Gyakori, hogy egy nézeteltérésből nem találjuk a megoldást, de van egy módszer, amely segíthet a szembenállásból egymás mellé állítani a vitás feleket. A Gyökössy Intézet által elkezdett mediációs lehetőség párbeszédet segítő folyamat gyülekezetek, egyházi intézmények számára, hogy támogassa a felmerülő konfliktusok megoldását, legyen szó vezetők, munkatársak vagy kliensek közötti nézeteltérésekről. Ugrin Erzsébet mediátorral beszélgettünk.
Miért lehet eredményes külső szakértő, mediátor bevonása a konfliktusok kezeléséhez?
Ahol több ember van bármilyen közösségben, legyen az család, munkahely vagy gyülekezet, ott mindig lesznek konfliktusok. Ezért hangsúlyos, hogy őszintén tudjunk beszélni a felmerülő nézeteltérésekről, vitás helyzetekről. A különböző közösségeinkben más-más szerepekben létezünk, de elősorban emberek vagyunk. Sokféle sémát hozunk magunkkal, hozott viselkedésminták segítségével kezelünk problémákat, ezek miatt gyakran nem találjuk a közös hangot. Egyre kevesebb olyan helyzetet teremtünk, ahol alkalom nyílik a tartalmas beszélgetésre, a felmerülő problémák kezelésére. A nem megfelelő kommunikáció az egyik fő akadálya a nézeteltérések tisztázásának. Gyakran tapasztalom, hogy a közösségekben nincs mindenkinek ugyanolyan szava, sokan félelemből inkább nem vállalják a véleményüket, míg másoké erőteljesebben érvényesül. A leghatékonyabb együttműködési helyzet, amikor partnerként tudunk egymáshoz viszonyulni, nem pedig az adott pozíció a meghatározó. Ez nem azt jelenti, hogy mindent egyformán és ugyanúgy gondolunk, hanem azt, hogy mindenkinek van szava és mindenkit meghallgatunk. Ez a mediációs helyzet, és ennek kialakításában tud segíteni a mediátor.
Ugrin Erzsébet
Milyen eszközökkel dolgozik a mediátor?
A mediátor a légkör és a keretek megteremtéséért felelős az adott konfliktusos helyzetben, legyen szó gyülekezetről, munkahelyi közösségről vagy családról. Feladata, hogy megfelelően előkészítse és kialakítsa azt a kommunikációs közeget, ahol jut idő minden érintettnek elmondania a véleményét. A szakembernek fontos átlátnia, hogy egy problémát ki hogyan él meg, miként lehet együttműködni és előrébb jutni. A mediáció az egyik formája az alternatív vagy konszenzuson alapuló konfliktuskezelésnek, és egy konkrét konfliktusra épül. Tegyük fel, hogy egy presbiteri ülés – mondjuk a templomfelújítás okán – veszekedésig fajul, de a tagok szeretnének továbbra is együtt dolgozni, megegyezni. Ez egy mediációs helyzet. A konfliktusból kiindulva elkezdhetjük felfejteni, mi szükséges ahhoz, hogy a konfliktusban álló felek megosszák egymással az érzéseiket és a szükségleteiket. Általában ilyenkor először külön-külön hallgatjuk meg az érintetteket. A résztvevők egyformán lehetőséget kapnak arra, hogy elmondják a problémájukat, hogy ezzel kapcsolatban mit éreznek és mit szeretnének elérni. A mediáció preventív jelleggel nem tud működni, konkrét konfliktusból indul, de ezek az ülések mintát adhatnak arra, hogyan lehet egymással jól bánni és közösségben a vitás helyzeteket hatékonyan kezelni. Kiemelném, hogy a mediáció önkéntes, senkit sem lehet kényszeríteni a részvételre.
Egyházi intézményben máshogyan kell kezelni a konfliktust, mint egy gyülekezetben?
Az eszköztár ugyanaz a gyülekezeteknél és egy intézménynél zajló mediációs helyzetben. Ahhoz, hogy változást érjünk el, szükséges a nyitott hozzáállás mindenki részéről, és le kell tudni küzdeni azt a félelmet, hogy mi lesz, ha kiderül, nem vagyunk tökéletesek. A mediátor segíti a feleket abban, hogy tisztázzák a nézőpontjaikat és közösen találjanak olyan megoldásokat, amelyekkel minden résztvevő elégedett. A folyamat a kölcsönös tisztelet és a titoktartás alapelvére épül, elősegítve az intézményen belüli együttműködés megújulását és az egységesebb működést. Nemcsak két fél közötti, hanem csoportos konfliktuskezelésre is van lehetőség, ahogyan az utánkövetésre is, hogy rálássunk arra, mi az, ami már jól működik, és mi az, amin még változtatni érdemes.
