Több időt töltenek a gyermekek képernyő előtt egy nap, mint amennyit játékkal, sportolással, tanulással és a családjukkal együttvéve. A 8–12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az öt órát, a tinédzsereknél ez a szám a napi nyolc órát is eléri. A jelenség nem csupán a szülőket aggasztja, egyre több szakmai szervezet kongatja a vészharangot és sürgeti az összehangolt társadalmi fellépést. A riasztó valóságra reflektálva szervezett széles körű szakmai fórumot május 27-én a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság támogatásával. Az esemény középpontjában a gyermekek egyre növekvő képernyőidejének csökkentése állt.
A gyermekek digitális eszközhasználata évről évre növekszik. Mindez ma már nem pusztán nevelési, hanem egészségügyi és társadalmi kérdéssé vált. A tendencia komoly hatással van a fiatalok életmódjára, és hosszú távú következményekkel járhat mind a fizikai, mind a mentális egészségükre nézve. A Budapesten, az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központban megrendezett, a problémakörre fókuszáló esemény célja túlmutatott a párbeszéden: több mint negyven országos szakmai szervezet bevonásával született meg az a szakmai konszenzus, amely a gyermekek képernyőhasználatának ellenőrzésére vonatkozó alapelveket fogalmazza meg:
- 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra, stb.).
- 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
- 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
- A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a harminc percet, alsó tagozatos korban a hatvan, felső tagozatos korban és később a kilencven percet. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
- A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.
- A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.
- Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás kerülendő.
- A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő.
- Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.
- A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.
Az esemény lehetőséget biztosított a szakemberek közötti személyes tapasztalatcserére
A szakmai állásfoglalás a családok, az oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a lakóközösségek aktív bevonásával kíván valós, hosszú távú változást elérni a képernyőidő csökkentésében. A kezdeményezés a hazai és nemzetközi tudományos bizonyítékokon alapuló módszerek és fejlesztések gyakorlati alkalmazásának előmozdítását célozza meg, különös tekintettel azok társadalmi szintű bevezetését, megalapozva ezzel egy országos prevenciós stratégiát.
Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár az esemény megnyitóján kiemelte: a szakmai fórum célja, hogy a különböző szakterületek – a gyermekgyógyászattól a pszichológián át az oktatásig – egyesített tudásával olyan világos, tudományosan megalapozott irányelveket dolgozzon ki, amelyek valódi kapaszkodót nyújtanak a gyermekek képernyőhasználatának egészséges mederbe tereléséhez.
A Bethesda Gyermekkórház a gyermekek képernyőidő-csökkentésének hazai éllovasaként 2024-ben indította el saját kezdeményezését. A Képernyőidő-csökkentő program a digitális túlterheltség testi-lelki következményeire hívja fel a figyelmet, gyakorlati kapaszkodókat kínálva a családoknak. – Az utóbbi években a szakirodalomban megjelenő adatok egyértelműen alátámasztották, hogy a kontrollálatlan képernyőhasználat számos káros következménnyel jár – mondta Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere, a Képernyőidő-csökkentő program szakmai vezetője. Hozzáfűzte: sürgősen szükséges felhívni a gyerekekért felelős felnőttek, kiemelten a szülők figyelmét arra, hogy ebben a kérdésben nem szabad sodródni és a többség után vagy a könnyebb ellenállás felé menni. Tudatos döntéseket kell hozni az otthoni képernyőhasználattal kapcsolatban. Nem csak a gyerekek, saját magunk számára is határozott, következetes, tudatosan megfogalmazott keretek felállítása szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk előzni a függőség és már káros következmények kialakulását.
A program keretében egy gyakorlati e-book is készült, amely kapaszkodót kínál a hétköznapi élethelyzetekhez – legyen szó szabályalkotásról, alternatív programokról vagy szülői példamutatásról. A kezdeményezés meghatározó mérföldköveként, a kórház számos szakmai szervezettel összefogva, interdiszciplináris szemlélettel alakította ki a közös állásfoglalást, amelyben minden résztvevő a saját szaktudásával járult hozzá a jövő egészségesebb digitális kultúrájának megteremtéséhez. A digitális világ nyújtotta előnyöket senki sem kérdőjelezi meg – a kihívás éppen az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Ebben jelenthet segítséget a szakmai konszenzus, amely a konkrét tiltások mellett olyan, megvalósítható ajánlásokban is gondolkodik, amelyek révén a gyerekek visszatalálhatnak a játék, a mozgás, a kreativitás és a közösségi élmények örömeihez.
A Bethesda célja, hogy a saját szakmai felelősségvállalásán túl példát is mutasson: elkezdjen egy olyan országos szemléletváltást, amelyben az egészségügy, az oktatás és a családok közösen dolgoznak a jövő generáció egészségének védelméért – a digitális túlterheléssel szemben is.
Bővebben a Bethesda képernyőidő-csökkentő programjáról itt tájékozódhatnak.
A szakmai konszenzust összegző Képernyőidő-csökkentő Charta elfogadása egy közös állásfoglalás kezdetét jelenti, amely megalapozza a jövőbeli lépéseket. Emellett az esemény lehetőséget biztosított a szakemberek közötti személyes tapasztalatcserére és interaktív egyeztetésre is – megerősítve, hogy a gyermekek képernyőidejének csökkentése nem egyéni, családokra háruló, hanem közös társadalmi felelősség. Az alábbi linkre kattintva olvasható a charta szakmai indoklása.