klienseket. Ez professzionális pszichológiai támogatás. Van, aki még nem áll készen a rehabilitációra, mások pedig évek óta élnek ezzel az állapottal. Minden esetben a szakember segít eldönteni, milyen támogatásra van szükség az adott pillanatban, legyen az a kezdéshez szükséges bátorság vagy egy már meglévő élethelyzet újraértelmezése.
Segítik a klienseket abban, hogy munkát találjanak vagy új készségeket sajátítsanak el?
Az elemi rehabilitáció Magyarországon minden látássérültnek térítésmentesen elérhető, régiós szinten lefedve. Az a célunk, hogy támogassuk őket az önálló életvitel visszaszerzésében vagy megtartásában. Ez sokszor a foglalkozási rehabilitáció előfeltétele. Megtanítjuk az önálló közlekedést, a számítógép és okostelefon használatát – ezek ma már alapvető feltételei a munkába állásnak. A technológia rengeteg lehetőséget biztosít a látássérülteknek: például képernyőolvasó szoftverek, nagyítók, fehér bot vagy vakvezető kutya segítségével könnyebbé válhat az életük.
Volt olyan élménye, amely megerősítette abban, hogy jó úton jár?
A mi szakmánkban a siker sokszor apró dolgokban mutatkozik meg, amelyeket mégis fontos észrevenni. Egy kívülálló talán jelentéktelennek tartana egy-egy pillanatot, de ezek egy látássérült ember életében óriási lépést jelenthetnek. Szeretem, hogy részese lehetek ennek a folyamatnak: attól a perctől kezdve, hogy a kliens segítséget kér, egészen addig, amíg önállóan folytatja az életét. Mi egy szakmai csapatban dolgozunk – gyógypedagógusok, pszichológusok, informatikusok, szociális munkások –, és minden kliens csak azt a támogatást kapja, amire valóban szüksége van.
Van személyes üzenete, amit a szolgálatával közvetíteni szeretne?
Számomra ez a munka a „hinni a láthatatlanban” megéléséről szól. Rengeteget tanulok a klienseimtől: sokszor épp a látás elvesztése nyitja meg őket a belső világ, a spiritualitás felé. Ami számomra szolgálattá teszi ezt a munkát, az a lelkület, amivel végzem. Követem Jézus példáját: nem megoldom helyettük, hanem elkísérem őket az úton. Ők is teszik a dolgukat, én is a sajátomat. Ez így lehet teljes.
Mit érdemes tudni a központ elérhetőségéről és működéséről?
A Szemléletmód Rehabilitációs Központ civil szervezetként, de állami finanszírozással működik. Országosan elérhető szolgáltatásról van szó, teljesen ingyenes minden látássérültnek. Fontos lenne, hogy erről minél többen tudjanak, akár azok is, akik a mindennapokban találkoznak látássérültekkel. A honlapunkon minden munkatársunkról elérhető egy rövid bemutatkozás is.
Mi a legfontosabb, ha látássérült embernek szeretnénk segíteni a hétköznapokban?
Mindig kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e, és ha igen, hogyan. Fontos, hogy a segítség ne a sajnálatra, hanem az együttérzésre épüljön. Az együttérzés cselekvésre sarkall és kreatívvá tesz. Fontos, hogy ne a fogyatékosságot lássuk elsődlegesen, hanem az embert. A látássérült emberek ugyanúgy használják az okostelefont, interneteznek, olvasnak, kommunikálnak – akár teljes vaksággal is. Mi meg tudjuk tanítani nekik, hogyan használják magabiztosan ezeket az eszközöket, hogy továbbra is önállóak maradhassanak.
A Szemléletmód Rehabilitációs Központ munkatársai – köztük Kéri-Kertész Vivien is – nap mint nap azért dolgoznak, hogy a látássérültek ne csupán ellátást, hanem valódi segítséget kapjanak egy új, önállóbb élet felé. Munkájuk nemcsak szakmai, hanem mélyen emberi – és sok esetben lelki út is. Amit képviselnek, az túlmutat a szolgálaton: valóságos közösség, amely fényt gyújt a legsötétebb utakon is.