Mondana példát, milyen fejlődés érhető el?
Egy egyházi iskolában a szülők és a tanárok között volt nézeteltérés. Resztoratív, vagyis az egyensúly visszaállítását célzó technikával dolgoztunk. A tanárok és a szülők képviselői is felvázolták, hogy mik a szándékaik. Kiderült, hogy van közös pont: az, hogy a gyerekek ne csak tanulmányi szinten, hanem emberileg is felkészülten kerüljenek ki az iskolából. Egymás megértésével erősödött a bizalom a szülők és a pedagógusok között. A két ülést követően konkrét dolgokban is változtattak, mert szántak rá időt és energiát a közös jó elérése érdekében.
A mediációs alkalmaknak az is a lényege, hogy a közösség működése érdekében ne bűnbakot keressünk, hanem meghallgassunk minden érintett felet?
Így van. A mediációnak vagy a resztoratív konfliktuskezelésnek az alapja az, hogy nem a bűnöst keressük, hanem megnézzük a probléma kiváltó okát és azt, hogy a konfliktus kire milyen hatással van. Nem kirekeszti, megbünteti a közösség azt, aki hibázott, hanem meghallgatja, hogy mi is történt, és igyekeznek segíteni vagy támogatni a problémás helyzet kiváltóját. Ettől a módszertől minden érintett épülhet, mert a problémák és a konfliktusos helyzetek nem egy emberen múlnak. Többen többre vagyunk képesek, mint egyedül.
A konfliktus kezeléséhez és a megoldáshoz szokta használni a Bibliát?
Úgy gondolom, hogy a keresztényi szemlélet támogatja és segíti a konfliktusos helyzetek megoldását, mert szeretet- és megbocsátásalapú. Kedves számomra Pál apostol szeretethimnusza (1Kor 13). Amikor dolgozom, bármilyen szerepben ülök más emberekkel, érzem azt, hogy többen vagyunk jelen, mindig kapok felülről jövő segítséget is ahhoz, hogy az emberi rendszerek működőképesek legyenek, hogy ott jó legyen létezni.
Az ilyen alkalmakra tekinthetünk úgy, mint önmagunkba való hosszú távú befektetésre?
Az önazonossághoz saját magunk megismerése rendkívül fontos. Így tisztázódik számunkra, hogy mire vagyunk érzékenyek, mi az, amit meg tudunk tenni. Akarok-e olyan lenni, amilyen vagyok? Szeretnék-e fejlődni néhány dologban? Viszont nem elég csak könyvekből megtanulni azt, hogyan bánjunk magunkkal és másokkal, hanem alkalmaznunk kell a tanultakat az emberi kapcsolatainkban is. Mert ha önmagunkba be tudunk fektetni, akkor a közösségeinket is tudjuk építeni, legyen az egy munkahelyi közösség, gyülekezet, a családunk, a párkapcsolatunk vagy éppen a gyermekekkel való kapcsolatunk. A hívő érzi, hogy az Úr vele van, de nem fogja helyettem megcsinálni, amire szánt ezen a földön. Viszont ad erőt a nekem szánt feladatok és küldetés elvégzéséhez, és ez közösségben sokkal könnyebb. Ehhez kell az érzelmi intelligencia, aminek a kommunikációs készség egy része, és segít a konfliktusokhoz való hozzáállásunk alakításában is.
A Magyarországi Református Egyház Gyökössy Endre Intézete egy olyan segítő szolgálat, amely szakszerű segítséget nyújt egyének, párok, családok és közösségek számára a lelki és hitbeli jóllétet szolgálva. Különösen figyelnek arra, hogy szolgálatuk szakemberei, a meghirdetett programok és csoportok elérhetők legyenek református lelkipásztoroknak. Gyülekezeti vagy intézményi mediációra a gyokossyintezet.hu/hivatasgondozas/ oldalon lehet jelentkezni.