Konfi+ újratöltve

Régóta probléma, hogy a konfirmáció után a fiatalok jelentős része nem épül be a gyülekezetekbe, hanem gyakorlatilag eltűnik az egyház látóköréből. A Zsinati Ifjúsági Osztály munkatársai először 2010-ben ültek össze, hogy valamilyen választ próbáljanak adni a jelenségre. Hangsúlyozták, hogy nem pusztán beszélni akarnak a problémáról, hanem tenni is ellene. Ez az alkalom volt az első Konfi+, amelyet azóta szinte minden évben megrendeztek. A lelkészek, az ifjúsági szolgálók, illetve a konfirmált fiatalok számára szervezett konferencia helyszíne minden évben változott, ahogyan a központi tematika is, amelynek a fókuszában minden alkalommal az ifjúságot érintő kérdések álltak. Többször adott elő például Pécsi Rita neveléskutató is a Konfi+ találkozóin.

– Az utolsó alkalomra még a koronavírus-járvány előtt került sor, utána pedig nem indították újra a sorozatot. A visszajelzések azonban rávilágítottak, hogy a Konfi+ hiányzik a Zsinati Ifjúsági Osztály repertoárjából – emelte ki Gulyás Dóra osztályvezető-helyettes. Elmondta, hogy szeptember óta foglalkoznak a konfirmáció témakörével, lelkészekkel készítettek interjúkat, módszertani előadásokat tartottak számukra, valamint kisebb kutatásokat is végeztek, és ifjúsági segédanyagokat vizsgáltak abból a szempontból, hogy mennyire beépíthetők a konfirmációs felkészítő anyagába. Mindez augusztusban fog kicsúcsosodni, amikor újra megrendezik a Konfi+ konferenciát – hívta fel a figyelmet.

Elsődleges céljaik között van, hogy akiket érdekel a rendezvény, illetve akikre számítanak, hogy eljönnének, azokhoz eljusson az információ. Emellett Gulyás Dóra elmondta, új köntösben tér vissza a Konfi+. A korábban megszokott három-négy napos rendezvények helyett egyelőre csak egy kétnapos alkalomról van szó, amelynek a fókusza még nem kristályosodott ki, egyfajta újragondolása zajlik jelenleg. A szakmai előadások mellett mindenképpen szeretnének kevésbé ismert, a konfirmációhoz kötődő segédanyagokat is bemutatni, ilyenre a korábbi konferenciákon nem volt példa. Ezenfelül szeretnék, hogy a résztvevők kiscsoportos beszélgetések formájában dolgozzák fel a konferencia témáit. Egyfajta tabudöntögetést is terveznek, ami azt jelenti, hogy a konfirmáció során felvetődő kényes kérdésekkel külön is szeretnének foglalkozni. Segítséget akarnak nyújtani a lelkészeknek, hogy ha ilyen helyzet adódik egy konfirmációs felkészítőn, ne essenek pánikba, hanem tudjanak hová fordulni. Ilyen szituáció lehet például, amikor a lelkésznek közölnie kell egy fiatallal, hogy még nem áll készen a konfirmációra, esetleg a fiatal oldaláról jelentkezik az az érzés közel a konfirmáció napjához, hogy nem szeretné vállalni ezt a döntést. Hogyan lehet megoldani egy ilyen helyzetet? Kiesik a csoportból a fiatal? Esetleg próbálják meg mégis végigcsinálni a folyamatot, kockáztatva ezzel, hogy egy életre elege lesz az illetőnek a keresztyénségből? Ilyen és hasonló kérdések adódnak, amelyekben szeretnének támaszt nyújtani.

Emellett fontos szerepet kapnak a jól működő modellek. Ennek kapcsán Gulyás Dóra hangsúlyozta, többféle modell is hatékony lehet. Az egyik meghatározó kérdés, hogy mikor tekinthető érettnek egy fiatal a konfirmációra. Jelen lesz olyan lelkészi meghívott, akinek a gyülekezetében a sokszor hagyományosnak tekinthető módon, az általános iskolai évek alatt, legkésőbb tizennégy éves kor környékén kerül sor a konfirmációra, de olyan is, aki szerint ennek ideális esetben később, a tizennyolc éves kor betöltése után kellene megtörténnie. – Érdekes módon mind a két gyülekezetben kiválóan működik a saját modelljük, így érdemes kicsit közelebbről is megnézni, hogy miért döntöttek különböző életkori határok mellett – mondta az osztályvezető-helyettes.