A keresztyén gondolkodás körülvesz minket akkor is, ha nem tartjuk magunkat keresztyénnek, és az élet számos területén igazolódott be, hogy akár hatékony, hasznos és előnyös is lehet – véli Turcsány Torda, aki előadást tartott a TEDx-en és rájött, hogy a bibliai üzenetek igenis segíthetik a mindennapi életünket. Elindította a Kereszted Konferenciát, ahová neves pszichoterapeutákat, lelkészeket, életvezetési tanácsadókat hív meg, akik a hétköznapi boldoguláshoz adnak gyakorlati tanácsokat, mint a párkapcsolati kérdések, a társas kommunikáció, az elégedettség a meglévő javainkkal vagy mások elfogadása.
„Sokan csodálkoznak rá arra, hogy nahát, ez benne van a Bibliában is?!”
Felvenni a keresztünket, hinni abban, hogy kapunk a terheink mellé segítséget, egyfajta életfeladat is lehet. Hogy jutott eszébe ez a cím?
A szóösszetétel a keresztény edukációból fakad, és az a célja a sorozatnak, hogy a mindennapjaink történeteiből kirajzolódjanak azok a mozzanatok, amelyek tanulsággal szolgálhatnak, építhetik a szemléletmódunkat, emelhetik a szívünket. A szakértők a hozzájuk forduló páciensek problémái vagy saját életük nagy kérdései alapján állítják össze előadásaikat, így azok által olyan gyakorlati tanácsokat építhetünk be a hétköznapjainkba, amitől jobban érezhetjük magunkat, jobbá válhatunk.
Saját, közvetlen tapasztalata is, hogy a mindennapi gondokra választ lehet találni a keresztyén hagyományokban?
Öt-hat éve fogalmaztam meg magamnak, hogy ezzel jó lenne foglalkozni. Szójáték is van a címben, tehát a Kereszted utalhat a TED-es előadásokra is, annyi csavarral, hogy egy-egy bibliai idézetre fűzzük föl az előadásokat. A témaválasztással viszont szeretnénk a nem hívő közönség felé is nyitni, mert hogy nagyon sokan csodálkozhatnak így rá arra, hogy nahát, ez benne van a Bibliában is?! Másrészt szomorú tendenciának tartom, hogy a legutóbbi népszámlálási adatokból egyértelműen kirajzolódik a keresztyénség fogyatkozása: húsz év alatt bő hét és fél millióról négymillió-százhatvannégyezerre esett vissza a magukat keresztyénnek vallók száma. Szeretném, ha a tendencia nem folytatódna, és a keresztyén imázs, keresztyén közélet kicsit felpezsdülne, új lendületet kapna.
Lehet, hogy kevesebben mondják magukról, hogy keresztyének, sokaknak – tudtukon kívül – mégis meghatározzák az életét az olyan erények, mint az önkéntesség, adakozás, a javaik megosztása, a gyermekeik önzetlen szeretete, az elesettek felkarolása vagy apró jócselekedetek. Ez nem elég?
Ők jó emberek, és ez fontos, és nagyon jó, hogy sokan vannak, de számomra az élő hit is fontos, az, hogy milyen kapcsolatom van Jézussal. Ez az, ami megadja azt a keretet, amivel tartalmasabb életet élhetek. Ahogy Ferenc pápa is mondta, „legyünk nyitott kapuk”, menjünk a nem hívők közé, és mondjuk el másoknak, hogy van erre az életre lehetőség.
Amikor ezt kigondolta, öt-hat éve még szinte gyerek volt, hiszen még mindig csak a húszas évei végén jár, és már házas, gyermekük is van. Ilyen felelős közegben cseperedett?
Békásmegyeren, a helyi református gyülekezetben, ahol konfirmáltam, nagyon jó volt a közösség. Részt vettünk kenutúrákon, sok programot szerveztek. Később pedig tartottam előadásokat is egy másik gyülekezetben. Egyszer például a boldogság összetevőiről beszélhettem egy akkori olvasmányom alapján. Ezek az élmények, keresztyén mivoltom a későbbiekben is elkísértek, és arra sarkalltak, hogy valósítsam meg ezt a kezdeményezést. Másrészt kíváncsi voltam, hogy ez csak nekem érdekes, vagy a nagyközönség is nyitott rá.
