Babindák István felvidéki cigány költő, a csatai református tanoda vezetője április 11-én nem csak József Attila születésnapját ünnepli. Ezen a napon született ugyanis a cigányság egyik legnagyobb költője, Lakatos Menyhért is, így a csatai romáknak két név is kapcsolódik a magyar költészet napjához. Az ünnepnapra kis tanodájukkal lelkesen készülnek: a csataiak – aprók és nagyok – elhozzák legkedvesebb versüket, és felolvassák azt egymásnak.
Ki volt Lakatos Menyhért? Biztosan nem mindenki ismeri.
Mert nem tanítják az iskolákban, Szlovákiában legalábbis, ahogy a cigány költőket sem, és ez hatalmas hiba. Lakatos Menyhért, Choli Daróczi József, Bari Károly – rengeteg költőnk, költőóriásaink vannak, akik valahogyan nincsenek a köztudatban. A mi tanodánk is Lakatos Menyhért nevét viseli.
Mit jelent ön számára a líra, a vers, a költészet?
Szerintem a költészet a harmónia iránti vágyunkat tartja életben. Segít szeretni, lelkesedni, gyűlölni, segít megélni az érzelmeinket, vagy csak egyszerűen elbújni a mélabús sorok között.
Milyen hatással volt önre József Attila költészete?
Hatodikos koromban kaptam a testvéröcsémtől egy József Attila-kötetet, akkor kezdtem olvasgatni, aztán valamikor középiskolás koromban kezdtem megérteni: a gondolatai sokáig tudattalanul motoszkáltak bennem. Hatalmas költő, ahogy Ady Endre és a többi költő is, nem is tudok igazán választani, mert minden költőben van valami kincs.
Milyen szerepe van az istenhitnek a költészetében? Miért tartja ezt ennyire lényegesnek a verseiben?
Több versemben írok Istenről, központi eleme a munkáimnak. Hozzá írok, beszélgetek vele.
A tanodában hogy látja, van-e a verseknek ereje, szerepe a gyerekek fejlesztésében?
Természetesen. Eredményeink is vannak. Részt vettünk 2021-ben az Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyen, ahol első díjat nyertünk vers- és prózamondásban. Volt olyan diákunk, aki itt, Szlovákiában jutott be országos verseny döntőjébe. Közel áll a gyerekekhez, szeretik a verseket. A magyar költészet napja alkalmából április 11-én mindenki elhozza a kedvenc versét. Gyerekek, idősek, bárki bejöhet a Romano Kertbe. Egymásnak is mondunk verseket, és hallgatunk is verseket Cserhalmi Györgytől vagy Latinovits Zoltántól. Mivel irodalommal foglalkozom, az irodalom nagyon fontos szerepet kap a tanodai nevelésben – ha kőműves vagy kertész lennék, akkor az kapna hangsúlyt, de költő vagyok. Szeretném megszerettetni a gyerekekkel a verset, mert lélekemelő, lélektisztító. Látom rajtuk.