Kántorok, egyházkerületek kántorképzőinek vezetői és tanárai, karnagyok, orgonaművészek találkoztak március 1-jén Budapesten. Az énekkel és imádsággal kísért alkalmon a résztvevők beszámoltak a különböző egyházkerületek zenei életéről, az énekkíséret szerepéről a liturgián, valamint a Digitális új református korálkönyv nyomtatásban való megjelenéséről. Bódiss Tamás, a Magyarországi Református Egyház Országos Egyházzenei Igazgatóság vezetőjének beszámolója.
A Kálvin téri templomban tartott, Kissné Mogyorósi Pálma vezette reggeli énekes imádságon a 119. zsoltár kiválasztott versei és a záró doxologia négy szólamban szólaltak meg Mikesi Tibor kecskeméti egyházzenész-kántor közreműködésével. A Lukács evangéliumából olvasott napi Ige arra tanít, hogy engedjük az Igét magunkban növekedni, érleljük azt az együtténeklés közösségteremtő erejével, hogy így Isten országa közöttünk is nyilvánvalóvá legyen.
Az énekes liturgiát követően az egyházkerületek zenei vezetői mutatkoztak be és számoltak be munkájukról. Sárosi Dániel, a tiszántúli egyházkerület újonnan kinevezett zeneigazgatója, valamint Monostori Ferenc dunamelléki zenei referens után Veres Györgyné Petrőcz Mária a dunántúli zenei eseményeket mutatta be, végül a tiszáninneni egyházkerület képviselője következett: Bereczki Róbert sárospataki karnagy betegsége miatt a beszámolóját írásban küldte meg, amit felolvastak a hallgatóságnak.
A mintegy ötven résztvevő alkotta körben délelőtt az egyházzenei szolgálatról folyt a beszélgetés, elsősorban arról a tervezetről, amely a legközelebbi zsinati ülés elé elfogadásra ajánlva biztosabb és átláthatóbb kereteket adhat a zenei szolgálatot végzőknek, gazdagítva ezzel is a templomi istentiszteleteket, erősítve gyülekezeteink közösségi életét. A kántor valódi feladatáról beszélgetve az is nyilvánvalóvá vált a résztvevők számára, hogy szolgálatukban nem kisebb személy, mint Johann Sebastian Bach lehet a példaképük. Ő nem „csak” orgonaművész volt, hanem több annál: a lipcsei Szent Tamás-templom zenei vezetője, a vasárnapi és ünnepi istentiszteletek zenei szervezője, aki a komponálástól a betanításon át a liturgikus szolgálatig részt vett mindenben, nemkülönben az iskolai oktatásban.
Az ebédszünetet követően az énekkíséret témája került terítékre. Először Németh Pál fóti kántor kapott szót, aki az énekkíséret három legfontosabb eleméről, a dallamról, a harmóniáról, majd az éneket bevezető intonációról beszélt. Parola Csaba, aki Pápáról érkezett, egy koráliskola jellegű gyűjteményről értekezett, amely az énekeskönyv legáltalánosabban használt 140 dallamára írt, jól játszható letétet tartalmazza majd. Szabó Balázs, székesfehérvári kántor a korálkönyvi munkabizottság vezetője örömmel jelentette be, hogy a Digitális új református korálkönyvben immár megtalálható az összes új dallamú ének kísérete, amely a tervek szerint ebben az évben nyomtatásban is megjelenhet. Amíg egy bővebb énekanyagot tartalmazó korálkönyv elkészül, a fenti két, még erre az évre tervezett kiadvány segítheti majd közvetlenül a gyülekezeti kántorok szolgálatát. A kifejezetten jó hangulatú, inspiratív találkozóról a résztvevők nemcsak kottákkal, hanem tapasztalatokkal és elhatározásokkal megrakodva távoztak, készülve a vasárnapi szolgálatokra és a további tavaszi–nyári közös programokra.