József, Mária és Jézus – egy együttműködésre épülő család az isteni tervben

József a Bibliában rövid ideig szerepel, először az angyali üdvözlet történetben jelenik meg, amikor az angyal kijelenti neki Isten tervét, és vállalja Máriát. – Gondoljunk csak bele, abban a korban mit jelentett, hogy valaki férj nélkül gyermeket vár: egyenlő volt a halállal – mondja Tóthné Mózer Annamária a Rotunda Énekegyüttes alapító karnagya, a Balassi Bálint Nyolc Évfolyamos Gimnázium ének-zene tanára. Máté evangéliumának első és második fejezete beszámol a születéstörténetről, az álmairól és az egyiptomi menekülésről. A Mt 13,55-ben is említik, amikor a názáretiek „az ács fiának” nevezik Jézust. Lukács evangéliumában Mária jegyeseként említik, valamint a betlehemi utazásnál, a gyermek bemutatásánál a templomban és a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi megtalálásakor. János evangéliumában név szerint nem szerepel aktívan a jelenetekben, de közvetve utalnak rá mint Jézus apjára („Hát nem Jézus ez, a József fia?” – Jn 6,42).

– József tehát nem kap túl nagy szerepet a bibliai történetekben, de az az alázat, amivel ő a Szent Család életében benne van, ahogy vállalja Jézus nevelőapjának a szerepét, ahogy szakmát, munkát és megélhetést ad Jézus kezébe, példa lehet számunkra, és azt üzeni, hogy vannak olyan rajtunk kívül álló nagy események, amelyekhez alázatosan kell odaállni és vállalni a ránk rótt feladatot. Szerintem ez a legfontosabb momentuma József szerepének – folytatja a karnagy.

Wolf Péter zeneszerző és Fábri Péter író közös alkotása, a Joseph’s Oratorio rendhagyó perspektívából, az apa szemszögéből beszéli el a Biblia legszebb történetét, kiszélesítve, egyfajta XXI. századi értelmezésen keresztül mutatja be Józsefet mint a családjáért felelősséget vállaló édesapát. A főleg jazz, kortárs és könnyűzenei életben ismert zeneszerző az utóbbi években fordult az egyházzene felé. Az oratórium szövegét Fábri Péter írta angol nyelven, a szerzők elképzelése szerint ugyanis az angol szövegek sokkal inkább illeszkednek ehhez a zenei világhoz. – A kortárs zenei elemektől a musical elemekig nagyon színes és nagyon drámai ez a zene: a '60-as és '70-es évek világa Tim Rice és Andrew Lloyd Webber munkásságát juttatja eszünkbe. Ők voltak azok a szerzők, akik ezeknek a bibliai történeteknek az emberi oldalát igyekeztek megragadni, gondoljunk csak a Jézus Krisztus szupersztárra – mutat rá Balogh Lázár, a Concerto Filharmónia Zenekar karmestere, a Nagyvárad téri református templom orgonaművésze. – Ez segít az embereknek elgondolkodni azon, hogy amit olvasunk a Bibliában, és nekünk történelem és a hitünk kapaszkodói, azokat hogyan élhették meg ezek az emberek – teszi hozzá Tóthné Mózer Annamária.

Az oratórium történetében Jézus még kisbaba. A betlehemi gyermekgyilkosságok félelemteli ideje jelenik meg, amikor József és Mária találkozik (a Bibliában már korábban jegyesek – a szerk.). – Ez nagyon érdekes találkozás, tele kétségbeeséssel, József részéről vívódással. De végül kimondja, hogy „vállalom, segítek, akarok segíteni” – avat be a karnagy, megemlítve egy másik nagyon emberi kapcsolat kibontakozását. Mária és Erzsébet érzelmi kötődését különös érzékenységgel fogalmazzák meg a szerzők: az idősödő Erzsébet és a fiatal Mária azonos élethelyzetben találkoznak. – Erzsébet Keresztelő Jánost, Mária pedig Jézust hordja a szíve alatt. Erzsébet idős korában válik édesanyává, amikor már mindenki lemondott róla, Mária pedig ott áll egyedül, kétségbeesve – meséli a történetet Tóthné Mózer Annamária.

Jézus családjának története azonban mégsem kifejezetten karácsonyi történet; drámaian szólal meg például az a jelenet, amikor József a várandós Máriát menekíti a gyermekgyilkosságok elől. – Az oratórium József életét, József döntéseit akarja a XXI. századi ember számára érthetővé tenni – fogalmaz Balogh Lázár.

Az előadást ezért sem időzítették karácsonyra: márciusban, József-napon volt a világpremier, a következő előadás pedig szeptember 25-én lesz a Kálvin téri református templomban. – Ez az előadás Steinbach József püspök úr hívására szólalhat meg református közegben, akit megragadott ez az előadás. Annyira szeretjük a művet, és alapvetően nagyon szeretünk Wolf Péter műveket énekelni, hogy ha meghívják bárhova, mi örömmel elmegyünk és bemutatjuk – mondja Tóthné Mózer Annamária. A Kálvin téri református templom Balogh Lázár számára is otthonos terep, hiszen a református zenei élet tevékeny muzsikusa és karmestere számos alkalommal vezetett zenei előadásokat a helyszínen. – Én kicsit hazamegyek a Kálvin téri templomba, mert most már tizedik éve tanítok a Dunamelléki Református Egyházkerület kántorképzőjén, rendszeresen tartottuk itt a zárókoncertet. Játszottam a Református Zenei Fesztiválhoz kapcsolódóan az Orgonamaratonon, de mondhatom, hogy aki Budapesten reformátusként él, annak a Kálvin téri templom fontos helyszín – hangsúlyozza a karmester.

Az alkotók szerint ez egy igazi családi darab, rámutat ugyanis, hogy a család akkor működik jól, ha mindenki a maga helyén van, és a szülők együtt tudnak működni, miközben az egészet áthatja a tisztelet. – Az egyik kedvenc részem, amikor Fábri Péter szövegében elhangzik Józseftől, hogy „de hát én egy ács vagyok, hogy kerülök én ebbe az isteni tervbe”. És itt felfogja azt az óriási feladatot, tehát nemcsak azt, hogy el kell vállalnia egy várandós nőt, hogy vele ne történjen tragédia, hanem hogy ő lesz a Isten megszületendő földi gyermekének a földi apja – hívja fel a figyelmet Tóthné Mózer Annamária.