A legutóbbi hazai népszámlálás során több mint háromszázezren vallották magukat cigánynak/romának, a szociológusok pedig mintegy hét-nyolcszázezer főre becsülik a magyarországi cigányság lélekszámát. Borsodi és abaúji kistérségekben az általános iskolások több mind fele roma származású. Eközben a cigányok oktatási és foglalkoztatási mutatói messze elmaradnak az országos átlagtól. Nagy arányban laknak olyan telepeken, szegregátumokban, ahol nincs szilárd burkolatú út, közkútról hordják a vizet, hiányoznak az elemi higiéniai körülmények; szinte senki nem jut rendszeres munkajövedelemhez a közmunkán kívül, és hó végéhez közeledve a családoknál gondot jelent az alapvető élelmiszerek beszerzése. Vannak iskolák, ahol a motiválatlan tanulók között szinte ellehetetlenül az oktatás, és így a következő generációnál is fennmarad a képzetlenség és munkanélküliség ördögi köre. Mi lehetne sürgetőbb feladata a keresztyéneknek, a hazai egyházaknak, mint hogy ezekben a közösségekben hirdessék és éljék meg az evangéliumot?
Cigánymissziós lelkésztovábbképzést tartott a református egyház november 24. és 27. között Berekfürdőn. A meghívónak megfelelően hangsúlyosangyakorlatorientált képzésen a cigányságról való alapvető ismereteken túl olyan előadások hangzottak el, amelyek egyrészt a terepen végzett munkát mutatták be, másrészt a szociális háló, a társadalmi elosztórendszerek és a református egyház kínálta lehetőségekről tájékoztattak, amelyek abban segítenek, hogy a helyi egyházközség szolgálatával meginduljon és előrehaladjon a cigányság integrációja egy-egy településen.
Landauer Attila, kutató a cigányság kultúrájáról és szokásvilágáról tartott előadást. Kálmán Csaba, a magyaratádi missziói körzet lelkésze, a saját tevékenységük alapján mutatta be a cigánymisszió szervezésének lépéseit egy szórványban. Büssü községben, ahol néhány főre apadt a református templomot látogatók száma, az óvodai hittanórák nyomán indult el a lelkész kapcsolata a cigány családokkal. Az elmúlt két év során a roma önkéntesekkel felújítottak egy közösségi házat, ez lett a misszió központja, ahol bibliai alkalmakat tartanak, játszóházba hívják a gyerekeket, baba-mama klubba a családokat. Az udvaron fóliasátorban palántákat neveltek, tavasszal felszántották az udvarokat és elültették a növényeket. A körzetben megalakult a református EGYMI, melynek pedagógusai a cigány közösség gyermekeivel is foglalkoznak. A misszióvezető az állami felzárkózáspolitika további képzési és foglalkoztatási lehetőségeivel is élt.
– A szociális munka célja a változás elindítása, valamint az egyén és a közösség problémamegoldó képességének fokozása – magyarázta prezis előadásában Nagy Krisztina, a missziói iroda szociális munkás végzettségű szakembere. Bemutatta, milyen szolgálatokra, intézményekre támaszkodhat a lelkész és a gyülekezet a gyerekeket és a családokat segítő munkája során.
– A vidékfejlesztéshez nemcsak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre – ezzel a mondással kezdte a hálózatos vidékfejlesztés bemutatását a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettől érkezett Dr. Eperjesi Tamás, aki ppt-vel támogatva beszélt az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekről (IKSZT) és a Leader csoportokról, amelyek a vidék életének szervezésében jelentős szerepet vállalnak. Az IKSZT épületekben működnek például tanodák, könyvtárak, van internet-hozzáférés, kérhetők itt lakossági és vállalkozási információk, továbbá közművelődési és ifjúsági programok is helyet kaphatnak.
A cikk a ciganymisszio.reformatus.hu oldalon folytatódik.