„A fő szempont az, hogy Jézus nevében segítsünk, az Ő parancsa értelmében – »Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, ...tisztítsatok meg leprásokat,...« (Máté 10,7-8) Ebből mi magunkra nemcsak a »leprásokat tisztítsatok« parancsot vonatkoztatjuk, hanem az »elközelített mennyek országának« hirdetését is. Hiszen a Lepramisszió egy külmisszió, ami mindenütt a legnagyobb mértékben törekszik arra, hogy az evangéliumot hirdesse" – mondja a református lelkipásztor.
Felemelő szeretet
A WHO adatai szerint még napjainkban is 10 millió leprás beteg él szerte a világon, hatvan százalékuk Indiában, Brazíliában és Nigériában. A hivatalos adatok szerint ma a Földön minden második percben diagnosztizálják valakiről a betegséget, de azoknak a számát senki még csak meg sem meri becsülni, akik soha nem jutnak el orvoshoz. Évezredek titokzatos tudatlansága után Gerhard Armauer Hansen (1841-1912) norvég tudós 1893-ban írta le először a lepra kórokozóját, a Mycobacterium leprae-t, 1946-ban pedig elkészült az első igazán hatásos gyógyszer, 1981 óta az egyre hatásosabb kombinált készítményekkel, egyre rövidebb idő alatt sikerül meggyógyítani egy-egy beteget.
A lepra tulajdonképpen a mélynyomor betegsége, egyértelműen ott van jelen, ahol sok más mérhetetlen nyomorúság: rossz körülmények, alultápláltság, egyéb fertőzések. Ahol a higiéniai körülményeket kicsit is sikerül javítani, ott magától megszűnik a kór. Például Dél-Koreában, ahol még 20 évvel ezelőtt is működő leprakórház volt, ma már egyáltalán nincsenek leprabetegek. Viszont ez nem csupán egy testi baj, a probléma a vele járó megbélyegzés, kirekesztés. A helyi társadalmakban évezredes előítéletek alapján tekintenek erre a kérdésre. Éppen ezért még mélyebbre húzza a betegség szenvedőit, még magányosabbak, kivetettebbek lesznek, teljesen ellehetetlenülnek. Számos országban még személyazonosságuk sincsen. Tehát ez egy széles kérdéskör, ami a gyógyítástól elkezdve, a társadalmi igazságosságon át, a minimális emberi jogok érvényesítésig terjed.
A 14 éves Avdes példája is mutatja: a lepra ma már gyógyítható
A misszió munkatársai testi és lelki gyógyulást is nyújtanak, hiszen Jézus is mindig ezt tette: az embereket testi, lelki, társadalmi, szellemi értelemben gyógyította meg. Ugyanerre a négy ponton való tevékenységre kötelezett el a Lepramisszió. Része e munkának a rehabilitálás, oktatás, szakmára tanítás, otthonteremtés. „Nem csupán egy kórokozóval szembeni küzdelem, mert az teljesen kilátástalan lenne. Sokan megkérdezik, hogy miért kell ezzel foglalkozni, ott vannak orvosok... De sok országban az állami egészségügy kiosztja a gyógyszert, aztán elmennek. Ugyanott marad a gyógyult beteg ahol volt, az utca porában. A misszióban – pontosan ezért kell a keresztyéneknek végezni – azt mondjuk, hogy a beteg unokáinak sorsát is rendezni kell, különben ő is ott fog ülni, és ő is leprás lesz. A teljes átfogó gondoskodás a lényeg" – fogalmaz a Lepramisszió vezetője.
Imádkozók, támogatók, adakozók
A nemzetközi misszió 1874-ben egy ír férfi, Wellesley Bailey elhívatása nyomán jött létre. Az ő hitvallása – feleségével együtt – az volt: „Ez a misszió imádságban született, imádságban ringott a bölcsője, és az imádság a megtartó ereje." Magyarországon először – egy belga misszionárius barátjának inspirálására – Dobos Károly tartotta meg a leprások világnapját 1974-ben: lelkész barátai segítségét kérte, saját gyülekezeteikben imádkozzanak január utolsó vasárnapján a világ leprabetegeiért és a köztük folyó gyógyító munkáért. Ezt tekintik a hazai Lepramisszió születésnapjának, hiszen ez volt az első olyan lépés, aminek alapján elindult a szolgálat.