„Nehéz a média és a társadalom által elénk tárt képet fenntartásokkal kezelni”
Az első konferencián sikerült választ találni az önt és a közönséget érdeklő kérdésekre?
Nagyon tanulságos volt mindhárom előadás. Mihalec Gábor párterapeuta a házasságokról beszélt, és kimondta azt is, hogy bár nehéz, de nem lehetetlen a házasságokat jól működtetni. Számomra tanulságos volt az előadásnak az a mozzanata, amelyben arról beszél, hogy helyezzük első helyre a döntést és csak azután az érzelmeket, ne uralják az érzések, a fesztültség és a harag a mindennapi döntéseinket, inkább fordítsuk meg a sorrendet. Zárug Zita coach négy év alatt körbe biciklizte a világot a férjével, és ekkor ébredt rá, hogy a boldogsághoz nem is feltétlenül kell utazni, akár a mindennapjainkat is átélhetjük ugyanolyan kalandként, mint ha utaznánk. Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója pedig arról beszélt, hogy kellenek mércék az életünkben, még ha nem is érjük el őket.
Merjünk szembemenni a világtrendekkel, ha boldogok akarunk lenni? Ne higgyük el, hogy az a boldogság, amit mindenki annak tart?
Nehéz a média és a társadalom által elénk tárt képet fenntartásokkal kezelni, de szerintem jobb, hogy ha valamiféle értékrend szerint élünk.
Az utazgatás – fittyet hányva annak következményeire – is egy világtrend, szinte már csak úgy tudunk a hétköznapokban működni, hogy van előttünk egy valamikori utazás reménye.
Itt az a kérdés, hogy mi miatt utazunk? Menekülünk valójában, vagy azért, mert mindenki más is ezt teszi? Az is stresszt okozhat, ha görcsösen keressük a boldogságot. Az előadásokkal ilyen, és ezekhez hasonló inspirációkat szeretnénk adni, olyan gyakorlati példákat, amiket be lehet építeni akár a hétköznapokba is.
Hogyan választják ki a témákat az előadókkal?
Általában visszatérő problémákat hoznak, olyanokat, amelyekkel nagyon sokszor találkoznak a munkájuk során, vagy amivel kapcsolatban könyvet is írtak vagy kutatásokat végeztek.
A II. Kereszted Konferencia szeptember 10-én lesz este 6 órától a Magnet Közösségi Házban, ahol Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus a férfi és női létről beszél, Barcs Kriszta pszichológus a szavaink hatásáról, Csanádi Viktor Holló lelkipásztor a hit és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, még Pattermann Kinga szervezetfejlesztő a megérzések fontosságáról tart előadást. Az eseményről bővebben itt olvashatnak.
Évekig csak dédelgette az ötletet. Fiatal apaként előrébb kerültek a társadalmi kérdések az életében?
Először az jutott eszembe, hogy milyen társadalmat szeretnék a fiamnak. Nyilván meg kell különböztetnem azokat a dolgokat, amikre van hatásom, és azokat, amikre nincs, de a saját példán kívül igenis fontosnak tartom, hogy keresztyén közegbe kerüljön és keresztyén értékrendű közösségben nevelkedjen.
Mivel foglalkozik egyébként?
Videókészítésből élek, de egy ideig ez összefonódott a szemléletváltás kérdéseivel, mivel négy évet egy szervezetfejlesztéssel foglalkozó cégnél dolgoztam. Itt megfigyeltem, hogy hatást elérni a dolgozóknál nem különböző programokkal, technikákkal, hanem emberséggel és szemléletformálással lehet. Erre építve alakítottak ki tréningeket, és ebben segítenek azóta is a többi vállalatnak.
Tehát nem mondták ki, de lényegében a szervezetfejlesztésben is vannak bibliai elemek?
Igen. Ott ismerkedtem meg például A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című könyvvel, amiben egyetlen szó sem esik Istenről, kivéve az utolsó oldalt, ahol a szerző (Stephen R. Covey – a szerk.) leírja, hogy mennyi mindent köszönhet Istennek, és a könyvben megfogalmazott alapelvek is valójában biblikusak.