A számok feszültsége
A hírek, interjúk hangosan hirdetik: özönlenek Európába a menekültek. Az első negyedévben több mint 33 ezer kérelmezőt regisztrált a magyar menekültügyi hatóság – mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója az M1 aktuális csatorna híradójában. Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: a menedékkérők számának 2013-ban megkezdődött növekedése idén is folytatódik, és mivel az első negyedévben már több mint 33 ezer kérelmezőt regisztrált a magyar menekültügyi hatóság, megalapozottan feltételezhetik, hogy „nagyon nehéz év" előtt állnak. Mint mondta, a világban dúló háborúk miatt özönlenek egész Európába a menekültek, így Magyarországra is naponta 150-200 ember érkezik valamelyik háborús övezetből. A Híradóban elhangzott: az elmúlt három évben hússzorosára nőtt a menedékkérők száma. Míg két éve kétezer, tavaly 42 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be.
Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Missziói Központ vezetője az evangelikus.hu kérdésére elmondta, hogy a tavalyi év a menekültkérvények számában valóban nagy változást hozott, azonban „a kérelmezők számával szemben a menedékjogot kapott személyek száma Magyarországon összesen 535 fő volt." Ezt a megállapítást megerősíti a többek között a Magyar Helsinki Bizottság által kiadott összefoglaló is, melyben olvashatjuk, hogy „a menedékjogot kapók száma 2012-ben összesen 462 volt, ami tavaly – hiába növekedett a regisztrált kérelmezők száma két év alatt a hússzorosára – mindössze csak 535 re bővült." A bizottság által megjelentetett jelentésben az is szerepel, hogy a kérelmek elbírálása tekintetében „az Európai Unión belül Magyarországon a második legalacsonyabb az elismerési arány."
Mit tesznek az egyházak?
Körbejártuk, hogy a Magyarországon menedékjogot kérelmezők megsegítése érdekében mit tesznek az egyházak. Örömteli, hogy több egyházi szervezet is aktív tevékenységet folytat.
A Katolikus Karitász sajtóközpontjától megtudtuk, hogy szervezetük számos, a menekültek ellátását célzó étel- és ruhaosztási akcióval igyekszik segíteni. A szervezet 2013 óta működik együtt a menekülttáborokkal és a beérkező igények alapján állítják össze adományaikat. Csapó Viktória kérdésünkre elmondta, hogy „a folyamatos kapcsolattartás eredményeként a táborvezetőktől kapott listák alapján Vámosszabadiba, Debrecenbe és Bicskére a Katolikus Karitász egyaránt szállított adományokat."
A Református Missziói Központ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy több irányból is igyekeznek segíteni: „Az Európai Menekültügyi Alap, valamint az Európai Szociális Alap által támogatott projektekben egyedülálló iskolai integrációs program, lakhatási program és migráns tanoda működik. A menekültmisszió által fenntartott közösségi házban heti szinten 150 ember részesül intenzív segítségnyújtásban. Kanizsai-Nagy Dóra tevékenységük közül kiemelte, hogy a közoktatásban részt vevő menekült fiatalokat érettségiig segítik, a lakhatási programot vezetnek, valamint nyelvi kurzust szerveznek. „Emellett igyekszünk támogatni és ösztönözni az egyházból jövő kezdeményezéseket, a menekülttáborok vagy hivatalosan befogadó állomások mellett szolgáló lelkészek – így Békéscsabán, Bicskén, Kiskunhalason – a táboron belül alkalmakat tartanak."
Kis Boáz, az Ökumenikus Segélyszervezet sajtóreferense kérdésünkre elmondta, hogy „a segélyszervezet a közelmúltban több éven át hajtott végre hazai menekültügyi és migrációs projekteket." Így többek között Bicskén működtették a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát és Fiatal Felnőttek Otthonát, és szintén éveken át támogatták a debreceni befogadó állomáson lévő menekülteket, gyermekeket is. „Preventív programokat szerveztünk az emberkereskedelem terén, valamint gyermekvédelmi szakembereket is képeztünk a kiskorú menekültek segítése témájában."
Mennyire vagyunk szociálisak?
Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a menekültstátuszt kérelmezők valóban kihívást jelentenek az intézményrendszerre, hiszen az elhelyezésüket, a kérelmeik feldolgozását meg kell oldani és ennek biztosítása valóban jelentős nehézség. Azonban a másik szám, a kicsivel több mint ötszáz fő valós megsegítése fontos kihívás. „Megdöbbentő, hogy mennyire kevesen kapnak menekültstátuszt, annál is inkább meglepő, hogy mennyire könnyű lenne számukra segíteni, ha valóban figyelnénk rájuk" – fogalmaz a Református Missziói Központ vezetője. Kanizsai-Nagy Dóra meglátása szerint fontos lenne, hogy „ki-ki a saját gyülekezetében is körülnézzen, hogy megtalálja, hogyan tudna a saját környezetében segíteni az ide érkezőknek, hiszen sokszor a jó szó, a barátság is támaszt jelent."
A Genfi egyezmény értelmében, ha valakit nemcsak üldöztek, diszkrimináltak, hanem életveszélyes üldözésben részesült vallási-, politikai-, vagy etnikai hovatartozása miatt, akkor kaphat menekültjogot. A segélyszervezetek elmondása alapján a legnagyobb nehézség az egyezménnyel az, hogy nem elegendő, hogy ha valakivel mindez megtörtént és ennek fizikai és lelki terhével menekül egy számára idegen országba, hanem ezt bizonyítania is kell ahhoz, hogy pozitívan bírálják el kérelmét.
Kanizsai-Nagy Dóra emlékeztetett rá, hogy az európai egyházak sokat küzdenek azért, hogy a Genfi egyezmény általi erőteljes határhúzáson változás történjen. „Látnunk kell, hogy sokkal súlyosabb összegeket szán az Európai Unió arra, hogy a külső falakat megemeljük – azaz minél inkább ellehetetlenítsük a menekültek EU-ba való eljutását –, mint arra, hogy az ideérkezettek szolgáltatásait javítsuk. Utóbbi erősödéséből a közeledés, a másik megismerése, az integráció lehetősége következne."
A cikk az evangelikus.hu-n folytatóik...
Szerző: Galambos Ádám