„Dobos Károly munkálkodása valóban Istentől indított volt, hiszen olyan időszakban történt mindez, amikor az egyházak tevékenységei – a legnagyobb takarékosságra kényszerülve – beszűkültek. Ehhez képest ő egy olyan szolgálatot hirdetett meg, amelyik távoli világok embereiről szólt. Ehhez kért imádságos és természetbeni segítséget." Akkoriban a természetbeni segítség kézzel kötött fáslik készítését jelentette. Ez volt az első lehetőség, hogy emberek az idejükből, kézimunkájukból adjanak. Néhány évtized után a misszió tevékenysége megváltozott, projektek támogatásával teljesedett ki. A munka lelkülete viszont ugyanaz maradt, ahogyan az alapító és azóta is a munkatársak, támogatók Istentől kapott szolgálatként végzik azt.
A Nemzetközi Lepramisszió tagországai
A magyar Lepramisszió ökumenikus alapon, a magyarországi református, evangélikus, baptista egyházak felügyelete alatt végzi szolgálatát. 2002 óta a protestáns alapítású Nemzetközi Lepramisszió tagszervezete, Kelet-Európából egyedüliként. Ez a legnagyobb ilyen jellegű világszervezet, jelenleg 32 államban működik, melyeknek körülbelül a fele támogató ország, ahol az adománygyűjtés folyik (elsősorban a nyugat-európai országok), a másik fele pedig felhasználó ország, ahol a leprabetegek gyógyítása, rehabilitálása zajlik vallási és felekezeti különbségtétel nélkül. Riskóné Fazekas Márta tagja a Nemzetközi Lepramisszió négytagú lelki munkabizottságának. Feladatuk, hogy a lelkiségre vonatkozó kérdéseket fejlesszék, koordinálják, ajánlásokat tegyenek a tagországoknak: hogyan lehet összekapcsolni a helyi lepramisszió tevékenységét a helyi egyházakkal; hogyan lehet még inkább támogatásra ösztönözni – akár Nyugat-Európában is – a keresztyén egyházakat; továbbá hogyan lehet a felhasználó országokban a megtért betegeket és hozzátartozóikat integrálni a sokszor nagyon kicsi, szórványos keresztyén közösségekbe.
„Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok jó szándék lakik az emberekben, örülnek, ha látnak egy nemes célt. Ez nem attól függ, hogy mennyi a pénzük, hanem attól, hogy megérinti-e őket az ügy, mert akkor nagyon készségesek és áldozatosak"– emeli ki Riskóné az adakozással kapcsolatosan. Támogatóik alapvetően három körből kerülnek ki: gyülekezetek, egyéni adakozók egyre bővülő tábora, valamint szervezetek és cégek.
Római katolikus, református, baptista, evangélikus gyülekezeteket rendszeresen megkeresnek már évtizedek óta. A református gyülekezetek egyharmada támogatja is a missziót. Van olyan gyülekezeti közösség, amelyik 40 éve hűségesen adakozik, általában a leprások világnapján megtartott Lepramisszió vasárnapjának perselyadományát. Számos helyen – ezért különösen hálásak a munkatársak – egész évben kint van a koldus Lázár perselye. Vannak lepramissziós felelősök, akik egy-egy gyülekezetben nagyon áldott szolgálatot tudnak végezni: ébren tartják az ügyet. A misszió munkatársai rendszeresen tartanak előadásokat gyülekezetekben, iskolákban, ahol bemutatják a szolgálatot. Emellett az egyházak rendszeres tájékoztatást kapnak, minden protestáns gyülekezet legalább évente négy alkalommal kap körlevelet postán vagy elektronikus módon. A jövőre vonatkozóan a szervezet igazgatója kiemelte: szeretnék hatékonyabban megszólítani az adományozók második és harmadik körét is. Ezt célozza a néhány éve elkezdett tudatos fejlesztés is.
