Jézus az üdvösséghez vezető egyik legfontosabb feladatként írja elő, hogy viseljünk gondot a kicsinyekre, a kisemmizettekre, az elhagyatottakra és a bebörtönzöttekre. Erre a parancsolatra utal az Eljöttetek hozzám könyv címe. A nemrég bemutatott bibliai szövegválogatás fogságban élőknek szól. A könyvből ezer darabot adott a hazai büntetés-végrehajtási intézeteknek a Magyar Bibliatársulat. A kiadványról kérdeztünk börtönlelkészeket.
A fogság és annak feloldása, a szabadság vagy szabadulás kulcsfogalmak a Bibliában, jelezve azt, hogy éppen ilyen jelentőséggel bírnak az emberi életben is. De a fogság és a szabadulás nem csupán fizikai értelemben foglal el kiemelt szerepet Isten Igéjében. Az ember a bűneset óta hajlamos Istentől elszakadni, vele szemben megfogalmazni önmagát, és így foglyává teszi magát a bűnnek és a halálnak – erről beszél Pál apostol a Római levél 6. és 7. fejezetében. Az örömhír, hogy ebből a lelki és szellemi fogságból is, amely megmutatkozik társadalmi viszonyainkban és diszfunkcionális emberi kapcsolatainkban, van szabadulás Jézus Krisztusban – írja a fogságban lévők számára összeállított Eljöttetek hozzám című bibliai szövegválogatás előszavában a Magyar Bibliatársulat. A jézusi tanítás is arra hívja az egyházakat, hogy forduljanak az elesettek, a börtönben lévők felé. Mert éppen a legszélsőségesebb élethelyzetekben lehet és kell is közvetíteni Isten hívó szavát és megerősíteni a kétségbeesetteket, hogy a bűnnel és annak emberi ítéletével még nem vesztették el emberi méltóságukat. Sőt, Isten őket is mint gyermekeit szereti, és visszahívja őket az atyai házhoz. A bibliatársulat a könyvvel szeretné segíteni a fogvatartottakat, a börtönmissziós lelkészeket és azokat, akik ebben a szép, de nehéz szolgálatban találták meg elhívásukat.
A bibliatársulat ezer példányt ajándékozott a hazai büntetés-végrehajtási intézetek számára.
Szénási Jonathan Sándor lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház börtönmissziós szolgálatvezetője a könyv bemutatója után elmondta: az igés gyűjtemény több szempontból is segítséget jelent szolgálatukban. Útmutatót jelenthet egy addig a Szentírást nem olvasó ember számára. A kiadvány tizenegy fejezetben olyan igeszakaszokat és bibliai történeteket tartalmaz, amelyek támaszt és erőt adhatnak a fogvatartottaknak, válaszokat felmerülő kérdéseikre. – Abban bízom, hogy ez a könyvecske – ami körülbelül akkora, mint a Bibliaolvasó Kalauz – bátorságot ad olvasójának a teljes Szentírás megismeréséhez és tanulmányozásához. Tematikusan foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyek a fogvatartottakat foglalkoztatják, így közelebb érezhetik magukat a Bibliához és szereplőihez. Ez az ismeret pedig bizalmat is ébreszthet bennük, hogy az Úrhoz forduljanak válaszért. A kiadvány nekünk, börtönlelkészeknek is segítséget jelent. Martonvásáron, egyik szolgálati helyemen már olvastuk belőle az első szemelvényt, Jákob tusakodásának történetét. Ez a bibliai lecke egy fogvatartott számára azért is nyújthat reménységet, mert a küzdelem mellett bemutatja azt is, hogy nehéz helyzetben is érdemes kitartani, nem feladni a küzdelmet. Az egyes szemelvények mentén haladva, sorozatként is feldolgozhatjuk közösen az olvasott történeteket. A lelkipásztornak egyfajta segédanyagként szolgálhat, hogy azokra a gondolatokra, kérdésekre fűzze fel a hitéleti alkalmakat, amelyek foglalkoztatják a bezárt embereket – fejtette ki.
A bibliatársulat ezer példányt ajándékozott a hazai büntetés-végrehajtási intézeteknek. A kiadvány szerkesztésébe a börtönlelkészeket is bevonták, hogy tapasztalatukkal segítsék kiválasztani az igeszakaszokat, azok sorrendjét. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára a könyv előszavában úgy fogalmaz: segítséget jelentett a szerkesztésben a Francia Bibliatársulat A szabadság igéi című, hasonló kiadványa is. A hazai szövegválogatás szerkesztése előtt áttekintették, hogy a világ más részein milyen hasonló tartalmú kiadványok érhetők el, azok mely szentírási részeket tartalmazzák.
Az Eljöttetek hozzám című könyv reménységet hordozó idézetekkel zárul, amire Kaszó Gyula, a Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze tett javaslatot. Hangsúlyosnak tartotta azt, hogy az olvasmányok ne csak a bezártság idejét segítsenek elviselni, hanem a jövő irányába is kalauzoljanak, és a börtön utáni életre is készítsenek. – A reménység fordíthatja igazán a szabadulás irányába a fogvatartottat. A büntetésnek, így a szabadságvesztés-büntetésnek is akkor van értelme, ha új, bizakodást jelentő útba torkollik. Az Úristen is ekképpen ad nekünk erőt: nem csupán azzal szembesít, hogy mi az, amit elrontottunk, hanem reményt és reményteljes jövőt kínál. A reménytelenséget sokan és sokféleképpen megélik elzárásuk idején. Ezért is hangsúlyos, hogy a személyes lelkigondozói beszélgetések és a hitéleti foglalkozások alkalmával találkozzanak olyan igeszakaszokkal, amelyek reménységet ébreszthetnek és jelenthetnek – mondta el a lelkipásztor.
A kiadvány elsősorban fogságban élőknek szól a Magyar Bibliatársulat ajánlása szerint. A kötet egyik jelentős erőssége, hogy párbeszédet tesz lehetővé az Úristennel, ami támaszt és erőforrást jelent akkor is, ha akadályokba ütközünk, ha nehéz, olykor kilátástalannak tűnő a helyzet. A fogság fogalma azonban széles spektrumot fed le a börtönben töltött időtől egészen a lelki rabságig. A lelki rabsággal összefüggésben Szénási Jonathan Sándor kiemelte: a 142. zsoltárban azt olvassuk, hogy „Hozz ki engem a börtönből, hogy magasztalhassam nevedet!” (RÚF) Károli még úgy fordította, hogy „Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet!” Az a héber szó, amit börtönnek fordítanak, a maszgér igazából bezártságot jelent.
Ajánlásában a Magyar Bibliatársulat így fogalmaz: az a reménységünk, hogy ez a bibliai szövegválogatás is betölti a cellát: lelkészi vezetéssel, bibliaolvasó csoportokban vagy az egyéni bibliaolvasás csendességében Istenhez vezeti a lelki, vagy testi fogvatartottak gondolatait, „csendes vizekhez terelget”, és eljuttat az igazi szabadságra Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.