Most folyó projektek
A tagországok – közöttük a magyar Lepramisszió is – projekteket működtetnek, támogatnak. Évek óta van két gyógyító projektjük Kínában: az egyik a tibeti területen, a másik pedig Dél-Kínában. Ezek a gyógyítás mellett teljesen átfogó tevékenységeket tartalmaznak: jogvédelmet, nem egyszer személyazonossághoz való juttatást, rehabilitálást, gyerekeknek alapvető taníttatást, beiskolázást különböző oktatási ösztöndíjakkal, felnőttképzést, falufejlesztéseket, mezőgazdasági munkára tanítást, ahhoz eszközök biztosítását, házépítéseket.
Közben az evangélium hirdettetik. A tibeti területen történt, hogy egy egész kis falunak a teljes lakossága keresztyén hitre jutott néhány gyógyult leprabeteg bizonyságtétele nyomán. Ezek a legbiztatóbb pontjai a szolgálatnak, hogy megvalósul az, ami Isten akarata: hogy minden ember üdvözüljön. A tudatos lelkigondozás, lelki munka által nagyon sok ember ismeri meg az üdvözítő Jézust.
A két kínai projektjük mellett Indiában, Delhi mellett egy lepramssziós kórház működését támogatják évek óta. Tavaly egy rendkívül nagy adomány jóvoltából az intézményben egy 10 milliós beruházást tudtak elvégezni. Digitális röntgenkészüléket, ultrahangot, laboratóriumi eszközöket, műtőberendezéseket, gyógytorna-eszközöket tudtak beszerezni. Mindennek decemberben volt az átadása, és a támogatást nagy örömmel és köszönettel fogadta az indiai Lepramisszió vezetősége és a kórház is.
„De mindig vannak váratlan helyzetek. Mint ahogy például a tavalyi tragikus nepáli földrengés súlyosan megrongálta az egyik lepramissziós kórházat is. Ilyenkor gyorssegélyt kérnek a támogatóiktól. Mindig megható, hogy a megszokott adományainkon felül is milyen nagylelkűen és gyorsan adakoznak a bajban lévők megsegítésére" – mondja a lelkésznő.
Nagyon kicsi dolgok óriási segítséget jelentenek. 4 000–5 000 forintért valakinek egy pár cipőt tud személyre szabottan készíteni valamelyik lepramissziós kórház cipésze. Ez őt attól kezdve védi a sérülésektől, hogy ne lépjen üvegbe, drótba, ne vágja el a talpát. Valakinek a gyógyszeres kezelése 7 000–8 000 forintba kerül. A megnyomorodott, munkaképtelenné vált kezek megműtése körülbelül 35 000 forint. Egy vályogház egy családnak körülbelül 120 000 forint. Itt a mi kategóriánk szerinti kicsi összegekkel, hatalmas változásokat lehet megvalósítani.
Sikertörténet
Mind e mögött legnagyobb változás az emberi életek változása: a hitre jutott, boldog emberi élettörténetek. Akik korábban teljesen kilátástalanul éltek, nem is számítottak embernek a saját közegükben, egyszer csak átélték azt, hogy valakik felemelik őket, szeretik őket, törődnek velük, megoldják a jövőjüket, gyermekeik, unokáik sorsát.
„Az egyik kedvenc történetem az egyik idős asszony Tibetből. Valószínűleg gyerekkora óta leprabeteg volt. Saját elmondása szerint nem is az volt a legnagyobb baj vele, hanem az, hogy mindennek következtében egy kiállhatatlan, összeférhetetlen valaki volt. Ez az asszony már idősödőként meggyógyult, hitre jutott, és a szó szoros értelmében egy angyal lett belőle. Ő lett a kis falujának az angyala: felnőtteket és gyerekeket vezetett és vezet Jézushoz. Annyira, hogy tavalyelőtt egy kis templomot is tudtak önerőből építeni a falujukban (fenti képünkön). Ez mindennél beszédesebb példája annak, hogy egy emberen keresztül is mit tud Isten elvégezni" – meséli a magyarországi Lepramisszió igazgatója.
A Lepramisszió vasárnapja
A leprások világnapjának ünnepi rendezvényét január 31-én 16 órakor tartják Budapesten, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának üléstermében. A program részeként képes összeállításban az indiai és kinai munkájukat mutatják be a misszió munkatársai.
Telepóczki Márta